Pesti Srácok

Berlin az összes Németországban dolgozó kém nevét követeli

Berlin az összes Németországban dolgozó kém nevét követeli

Németországban a kormány felszólította valamennyi nagykövetséget, hogy nevezze meg az országba telepített hírszerzőket - írta pénteken a Spiegel Online.

A hírportál szerint a külügyminisztérium az összes berlini nagykövetséghez szóbeli jegyzéket intézett, felszólítva a partnereket, hogy küldjék meg a Németországba telepített aktív hírszerzők névsorát, beleértve a kulturális intézetekben, konzulátusokon és a Németországban állomásozó csapatok mellett dolgozó titkosügynököket.

A tárca szerdai - a diplomáciában rendkívül súlyosnak számító - lépése annak a frusztrációnak tulajdonítható, amelyet az amerikai kormány váltott ki a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) titkos adatgyűjtő tevékenységének lelepleződése körüli ügyek kezelésével. Washington ugyanis eddig még arra sem volt hajlandó, hogy legalább a hivatalosan a hírszerző szervek állományába tartozó németországi személyeket megnevezze - írta a Spiegel Online. A portál értesülését a német külügyminisztérium nem cáfolta.

PestiSracok facebook image

A berlini vezetés azóta érdeklődik élénken az amerikai nagykövetség titkosszolgálati tevékenysége iránt, hogy tavaly az NSA-tól kiszivárogtatott anyagokból kiderült, hogy a német főváros kormányzati negyedében álló épületben egy nemzetbiztonsági szakszolgálat a környék digitális kommunikációját - például a mobiltelefonon folytatott beszélgetéseket - megfigyelő központot üzemeltet. Egyebek mellett kiderült, hogy legkésőbb 2002-től lehallgatták az akkori német kancellár, Gerhard Schröder, majd 2005-től Angela Merkel hivatali mobilját is. Egyedül Merkelről több mint 300 jelentés készülhetett a kiszivárogtatott iratok tartalmát ismerő sajtóorgánumok beszámolói szerint.

A kormány kezdetben igyekezett barátilag kezelni az ügyet, így például az alkotmányvédelmi hivatal (BfV) - a belső elhárítás - elnöke levélben kért tájékoztatást az amerikai nagykövettől arról, hogy hány hírszerző dolgozik diplomata státusban Németországban, de a nagykövet nem osztotta meg ezt az információt a BfV elnökével és az amerikaiak Berlin más próbálkozásaira is hasonlóan makacs elzárkózással reagáltak - írta a Spiegel Online.

A Washingtonhoz fűződő viszonyt tovább terhelte, hogy július elején a védelmi minisztérium egy alkalmazottja és a szövetségi hírszerző szolgálat (BND) egy munkatársa ellen ügyészségi eljárást kellett indítani, mert felmerült a gyanú, hogy az amerikai Központi Hírszerző Ügynökségnek (CIA) dolgoztak.

A kormány az új, éles hangnemmel nyomást akar gyakorolni, és azt akarja elérni, hogy a nagykövetségek együttműködésével "közös helyzetkép" alakuljon ki a külföldi szolgálatok tevékenységéről - idézett a Spiegel egy külügyminisztériumi forrást.

A kormányzatnál abból indulnak ki, hogy valamennyi nagykövetségen dolgoznak hírszerzők. Egy részük hivatalosan, másik részük fedetten, például katonai attasé beosztásban vagy az adott ország kulturális intézetének személyi állományában. A legtöbb hírszerzőt valószínűleg Oroszország, Kína és az Egyesült Államok foglalkoztatja. A Spiegel értesülése szerint csak az Egyesült Államoknak nagyjából 200 hírszerző dolgozik diplomata státusban Németországban.

A külügyminisztérium intézkedését egyeztették a kancelláriával és valamennyi érintett tárcával - írta hírportál, hozzátéve, hogy a diplomáciai lépéssel párhuzamosan a belügyminisztérium irányításával megerősítik a kormányzati szervek védelmét és átalakítják az elhárítás munkáját. Ennek részeként bevezetik a 360 fokos, "körkörös" megfigyelés elvét, vagyis azt, hogy az eddig főleg az orosz, a kínai és az iráni hírszerző szolgálatok tevékenységére összpontosító BfV figyelemmel követi a baráti szervek, például a CIA munkáját is.

mti

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.