Az Európai Unió annyira aggódik a kontinensen egyre jobban elharapódzó média-egyensúlytalanság és a médián keresztül terjedő populizmus miatt, hogy az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága kétségbeesetten a végső fegyverhez nyúlt és tanulmányt rendelt a témában. A közel 170 oldalas dokumentum Bulgária Franciaország, Görögország, Olaszország, Lengyelország és Románia mellett természetesen a hazánkban uralkodó horrorisztikus helyzetet is részletesen tárgyalja, majd megállapítja, hogy a magyar kormány teljesen kisajátította a médiát, amit a saját propagandaeszközeként használ. A bicskanyitogató írást csak erős idegzetűeknek ajánljuk.
Az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága tanulmányt készített néhány európai ország médiahelyzetéről. A hazánkra vonatkozó rész különösen izgalmas, melynek már bevezetőjében kifejtik, majdnem minden médium helyi oligarchák tulajdonában van, akik nem csak saját érdeküket nézik, hanem szorosan kötődnek a politikai, illetve a gazdasági hatalomhoz. A háttérben természetesen a magyar kormány áll, amely megállapítás ebben az esetben – szemben a kormányzati sorosozással – tényeken nyugvó, higgadt elemzés.
Barátok közt
Az tanulmány bevezetője természetesen higgadt és tárgyilagos, és e metodika szerint ideális állapotnak az 1989-2008 állapot tekinthető, amikor a liberális gondolkodók a baloldali izmusok korlátlan uralmát élvezhették, és mindezt a külföldi tulajdonosok áldásos, se profitot, se befolyást nem kereső jóindulatának köszönhettük. Orbán Viktor e utópisztikus médiaszerkezet helyett 2008-óta tudatosan építi a médiabirodalmát, de ennek megalapozását állításuk szerint már 1998-ban megkezdte. Itt valószínűleg arra utalnak, hogy míg a baloldal mindig a haladó és progresszív oldalon áll, addig Orbán a naftalinszagú, lemaradó, barna esőben edzettekén. Kifejtik azt is, a média helyzete igazából az elmúlt két évben változott meg igazán, annak köszönhetően, hogy Orbán Viktor és Simicska Lajos “barátokból, harcostársakból ellenségekké váltak”. A tanulmány felkészült szerzői szerint ez Orbán Viktor tudatos döntéseinek köszönhető, hiszen a miniszterelnök új játékosokkal szeretett volna felépíteni egy új birodalmat. A dokumentum részletesen említi a 888.hu-t, a Magyar Időket, a TV2-t, illetve a Lokált. Ezen a ponton le is vonják a logikus következtetést, mely szerint a média-siker itt attól függ, hogy az ember milyen kapcsolatot ápol a kormánnyal. A jó kapcsolatokat a szakértő szerint a következő körökből kerülnek ki: volt szobatársak, szomszédok, barátok, illetve rokonok. Itt kiemelik, hogy Orbán és Simicska szobatársak voltak, de szóba kerül Rogán Antal szomszédja is. A higgadt, tényeken nyugvó elemzés természetesen részletesen tárgyalja Habony Árpád élettörténetét, aki egy megkerülhetetlenül izgalmas személyiség ezekben a higgadt, tényeken nyugvó szekvenciákban. Róla azt kell tudni, hogy Simicska helyére lépett Győri Tiborral együtt, akik mindketten a miniszterelnök belső köréből kerültek elő. Említésre került a Karc FM is, illetve az, hogy Simicska azért mondott le a Class FM-ről, mert a médiahatóság “valószínűleg úgysem hosszabbította volna meg a licenszét”. Persze ebből is érződik, minden gonoszság mögött Orbán Viktor – esetleg Nárcisz kutya – áll.
Nárcisz kutya és gazdája; Fotó: b1.blog.hu
Soha nem okozott csalódást
Azt is írják, hogy a részrehajlás a mainstream média 50 százalékában jelen van, ezt pedig tiltja ugyan a törvény, de a kapcsolatrendszerek olyan bonyolultak, hogy a törvény nem tudja feltérképezni őket. Később részletesen kifejtik, hogy a tulajdonosoknak és média szolgáltatóknak a nevei általában fel vannak ugyan tüntetve, de a közvetett tulajdonosokhoz már nincs hozzáférése a nyilvánosságnak. Az egyik legbizarabb rész, amikor kifejtik: néhány médium, például a Magyar Nemzet, Heti Válasz és a Hír TV megpróbálják fenntartani az objektivitás látszatát, de egyes szereplők, mint az Echo TV, a Lánchíd Rádió és a 888-ra kifejezetten az álhírgyártás a jellemző. A Klubrádiót a jelentés partizán baloldali liberális rádiónak titulálja. Az tanulmány szerkesztők azt is megállapítják, hogy az átláthatatlan tulajdonosi háttér, a politikai elköteleződés és a részrehajlás nagyon is valós problémák. Ezek után szóba kerül, hogy a média-rögvalóságon már az sem változtatna, ha minden átlátszó és átlátható lenne, hiszen a rendszeren belüli rendszerszintű korrupció lehetetlenné teszi az igazságszolgáltatás működését, mivel a beépített protekció mindig véd a nemkívánatos eljárások ellen. Az írás külön megemlíti a legfőbb ügyészt, Polt Pétert, aki a szerző szerint “soha nem okozott csalódást a Fidesznek, és akit ezért a párt mindig támogatott”.
Minden kormánypropaganda, amelyik nem a haladó propagandát tolja; Fotó: PS
Aki nincs velük, az ellenük van
Rengeteg médiumot tartanak el állami hirdetések, vagy olyan hirdetések, amelyek állami tulajdonban álló cégektől vannak, és ezek nagy hatást gyakorolnak a piacra is – állítják az uniós szakértők. Ezt persze a kormány elnyomó fegyverként használja fel. Az állami hirdetésekkel kapcsolatban a tanulmány azt is megemlíti, hogy egy médiumnak lehetősége van bekerülni a baráti körbe akkor, ha úgy dönt, hogy állami hirdetéseket helyez el a felületén, tehát önkéntes elnyomódásról beszélhetünk, hiszen egy-egy médium saját döntése az, hogy megjelennek-e a felületén kormányzati hirdetések. A dokumentum szerint a privát szektor követi az államot, ez pedig torzítja a piacot. Példaként itt a Neo FM-et hozza fel az iromány, amely nem kapott hirdetést és csődbe ment, helyét pedig más szolgáltatók vették át. Persze említésre kerülnek Simicska érdekeltségei is, amelyek a G-nap után rögtön elvesztették a “kedvenc” szerepüket ezáltal pedig nem bővelkedtek már tovább a hirdetőkben, hiszen azok az új kedvencekhez mentek át, mind például a Lokál, vagy a Karc FM. Égető bizonyítékként előkerül a Magyar Idők, amelyet Orbán új kedvencének titulálnak és az állami hirdetések 50 százalékát kapja meg, miközben a szerző állítása szerint a független, vagy baloldali médiumok egyáltalán nem részesülnek állami hirdetésekből. Az újságírói körökből származó megbízható, higgadt és független tényként az is kiderül, hogy titkos megfigyelések zajlanak független újságírók ellen, de arról is lerántják a leplet, hogy a magyar újságírók szeretnek annak a politikai oldalnak dolgozni, amellyel egyetértenek (mennyire meglepő), és így az objektív, higgadt és tárgyilagos újságírás áldozatául esnek az önző anyagi érdekek. Az ezzel való riogatás egyébként kimondottan a baloldal privilégiuma, hiszen ők szeretnék a legjobban eldönteni, hogy ki az objektív, a független.
Forrás: Európai Parlament; Fotó: Michael Knight
Facebook
Twitter
YouTube
RSS