Megdöbbentő képekkel szembesíti az embereket a koronavírus-járvány, elég csak a barcelonai parkolóházban vagy az olaszországi sátorban sorakozó koporsókra gondolni. Hasonlóan megdöbbentő hírekért azonban nem kell ilyen messzire mennünk, elég csak a szomszédságig. Persze legyinthetnénk, hogy a románok baja, de ez sajnos nem igaz. Alig két hónapnyira Trianon századik évfordulójától újra megdöbbenhetünk azon, hogy micsoda harmadik világbeli körülmények közé taszították az európai civilizáció részét képező magyarok jelentős részét. Ez a válsághelyzet arra is ráébreszthet minket, hogy kik dobták oda ezeket a magyarokat. Ugyanazok, akik most a magyar jogállamiságon aggódnak.
Nézzük, hogy áll az a Bezzegrománia, amelyről az elmúlt években rendszeresen megírta a haladó, függetlenobjektív sajtó, hogy megelőzte Magyarországot! Megtudtuk például, hogy ebben a balkáni kirakatállamban alig van korrupció, mert a legmagasabb politikai köröket is könyörtelenül elszámoltatják. Pironkodhat bőven, aki elköveti azt a hibát, hogy hisz az Indexnek meg a 444-nek, mert az is kiderült néhány hónapja, hogy a román háztartások többet költenek, mint a magyarok, hiszen a bukarestiek vásárlóereje nagyobb, mint a budapestieké. Ha mindez nem lenne elég, alaposan megszégyeníti Magyarországot a magyarországi ballib propagandasajtó, amely szerint mind gazdaságilag, mind morál tekintetében köröket vernek ránk a románok. Ők például Jó Emberek, hiszen befogadnak migránsokat, ráadásul az újságírókkal sem bánnak olyan mostohán, mint a sajtószabadságot több ízben végképp és teljesen felszámoló Orbán Viktor: ott adómentességet kaphatnak. Szerencsétlen magyarországi újságírónak nem marad más, mint döbbenten világgá kürtölni, hogy Kolozsváron – Budapesttel ellentétben – van olyan hely, ahol lehet reggel kávézni és délután alkoholt inni. Ezután nem csoda, ha a román magaskultúra bénító hatása alatt, zavarában elfelejti Someș-nak írni a Szamos folyót, továbbá olyanokat ír, mint
Kiváncsi vagyok, hogy Magyarország fokozatos összezuhanása milyen hatással lesz az erdélyi magyarságra.
És az elnökük sem akárki! Igaz, hogy az újságírók szja-mentességét gáncsolja, viszont ennél sokkal fontosabb, hogy kiáll az Európai Értékek mellett! Hát hol van ehhez a nagyszerű magatartáshoz képest az az icike-picike becsületfolt, hogy ugyanez az elnök oda se bagózik a koncepciós perben hosszú börtönbüntetésre ítélt magyar fiatalok ügyére?!
Igaz, néha homokszem kerül a gépezetbe, és nem tiszta, hogyha Magyarország padlógázzal előzi az óriási bajban lévő Romániát, akkor két héttel később hogyan húzhat el mellettünk Románia padlógázzal. Viszont ezekből az összehasonlításokból is kiderül, hogy alapvetően már a románok hátát nézzük (megj.: mondjuk melyik szövetségesük nem?). Az ember már-már elkezd vágyódni abba az országba, ahol olyan nevetségesen gyakran buknak meg és váltakoznak a kormányok, hogy tulajdonképpen nem is érdekel senkit, mi a neve éppen a miniszterelnöknek. Néhány nap, hónap, legfeljebb egy év múlva úgyis más lesz.
Most még Ludovic Orban menedzseli parádésan a romániai válságot, de ez hamarosan változni fog (fotó: Mediafax/Alexandru Dobre)
Nos, erről a március 25-én még mintaországnak hirdetett helyről az Index csupa nagybetűvel, kiemelve közölte, hogy
AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTER ÉS BUKAREST POLGÁRMESTERE A DIGI24-NEK BESZÉLT ARRÓL, HOGY EGY PILOT PROJEKT KERETÉBEN A FŐVÁROS TELJES LAKOSSÁGÁT TESZTELNI AKARJÁK KORONAVÍRUSRA.
Omladozik a ballib propagandasajtó hazudozása
Hát, ez igen! – gondolhattuk sokan innen Magyarországról, amely makacsul elutasítja a tömeges tesztelést, holmi WHO-állásfoglalásra hivatkozva. Aztán amikor a nagy bejelentést megeresztő egészségügyi miniszter másnap lemondott, akkor elkezdhettünk gyanakodni, hogy a román vezetés, szokásához híven, megint kamuzott. De ez még csak a kezdet volt.
