Ónodi-Szűcs Zoltán lett az új egészségügyi államtitkár
Ónodi-Szűcs Zoltán lett az új egészségügyért felelős államtitkár. Az általános orvos végzettségű szakpolitikus sokáig profi kosárlabdázó volt, de dolgozott kórházigazgatóként és mindössze egy éve, hogy regionális igazgatóból előlépett az ÁEEK élére. Hisz az egészségügy jobbátételébe és azt gondolja, a plusz források helyett egy, az igényekhez alkalmazkodó átalakításba kellene belekezdeni. "Magyarországon húsz éve kerülgetjük a forró kását, nem merjük kimondani, amit tudunk" - nyilatkozta néhány napja a Magyar Időknek.
Kedd reggel Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere hivatalosan is bejelentette, hogy Ónodi-Szűcs Zoltán veszi át a szeptember végével távozó Zombor Gábor egészségügyi államtitkári posztját. Ónodit még október 3-án kérte fel Orbán Viktor miniszterelnök, hogy vegye át a tárcát. Az eddig az Állami Egészségügyi Ellátó Központot (ÁEEK) vezető Ónodi a sajtótájékoztatón azt mondta, az a legfontosabb, hogy az egészségügy ne az intézmények érdekeit, hanem a lakosság igényeit szolgálja. Az új államtitkár kinevezését a miniszterelnök már aláírta, a kinevezési okmány a köztársasági elnök szignójára vár.
Ónodi-Szűcs Zoltán orvos, egészségügyi szakmenedzser, aki jelenleg a Corvinus Egyetemen folytat PhD tanulmányokat. 1991-ben végezte ez az általános orvosi kart, ezt követően pedig egy egészségügyi informatikai cégnél helyezkedett el. Emellett profi kosárlabdázó volt, az aktív sportot 1995-ig űzte.
2003-ban kinevezték a debreceni Városi Egészségügyi Szolgálat élére, majd 2004-ben az ebből megalakuló VESZ Egészségügyi Szolgáltató Kht. és VESZ Vagyonkezelő Kft. ügyvezető igazgatója lett. Elődjéhez, Zombor Gáborhoz hasonlóan dolgozott kórházigazgatóként is: 2006-tól a debreceni Kenézy Kórház főigazgatói teendőit látja el és levezényli a kórház gazdasági társasággá alakítását, melynek vezérigazgatója, majd a debreceni Egészségügyi Holding Zrt. igazgatóságának elnöke lett.
2012-ben kerül a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézethez (GYEMSZI), ahol az Észak-Alföldi régió területi igazgatója, majd 2014. október 1-től az intézmény főigazgatója lett. Az intézmény 2015. április elsejével nevet váltott és átalakult, így jött létre az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK). Mivel alig egy évet töltött az ÁEEK élén, ezért államtitkári latolgatásunkban nem adtunk túl sok esélyt a végül most győztesként befutó Ónodinak, akinek eddig bemutatott pályaképét tovább színesítik szakmai munkái: egészségügyi kutatóként főként a hatékonyság-hozzáférhetőség-igazságosság kérdésköre foglalkoztatja, a témába több jelentős dolgozatot is publikált.
Korábbi nyilatkozataiból tudható, hogy az egészségügy átalakításához és az ágazaton belüli feszültségek csökkentéséhez véleménye szerint plusz források bevonására van szükség. “Ma az egészségügyben van egy iszonyatos humánerőforrás-krízis, egy nagyon erős bérfeszültség. Ha pluszforrásokat kell beöntenünk az egészségügyi ellátó rendszerbe – márpedig kell, hiszen van egy bérfeszültség, egy elvándorlási hullám – csak akkor van esélyünk forrásokat kérni más tárcáktól, ha van egy nagyon erősen elképzelt jövőképünk” – mondta egy korábbi interjúban.
A Magyar Időknek néhány nappal ezelőtt arról is beszélt, hogy a valós igényekhez kell igazítani az egészségügyet, és ehhez a kormány minden észszerű támogatást meg fog adni. Véleménye szerint sokan azért nem hajlandók szembenézni a valósággal, mert akkor azzal kezdeni is kellene valamit. "Magyarországon húsz éve kerülgetjük a forró kását, nem merjük kimondani, amit tudunk. Ez pedig az, hogy az egészségügyi ellátások igénybevétele jelenleg nem a lakossági szükségleteket, hanem az intézményrendszer érdekeit tükrözi. A cél nem lehet más, mint hogy a lakosság érdekei legyenek az elsődlegesek, az ellátórendszernek pedig az ő igényeikhez kell igazodnia."
Hangsúlyozta: első lépésként a népegészségügyi programra kíván nagyobb hangsúlyt fektetni, hiszen ezzel jelentős javulás érhető el a lakosság egészségügyi állapotában. Emellett a krónikus ellátás újragondolása is prioritás lesz, mert a lakosság gyorsuló elöregedése csak megsokszorozza majd az egészségügyre háruló terheket. Az új államtitkár arról is beszélt, hogy a GDP-vel arányosan kevésnek mondható az a költségvetési összeg, amelyet a kormányzat az egészségügyre elkölt. Ám a többletpénzek helyett Ónodi inkább egy gyökeres átalakítást szorgalmazna. „Ha van haszna, a lakosság egészségi állapotában is mérhető hozadéka a változtatásoknak, és erre garanciákat tudunk adni, akkor a pluszforrások biztosításával kapcsolatban nyitott ajtókat döngetünk a kormánynál. Ha pluszpénzt akarunk hozni a rendszerbe, fel kell számolni mindazt, ami nem hatékony, nem működik, nem megfelelő üzemméretű és oda kell telepíteni, ahol gazdaságosan működtethető, hogy a legtöbb eredményt hozza, mégpedig a betegeknek.”
Forrás: MTI, Magyar Idők Online
