A 2010-es kormányváltás után az új Országgyűlés és az Orbán-kormány számos olyan intézkedést hozott, amelyek révén végre szigorúbb büntetéssel lehetett sújtani a visszaeső, erőszakos, javíthatatlan bűnelkövetőket. Ezen intézkedések sorában a legfontosabb a „három csapás” törvénye, amelynek kedvező hatásai már most, hét évvel a bevezetése után világosan látszanak. Csaknem a felére csökkent azoknak a bűncselekményeknek a száma, amelyek az emberek szubjektív biztonságérzetét a leginkább befolyásolják. Eközben a kormány döntésére jelentősen bővítik az ország börtöneit. Sokakat bosszantott, hogy 2010 előtt az elítélteknek nem kellett semmit csinálniuk, mára viszont a rabok 91 százaléka dolgozik, és megtermeli fogva tartása költségét. 2019-ra megvalósulhat a 100 százalékos foglalkoztatás a börtönökben.
2010-re jelentősen megnőtt a személy elleni bűncselekmények száma Magyarországon. Éppen ezért a 2010-es kormányváltás után az első intézkedések egyike az úgynevezett „három csapás” törvénynek a megalkotása volt, amely több országban – például az Egyesült Államokban – már bizonyította, hogy alkalmas a notórius, javíthatatlan bűnözők társadalomból való kivonására. Az Országgyűlés által elfogadott három csapás törvény 2010 júliusában lépett hatályba.
- A jogszabály értelmében duplázódik azok büntetése, akik harmadjára követnek el valamilyen erőszakos, személy elleni bűncselekményt. Ha pedig a várható büntetés meghaladná a 20 évet, akkor tényleges életfogytiglani börtönbüntetést kapnak az elkövetők.
Szigorúbb büntetőpolitika
A három csapás törvénynek köszönhetően a legveszélyesebb, visszaeső bűnözőkkel szemben a bíróságok ma már olyan ítéleteket hoznak, amelyeknek kellő visszatartó erejük van. A jogszabály legfontosabb célja a társadalom védelme volt a veszedelmes, javíthatatlanul erőszakos bűnözőktől. És ez meg is valósult: a notórius erőszakos bűnözők tovább vannak börtönben, ami nemcsak azt teszi lehetetlenné, hogy ez idő alatt újabb bűncselekményeket kövessenek el, hanem a társadalom igazságérzetét, szubjektív biztonságérzetét is jelentősen növeli.
Felére csökkent a kiemelt bűncselekmények száma
A szigorúbb büntetőpolitika eredményeit jól mutatja, hogy amíg az 1990-es évek elején átlagosan 300 emberölés volt évente hazánkban, addig ez a 2000-es években 150 alá, 2015-re pedig már 100 alá csökkent. A látványos csökkenésben a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés mellett a három csapás törvény is komoly szerepet játszik. A lakosság szubjektív közbiztonságérzetét leginkább befolyásoló kiemelt bűncselekmények száma 2010 és 2016 között 46,7 százalékkal csökkent.
Megerősített büntetés-végrehajtás
Bár a szigorúbb büntetőpolitikának köszönhetően csökkent a bűncselekmények száma, ugyanakkor a kevesebb bűnelkövető hosszabb időt kénytelen rácsok mögött tölteni. Ezért 2010-ben a büntetés-végrehajtási szervezet elindította a férőhely-bővítési programját. A meglévő intézmények belső átalakításával és új körletrészek építésével mára több mint másfél ezer férőhellyel bővült a hazai fogházak, börtönök és fegyházak befogadóképessége. A tavaly elindított nagyszabású, 46 milliárdos börtönprogramban a tervek szerint kilenc településen – Bátonyterenye, Békés, Csenger, Heves, Kemecse, Komádi, Komló, Kunmadaras és Ózd – létesülhet büntetés-végrehajtási intézmény 2019-ig. Ezek további négyezer-ötszáz elítéltet fogadhatnak majd be. Véget ér tehát a rendszert eddig jellemző zsúfoltság, ráadásul az új intézetek ellátására kétezer-ötszáz fővel bővül a büntetés-végrehajtási szervezet személyi állománya, ami új munkahelyeket is teremt az adott térségekben.
Idén több mint hatezren jelentkeztek büntetés-végrehajtási felügyelői képzésre. Az életpályamodell bevezetése óta egyre népszerűbb ez a képzés. Az iskola megkezdése után a tanulóknak fizetés és kafetéria is jár, körülbelül nettó 170 ezer forintot visznek haza havonta.
2019-re minden rab dolgozni fog
Míg 2010 előtt leépítették a büntetés-végrehajtási intézetek munkalehetőségeit, és megengedték, hogy az elítélteknek ne kelljen dolgozniuk, mára a fogvatartottak 91 százaléka dolgozik, megtermelve ezzel fogva tartása költségeit. A fogvatartottak így értéket állítanak elő, szakmát tanulnak és szabadulásuk után könnyebben válnak a társadalom hasznos tagjaivá.
Ugyancsak nagy előrelépés, hogy a tervek szerint 2019-re megvalósul a teljes körű foglalkoztatás is. Tehát valamennyi rab dolgozhat a börtönökben, így munkájuk ellenértékével fedezik eltartásuk költségét.
Tématámogatás. Készült Magyarország kormánya megbízásából.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS