Pesti Srácok

Bevált a „három csapás”: felére csökkent a súlyos bűntények száma

Bevált a „három csapás”: felére csökkent a súlyos bűntények száma

A 2010-es kormányváltás után az új Országgyűlés és az Orbán-kormány számos olyan intézkedést hozott, amelyek révén végre szigorúbb büntetéssel lehetett sújtani a visszaeső, erőszakos, javíthatatlan bűnelkövetőket. Ezen intézkedések sorában a legfontosabb a „három csapás” törvénye, amelynek kedvező hatásai már most, hét évvel a bevezetése után világosan látszanak. Csaknem a felére csökkent azoknak a bűncselekményeknek a száma, amelyek az emberek szubjektív biztonságérzetét a leginkább befolyásolják. Eközben a kormány döntésére jelentősen bővítik az ország börtöneit. Sokakat bosszantott, hogy 2010 előtt az elítélteknek nem kellett semmit csinálniuk, mára viszont a rabok 91 százaléka dolgozik, és megtermeli fogva tartása költségét. 2019-ra megvalósulhat a 100 százalékos foglalkoztatás a börtönökben.

2010-re jelentősen megnőtt a személy elleni bűncselekmények száma Magyarországon. Éppen ezért a 2010-es kormányváltás után az első intézkedések egyike az úgynevezett „három csapás” törvénynek a megalkotása volt, amely több országban – például az Egyesült Államokban – már bizonyította, hogy alkalmas a notórius, javíthatatlan bűnözők társadalomból való kivonására. Az Országgyűlés által elfogadott három csapás törvény 2010 júliusában lépett hatályba.

PestiSracok facebook image

  • A jogszabály értelmében duplázódik azok büntetése, akik harmadjára követnek el valamilyen erőszakos, személy elleni bűncselekményt. Ha pedig a várható büntetés meghaladná a 20 évet, akkor tényleges életfogytiglani börtönbüntetést kapnak az elkövetők.

Szigorúbb büntetőpolitika

A három csapás törvénynek köszönhetően a legveszélyesebb, visszaeső bűnözőkkel szemben a bíróságok ma már olyan ítéleteket hoznak, amelyeknek kellő visszatartó erejük van. A jogszabály legfontosabb célja a társadalom védelme volt a veszedelmes, javíthatatlanul erőszakos bűnözőktől. És ez meg is valósult: a notórius erőszakos bűnözők tovább vannak börtönben, ami nemcsak azt teszi lehetetlenné, hogy ez idő alatt újabb bűncselekményeket kövessenek el, hanem a társadalom igazságérzetét, szubjektív biztonságérzetét is jelentősen növeli.

Felére csökkent a kiemelt bűncselekmények száma

A szigorúbb büntetőpolitika eredményeit jól mutatja, hogy amíg az 1990-es évek elején átlagosan 300 emberölés volt évente hazánkban, addig ez a 2000-es években 150 alá, 2015-re pedig már 100 alá csökkent. A látványos csökkenésben a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés mellett a három csapás törvény is komoly szerepet játszik. A lakosság szubjektív közbiztonságérzetét leginkább befolyásoló kiemelt bűncselekmények száma 2010 és 2016 között 46,7 százalékkal csökkent.

Megerősített büntetés-végrehajtás

Bár a szigorúbb büntetőpolitikának köszönhetően csökkent a bűncselekmények száma, ugyanakkor a kevesebb bűnelkövető hosszabb időt kénytelen rácsok mögött tölteni. Ezért 2010-ben a büntetés-végrehajtási szervezet elindította a férőhely-bővítési programját. A meglévő intézmények belső átalakításával és új körletrészek építésével mára több mint másfél ezer férőhellyel bővült a hazai fogházak, börtönök és fegyházak befogadóképessége. A tavaly elindított nagyszabású, 46 milliárdos börtönprogramban a tervek szerint kilenc településen – Bátonyterenye, Békés, Csenger, Heves, Kemecse, Komádi, Komló, Kunmadaras és Ózd – létesülhet büntetés-végrehajtási intézmény 2019-ig. Ezek további négyezer-ötszáz elítéltet fogadhatnak majd be. Véget ér tehát a rendszert eddig jellemző zsúfoltság, ráadásul az új intézetek ellátására kétezer-ötszáz fővel bővül a büntetés-végrehajtási szervezet személyi állománya, ami új munkahelyeket is teremt az adott térségekben.