Szászvároson, Brassóban, Temesváron, Szörényváron, Mioveniben tömegesen mondtak fel az orvosok, leginkább azért, mert védőfelszerelés hiányában kellene ellátniuk a koronavírusos betegeket, vagy, mert pontosan tudják, mire számíthatnak az alapján, amilyen állapotban érte a román egészségügyet a járvány. Aradon tizennégy orvos olajra lépett, köztük a fertőző betegségek osztályának összes orvosa, és további 35 orvos, illetve 48 más kórházi alkalmazott szabadságra ment. Mondhatnánk rosszhiszeműen, hogy átálltak, ám a félelmük nem alaptalan, hiszen a járvány romániai gócpontjai nem a tehetetlenkedő önkormányzat által elhanyagolt idősotthonok, hanem leginkább a kórházak nem képesek megvédeni magukat a járványtól.
[advanced_iframe securitykey=”67a743c361d2619393ff430136388c79f63e7571″ src=”https://www.google.com/maps/d/embed?mid=1F4tEIvHGZnmts0wojKIxDdgGGs50XfsG” width=”640″ height=”480″]
A szőcsvásári (Szucsáva) kórházat március 25-én vették karantén alá, majd ugyanez történt egy bukaresti kórházzal, 30-án pedig a dévai sürgősségi kórház került vesztegzár alá. Március 27-én már több mint ötszáz orvos és ápoló volt érintett a járványban, április 5-én csak Maros megyében 102 orvos, asszisztens, valamint a kisegítő személyzethez tartozó alkalmazott került otthoni elkülönítésbe. Súlyosbítják a helyzetet az Olaszországból, Spanyolországból, Franciaországból hazamenekülő idénymunkások és még a kisebb presztízsű foglalkozásokat űzők, akik hozzák magukkal a vírust.
A helyzetet jól fémjelzi, hogy amint a tömegesen elmenekülő orvosok, úgy mások sem bíznak a román egészségügyben, és inkább saját kezükbe veszik a dolgokat, például azzal, hogy ellopják, sőt elrabolják az eszközöket. Bukarestben egy kórházi asszisztens nyúlta le, és adta el az eszközöket, míg a fertőtlenítőszert szállító furgon az új postakocsi, amelyet kirabolnak a törvényenkívüli vadkeleten. Mindenhol úgy hidalják át az eszközhiányt, ahogy tudják; a maroshévízi kórházban például befőttesgumit és vécépapírt adott a vezetőség a személyzetnek, hogy abból készítesnek arcvédő maszkokat. A járvány elleni védekezésben résztvevő egészségügyi dolgozóknak most megítéltek havi 500 eurós veszélyességi pótlékot, ami a felsoroltak alapján bőven kijár nekik egy összeomlott egészségügyi rendszer maradékának életben tartásáért. A többit pedig hozzáteszi a statisztika, amely időnként eltitkolja a halottak egy részéről, hogy a koronavírus végzett velük.
Vécépapír és befőttesgumi – ebből készül a román arcvédő maszk (kép forrása: Libertatea)
Gyarmattartói pénzből finanszírozott Patyomkin-ország
De legalább nemrég kiderült, hogy lesz miből kifizetni az ehhez szükséges összeget. A járvány nélkül is súlyos államháztartási hiánnyal bíró Románia több, mint egy évtizede, sorra veszi fel az egyre magasabb kamatozású IMF-hiteleket, amiket leginkább szociális intézkedésekre éget el, mintha nem lenne holnap. Ezek a Valutaalap gazdasági diktátumaival együtt járnak, így Románia pénzügyi mozgástere egyre szűkül, az ország ilyen szempontból nem önálló. Most mindezt megfejelnék egy újabb IMF-hitellel a nyugdíjak és munkanélküli segélyek kifizetésére, ám a hitel az elképzeléseik szerint ezúttal nem járna kötelező feltételekkel.
A remény azonban nem veszett el végleg, hiszen a Kárpátok Géniuszának utódai bevetették a másik csodafegyverüket. Az első ugye a mindenhova kiaggatott, tenyérnyitől a kézilabdapálya méretűig terjedő román zászló, ez a mostani pedig a román himnusz. Abba bele se gondolunk, ugyanez magyar himnusszal mit hozna ki a haladó sajtóból, amelynek az agya már a Nélküled-videókra is ledobta a láncot.
Amióta Románia ekkorát domborít, valahogy ritkultak a Magyarországot a román szárnyalással megszégyeníteni igyekvő hírek a függetlenobjektív médiában. Alig várjuk, hogy a járvány elvonultával mikor magasztalják megint bezzegországgá. És a sor közel sem teljes a Románia martalékául odadobott magyarokkal…
Facebook
Twitter
YouTube
RSS