Régóta húzódó ellentétre tett pontot január elsejével a halászati törvény módosítása. A 350 ezer fős horgásztársadalom hosszú ideje próbálta elérni a kereskedelmi célú halászat megszüntetését a természetes vizeken. Az alig 200 fős halásztársadalom ugyanakkor a demonstrációtól sem riad vissza, álláspontjuk szerint nemcsak megélhetésük került veszélybe, de a törvényi változás számtalan kérdést nyitva hagy. Ki gondozza ezen túl a vizeket, ki felel a halak telepítéséért, hogyan kerülhet folyami hal a családok asztalára, és mi lesz a tradicionális magyar szakmával? A szaktárca ugyanakkor azt hangsúlyozza, a halászat nem szűnt meg, csak más funkciót kapott.
Második demonstrációjukat tartották volna hétvégén a halászok, mivel január elsejével betiltották a kereskedelmi célú halászatot. A halász szervezetek képviselői végül abban állapodtak meg a szaktárcával, hogy a tárgyalóasztal mellett keresnek megoldást a halászok problémáira, amelybe az Országos Horgász Szövetség vezetőit is bevonják. Az Földművelésügyi Minisztérium illetékese hangsúlyozta, kiemelten fontosnak tartják a halászok megélhetését, ügyüket minden rendelkezésére álló eszközzel támogatni kívánják.
A halászokat nem fogják a horgászberkekbe beengedni
Portálunk megszólaltatta Mészáros Dezső halászmestert, a korábbi forgalomlassító demonstráció egyik szervezőjét, a halásztársadalom egyik szószólóját. A halászokat ért kritikákkal kapcsolatban portálunknak úgy fogalmazott, családjukban ősi tradíció a halászmesterség. A halászmentalitás olyan, hogy jövőre is meg kell élni, és a többi halász családjának is. „Nem igaz, hogy a halászok lerabolják a vizeket, ez csak egy indok, hogy a törvényt könnyebben le lehessen nyomni az emberek torkán” – fogalmazott. Hozzátette, hivatalos adatok igazolják, hogy a horgászok háromszor annyi halat vesznek ki a vízből, mint a halászok. Mint kifejtette, Farkas Sándor országgyűlési képviselő, aki a mezőgazdasági bizottság alelnöke is arról beszélt a parlamentben, hogy a halászok nem veszítették el a munkájukat, mivel továbbra is szükség van a tapasztalatukra . „Pár kolléga ezen felbuzdulva felkereste az új vízhasznosítókat, de mindenhol elutasították őket. Itt jött elő az ellentét, mert a horgászok nem akarják a halászokat a horgászberkekbe beengedni” –mondta
Mészáros Dezső; Fotó: borsonline.hu
Mészáros Dezső elmondta, a halászok kötelessége volt többek között a halak újratelepítése is. A halászszövetkezetek a megállapított telepítési kötelezettség figyelembevételével gondozták az általuk bérelt szakaszt. „A mi példánk azt mutatja, hogy a keltetőből , előnevelőből egy 50 hektáros halastóba kerültek a telepítésre szánt halak, amelyeket ősszel lehalásztunk és kihelyeztünk. Ez 300 mázsa halat – süllő, csuka, harcsa, kecsege, ponty – jelentett, amelynek, ha csak kilóját 500 forinttal számoljuk, akkor is 150 millió forintot jelent.” Hozzátette, a 2013-ban megjelent törvény azzal számol, hogy ha a halászatot letiltják, nem lesz szükség telepítésre sem, mert önellátók lesznek a folyók. Azt azonban nem veszi figyelembe, hogy az utóbbi években az enyhe idő miatt nagyszámú kormorán-populáció jelent meg, amelyik hazánkban telel ki. A kormorán naponta egy kilogramm halat eszik meg, ha a fiókáit táplálja, akkor háromszor ennyit. Nem beszélve arról, hogy mivel nem ügyes vadász, sok halat megsebesít, feleslegesen elpusztít.
