Besúgó volt az Aranycsapat balszélsője

Czibor Zoltán, 1997-ben elhunyt olimpiai bajnok és világbajnoki ezüstérmes magyar labdarúgó, az Aranycsapat balszélsője ügynök volt - ez derül ki Koós Levente történész a Zöld és fehér magazinban írt cikkéből, amelyben a rendelkezésre álló dokumentumok alapján tárta fel Czibor életének titkolt fejezetét - írja a Napi Gazdaság Online.

Az egykori labdarúgó ügynöki múltja nem ismeretlen, hiszen korábban Majtényi György 2010-es, K-vonal című könyvében is megírta, majd Takács Tibor 2014-ben publikált Szoros emberfogás - Futball és állambiztonság kapcsolata a Kádár-korszakban című kötete is említést tesz az egykori focista kettős életéről. Koós azonban minden eddiginél alaposabban ír Czibor tevékenységéről, amelyre egy megrendelésre írt anyagból derül fény, ugyanis eredeti dossziéját megsemmisítették. Czibor „Sztojanovits Péter” néven működött 1953 és 1956 között.

A cikkből kiderül, hogy Czibort már 1953-ban beszervezték, ám a disszidálást követően - 1956-ban fegyverrel harcolt, majd elhagyta Magyarországot - 1958-ban immár a Barcelona játékosaként újra felkeresték. Egykori tartótisztjét, az „Eperjesi” fedőnevű Erdélyi Jenőt kérték meg arra, hogy Czibor jelentései alapján, emlékezetből írjon egy beszámolót, ez alapján készült a „Vasutas” fedőnevű akta.

Koós a Napi Gazdaság kérdésére úgy nyilatkozott, hogy amennyiben Czibor még ma is élne, az ügynöktörvény értelmében akár perrel is élhetne az állítás ellen, ugyanakkor történészi szemszögből nyilvánvaló, hogy besúgó volt. Koós elmondta azt is, hogy az Aranycsapat egykori tagját feltehetően zsarolás útján szervezték be. "Akár mondjuk csempészéssel, mely kihágást a korszak szinte valamennyi sportolója elkövette."

Czibor fő feladata Puskás Ferenc szemmel tartása volt,akit azzal gyanúsítottak, hogy az amerikaiaknak kémkedett. Czibor nem kedvelte Puskást, valószínűleg ezért választották ki őt a feladatra. A beszervezés mellett szól az is, hogy számos történet ismert Czibornak a Rákosi-rendszert bíráló megjegyzéseiről, így elképzelhető, hogy ezt is felhasználták vele szemben. 1956 októberében ő volt az egyetlen Aranycsapat-tag, aki részt vett a harcokban, vagy legalábbis a felkelők oldalára állt. A Honvéd dél-amerikai túrájáról már nem is tért haza.

Czibor a beszervezés ellenére nem szivárogtatott érdemi és terhelő információt a kapitányról. Koós véleménye szerint nem kell átértékelni Czibor Zoltán életművét. "Jómagam inkább átérzem azt a szörnyűséget, amit vele is elkövettek. Érdemi ügynöki munkát biztosan nem végzett, mert akkor annak máshol nyoma lenne. Az ötvenes években bárkit megzsarolhattak, így ő is a rendszer egyik áldozata volt."

Forrás: Napi Gazdaság Online