Idén több mint hatezren jelentkeztek büntetés-végrehajtási felügyelői képzésre. Az életpályamodell bevezetése óta egyre népszerűbb ez a képzés. Az iskola megkezdése után a tanulóknak fizetés és kafetéria is jár, körülbelül nettó 170 ezer forintot visznek haza havonta.

2019-re minden rab dolgozni fog

Míg 2010 előtt leépítették a büntetés-végrehajtási intézetek munkalehetőségeit, és megengedték, hogy az elítélteknek ne kelljen dolgozniuk, mára a fogvatartottak 91 százaléka dolgozik, megtermelve ezzel fogva tartása költségeit. A fogvatartottak így értéket állítanak elő, szakmát tanulnak és szabadulásuk után könnyebben válnak a társadalom hasznos tagjaivá.

Ugyancsak nagy előrelépés, hogy a tervek szerint 2019-re megvalósul a teljes körű foglalkoztatás is. Tehát valamennyi rab dolgozhat a börtönökben, így munkájuk ellenértékével fedezik eltartásuk költségét.

Tématámogatás. Készült Magyarország kormánya megbízásából.

Ajánljuk még

Szabadon engedték a fia brutális meggyilkolásában közreműködő anyát

Exkluzív 2024 május 20.
Továbbra is szabad Sz. Zsanett, az a szernyei anya, aki még a hétfői napon az élettársával közösen olyan példátlan kegyetlenséggel bántalmazta a nő 10 éves kisfiát, hogy az két nap múlva a kórházban életét veszítette. A PestiSrácok.hu írta meg idáig egyedül, mit tettek a kegyetlen szülők – holott azt már ők is beismerték. A rendkívüli eset az ukrán hatóságok felelősségét is felveti, ugyanis a nyomozás is csak a polgármester nyomására és a közfelháborodásra indult, helyszíni szemlét is csak négy nappal a történtek után tartottak, addig balesetként kezelték az ügyet. Gábort saját anyja vasláncra kötötte, majd benzinnel leöntötte, párja pedig meggyújtotta a gyerek ruháját. A szülőket az ügyben csak azután vitték be és hallgatták ki, hogy az önkormányzati hivatal munkatársai a szülők bűnösségére vonatkozó bizonyítékot maguk beszerezték és átadták a rendőrségnek – tudtuk meg az ügyre rálátó helyiektől. B. Józsefet már szándékos emberöléssel gyanúsítják és le is tartóztatták. Az ukrán hatóságoknak most az okoz fejtörést, miként határozzák meg jogilag az anya tettét, ezért a hétfői előzetes tárgyalás után is elengedték.

A Mezey-válogatott egyik legnagyobb rejtélye a Nyilasi-ügy lett – Ma sem egyértelmű, hogy miért maradt itthon a csapatkapitány

Exkluzív 2021 június 2.
A Mezey-válogatott történetében három különlegesség, ha úgy tetszik, nagy rejtély, „titok” van. Az egyik az, hogy miként tudott szinte a semmiből kinőni egy világverő gárda? A másik, hogy miért ért véget ez a csodálatos menetelés úgy, ahogyan véget ért? A harmadik pedig az, hogy a csapat szellemi vezére és csapatkapitánya, Nyilasi Tibor vajon miért nem utazott ki a mexikói világbajnokságra? Visszaemlékező sorozatunk mai részében a Nyilasi-ügy hátterét igyekszünk feltárni.