Bajban lesznek a halászcsárdák és a halkereskedők
Mészáros Dezső szerint figyelembe kell venni azt is, hogy a módosításoknak köszönhetően azok, akik nem horgásznak, nem juthatnak folyóvízi halhoz. Mivel a horgászok nem hozhatnak kereskedelmi forgalomba halat, nem csoda, hogy a Tisza-menti halászcsárdák is aggódnak. Föl vannak háborodva a halkereskedők is, hiszen a választékuk ezentúl kimerül a tógazdasági pontyban. Hozzátette, érezhetően emelkedik a nemeshalak ára is. Eddig átlagosan 1.200 forintért vették meg a halkereskedők a süllőt, vagy a harcsát a halászoktól , majd 1.500-1.700 Forintért értékesítették tovább. A tógazdaságoknál már most 2.400 Forintos alapáron adják a nemes halat, és a kereskedők erre még ráteszik a maguk hasznát. A halászmester elmondta, a tógazdaságoknak nem éri meg a ragadozóhalakat tenyészteni, mivel nagy károkat tudnak okozni a halállományban. Tömegtermelésre ezért a ponyt alkalmas. A süllő és a csuka ráadásul nem szereti az állóvizeket, csak az oxigéndús tiszta vizet
A halászok hozták helyre a Tisza élővilágát a ciánszennyezés után
Mészáros Dezső elmondta, az interneten a bőven kijutott nekik a horgászok szélsőséges megnyilvánulásaiból a demonstráció miatt, hogy eleget raboltak már. Volt, aki egyenesen kötelet ajánlott neki. Később azonban megjelentek azoknak a véleménye is, akik belátták, ezentúl a vizeknek minden gondja a horgászok nyakába fog szakadni. Emellett elismerték, hogy a halászok sokat tettek a vízért, a ciánszennyeződés után ők állították talpra a tiszta élővilágát.
Fotó: Balázs Attila/MTI
Mint kifejtette, korábban abban reménykedtek, hogy sikerül elérni, hogy a kereskedelmi halászatot visszaállítsák. Mára belátták, hogy ez jelenleg nem lehetséges, ezért halászeszközeikért szeretnének tisztességes ellenértéket kapni, mert ezeket eladni sem tudják, ha senki nem használhatja utána. Mészáros Dezső elmondta, bár nem sok értelme volt, de tavaly december 31-én még kiment halászni, ugyanis addig szól az engedélye. „Úgy gondoltam méltó búcsút veszek a Tiszától.”
A törvény nem megszüntette, átalakította a halászat funkcióját
Portálunk megkereste a Földművelésügyi Minisztérium Horgászati és Halgazdálkodási Főosztályát (HHF), hogy reagáljanak a halászok által megfogalmazott problémákra. Kérdésünkre, hogy ha a horgászok háromszor annyi halat fognak ki, mint a halászok, miért a halászok tevékenységét korlátozzák, szüntetik meg azt a választ kaptuk: a horgászok fogásának zöme zárt vizekből származik (leginkább ponty), amely telepítéssel pótolható. A halászat olyan halfajokat érint, amelyek kizárólag vadonélő állományuk természetes szaporulatával újulnak meg. Tehát sokkal inkább sérti a fenntarthatóság elvét.
A törvény kimondta, hogy Magyarország halállománya nemzeti kincs, amelyet védeni és természetes szaporodását segíteni kell. Ez nehezen egyeztethető össze a kereskedelmi halászattal. A halászati technológia fejlődése az üzleti hozzáállással karöltve jelentős kockázatot jelentett a saját állományukból megújulni képes halakra, ezért indokolt volt a tevékenység beszüntetése. A törvény a halászat szerepkörét, funkcióját alakította át. Fő feladata ezentúl a halállomány szelekciós halászata, a halfauna helyreállítása és fenntartása lesz. A változások ezért nem érintik például ökológiai célú halászatot az invazív fajok visszaszorítása érdekében.
Fotó: users.atw.hu
A kárókatona-állomány vitán felül emelkedett a múlt század második felében jellemzőkhöz képest. Ez azonban egy olyan faktor, amelyen nem a legkönnyebb változtatni. Ettől függetlenül történtek lépések az állomány gyérítésére, így a hazai költőállomány lassú, de tendenciózus csökkenést mutat.
Ezentúl is kerül magyar hal az asztalra
A HHF-től megtudtuk, az ökológiai célú szelektív halászat során kifogott hal továbbra is értékesíthető. A halastavakban általában polikultúrás népesítést alkalmaznak, amelynek része a ragadozóhal-állomány is. Az így előállított harcsa, csuka és süllő ugyanúgy a boltok asztalaira kerülhet. Hozzátették, a megfelelő technológia miatt ez a halhús megbízható, és kifogástalan minőségű, ízvilága nem különbözik az adott vízterületen élő halétól. Tehát nem kell attól tartani, hogy csökkenni fog a hazai halfogyasztás. A rendelkezésre álló adatok és tapasztalatok alapján ugyanakkor az látszik, a vendéglátóhelyek zöme sajnos eddig sem a hazai halászok által fogott legálisan, természetes vizekben fogott halat vásárolta, hanem hazai vagy külhoni akvakultúrás termelésből, esetenként illegális forrásokból elégítette ki haligényét.
Fotó: haltarto.hu
Továbbra is szükség van a halászok tapasztalatára
A törvényt társadalmi és gazdasági okok is indokolták. A 350 ezer fős horgásztársadalom hosszú ideje próbálta elérni a kereskedelmi célú halászat megszüntetését a természetes vizeken. Látni kell, hogy a 2015-ben alig 200 fős halásztársadalom gazdasági súlya eltörpül a horgászokéhoz képest. A halászat során kifogott hal nemzetgazdasági értéke kisebb, hiszen akkor is jelentkezik élmény formájában, ha a horgász nem fog semmit, vagy visszaengedi a zsákmányát.
A HHM közölte, a kormányzat jelenleg nem tervezi a halászok kártalanítását. A halászok továbbra is részt vehetnek az ökológiai célú szelektív halászatban, vagy vállalhat állást halgazdaságoknál, sokan nem is főállásban űzték tevékenységüket, tehát jelentős részük nem vált kiszolgáltatottá a kereskedelmi célú halászat megszüntetése miatt. Esetleg feleslegessé vált eszközeiket a tógazdaságoknál értékesíthetik. Emellett a halászok abban érdekeltek, hogy a halgazdálkodásra jogosult horgászszervezetekkel kössenek szerződést, hogy elvégezzék a szelektív halászati, halmentési, halőrzési tevékenységet, mivel erre szaktudással és technikai eszközökkel is rendelkeznek.
Kezdőkép: netfolk.blog.hu
Vitéz János
2016-02-21 at 08:32
A halász avízből él és tizévmulva is abból akar megélni,ezért gondzza .A horgász maitt holnap ott horgászik nem abból él haitt nincs hal megy máshova.Ezta törvényt olyanok hoták akik életükbe csak ittakvizet,de soha nem kötödtek hozzá.Szerelö vagyok nem halász,csak gyerekkorom óta járom a vízeket
khm
2016-02-20 at 20:47
‘Végre ” eldőlt felénk is,hogy mi lészen az ára.
Egy közmunkás félhavi fizetése. ( nagyjából 25 000 forint.)NINCS levonva a kéthónapi töketlenkedés. Tiszta únió. Na most jól kimérgelődtem magam. amúgy az összeg az valóban igaznak vehető.(még nem jártam utána)
Tavaly sem volt sokkal drágább,ellenben nem kellett az állami jegyet megvenni,amire amúgy nem igazán volt a versenyhorgászokon kívül másoknak ingerenciája. (teszem föl,van egy nyugdíjas. Soha a büdös életben nem akar kijjebb lépni,mint ahol a part szakad.)
Na Ővele kellene megvitatni,hogy a Dráváról szeretne-e átruccanni Somogyaszalóra? 🙂
khm
2016-02-20 at 18:21
A éves jegy jelenleg 20 ezer fölött. De ezzel legalább horgászhatok a Balatonon is,ha már egyszer így alakult…a nagy lófauszt.
napi,esetleg heti jegyet vehetek. Az ángol természetesen nem érti,hogy mi a ló izét meredekeskedünk. Feléjük drágább a jegy.Igazából a legfontosabb,hogy HIVATALOSAN nem halászhatnak le semmit az egyszerű halásznépek. (az egyik “keszeg” pistának süllő tilalom idején két kilós kékfarkú lógott ki a szatyorjából.
khm
2016-02-20 at 18:05
dőre
Horgásztál már?
Kaktusz
2016-02-20 at 14:12
khm Igazad van!
Javasolnám én is a halászoknak, hogy telepítsenek is ne csak halásszanak, mert ezzel előbb-utóbb kimerítik a rendelkezésre álló halállományt.
khm
2016-02-20 at 08:06
Bocs a csárdák,pedig legyenek szívesek a tenyésztett halat megvenni SZÁMLÁVAL! S ne a rapsicoktól vásároljanak. Hátha,ez még a gazdaságot is fehéríti így.
khm
2016-02-20 at 08:03
Még valamit.
“kormorán” alatt érthetjük-e a “megélhetési bűnözőket”? Vagy maradjunk a “brazil gépsornál” ?
A madarak régebben is ettek ugyanis,és tudom,hogy sokat esznek,de az ember mindig többet visz haza,mint amennyit meg tud enni.
Szóval az igazi kárt,mindig is az orvhalászok,rapsicok okozzák. Mert telhetetlenek.
khm
2016-02-20 at 07:58
Szegény halászok.
Valamikor az 1970 években a nyári szünetemet egy halász “oldalán” töltöttem. Na jöttek később a “kishálósok”. És MINDENT leszűrtek. Tésztaszűrő lukméretű hálókkal. Volt,hogy egy sodrós helyen egy órán belül 3 kecés ment el. Gondolom a kecsegék,és márnák nem véletlenül fogyatkoztak meg szinte az eltűnésig.
Szóval ezt halgazdálkodásnak nem nevezném.
Az csak hab a tortán,hogy mindenféle jótékony szervezetek TELEPÍTETTEK pl kecsegéket a vízbe,a halászok tulajdonképpen semmit. Ellenben íváskor siettek lehálózni a szaporodási területeket. S náluk a méretkorlátozás sem számított.
Szóval ahogy ajrópában is csak a saját halastavukban halászhatnak,így immár nálunk is.