Bíróság elé áll a hivatalos személy elleni erőszakkal vádolt Momentum-elnök, Fekete-Győr András

Szerdán kezdődik Fekete-Győr András, a Momentum elnökének tárgyalása, akit hivatalos személy elleni erőszak bűntettével vádol az ügyészség. A vád előzménye, hogy a túlóratörvény 2018 decemberi elfogadása után az ellenzéki politikusok az utcára szólították a népet, a Kossuth téren, valamint a belváros utcáin bolyongó tömeggel az ellenzékiek el akarták hitetni, hogy közel a kormányváltás. Ebben a hangulatban hajított a vádhatóság szerint a rendőrök felé egy meggyújtott füstgránátot Fekete-Győr, aki az előkészítő ülésen ártatlannak vallotta magát, szerinte ő csak egy játékboltban kapható pirotechnikai eszközt „ejtett” két rendőrsorfal közé.

Szerda délután kezdődik a Momentum elnökének, miniszterelnök-jelöltjének tárgyalása a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB). A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt Fekete-Győr András és momentumos politikustársa, az ex-DK-s Szarvas Koppány Bendegúz ellen még tavaly szeptemberben emelt vádat. A vádirat szerint Fekete-Győr, Szarvas és társaik a 2018 decemberi Kossuth téri tömegdemonstrációkon a Parlament épületének védelmét ellátó rendőrsorfalba különböző tárgyakat – köztük üveget és pirotechnikai eszközt – dobtak, illetve tüntetőtársaikat és a rendőröket lökdösték azért, hogy a sorfalat áttörjék.

Kormányváltó hangulatban támadt a rendőrökre

Mint arról a PestiSrácok.hu korábban beszámolt, a túlóratörvény 2018 decemberi elfogadása után az ellenzéki politikusok az utcára szólították a népet, majd hetekig tartó, eleinte több ezer embert megmozgató tüntetéssorozat kezdődött Budapesten, illetve néhány vidéki helyszínen. A Kossuth téren, valamint a belváros utcáin bolyongó tömeggel az ellenzékiek el akarták hitetni, hogy közel a kormányváltás; ebben a hangulatban támadt a rendőrökre Fekete-Győr András. A tüntetők hidakat szerettek volna foglalni, a Fidesz-székházat megtámadni; végül a Kossuth téren az Ország Karácsonyfáján álltak bosszút. A demonstrálók  “pribékek, fasiszta pribékek, azok vagytok”, “rabszolgák”, “rohadt g*ci rendőrök” mellett egyéb válogatott szitkokat szórtak a munkájukat végző egyenruhásokra, emellett nem elhanyagolható károkat is okoztak. A BRFK későbbi tájékoztatása szerint ötvenegy főt állítottak elő, tizenhármat közülük őrizetbe vettek. Az összecsapásokban tizennégy rendőr megsérült, nyolc rendőrautót pedig megrongáltak a tüntetők. 

Fekete Győr terhére konkrétan azt róják, hogy rendőrök irányába célzottan egy meggyújtott füstgránátot hajított; “az eszköz által kibocsátott füst pedig a sorfalban lévő rendőrök látását és légzését akadályozta”. Az ügyészség végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott Fegyőrre.

A vádemelés hírére a momentumos politikus egy sajtótájékoztatót hívott össze, ahol arról beszélt, hogy politikai okokból kell a vádlottak padjára ülnie. Szerinte ő csupán egy játékboltban kapható pirotechnikai eszközt „ejtett” két rendőrsorfal közé. Elpanaszolta azt is,

azért kerülhetett majdnem két évvel a történtek után most bíróság elé az ügy, mert 2018-ban a Momentum még 2-3 százalékos párt volt, két évvel később pedig az ellenzék egyik legerősebb politikai közössége lett. A pártelnök szerint az Orbán-rezsim fél az új politikai generációtól, és fél a magyar fiatalságtól. Ezért akarják őt bilincsben látni.

Ügyészség: a véleménynyilvánítás szabadságába nem tartozik bele a rendőrök megdobálása

A Legfőbb Ügyészség ezek után közleményt adott ki, amiben visszautasították az ellenzéki politikus vádaskodásait. Hangsúlyozták:

Magyarország Ügyészsége visszautasít minden alaptalan rágalmat, amely az ügyészség törvényes és szakszerű működését vonja kétségbe. A véleménynyilvánítás szabadságába nem tartozik bele a szolgálatot teljesítő rendőrség füstbombával való dobálása. Az ilyen és hasonló esetekben minden elkövetővel szemben azonos módon, a törvények szerint lép fel az ügyészség és a bíróságok bűnösséget kimondó és szankciót megállapító határozatokat hoznak. A Központi Nyomozó Főügyészség a 2018 decemberi Parlament előtti demonstrációkon történt hasonló jogellenes magatartások miatt eddig kilenc személy ellen emelt vádat, hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt. A bíróság valamennyi vádlottal szemben marasztaló ítéleteket hozott, melyek közül hat ügy már jogerőre is emelkedett.A bíróság öt esetben 1 év vagy az alatti börtön fokozatú, végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetésre ítélte a vádlottakat, amely ítéletek közül három már első fokon jogerőre emelkedett, mivel a vádlottak tudomásul vették a döntést. Egy vádlottat pedig 1 év 8 hónap börtön fokozatú, végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetésre ítélt a bíróság. Ezen ítélet szintén első fokon jogerőre emelkedett, mivel a vádlott ez esetben is elfogadta a döntést. A törvény előtti egyenlőség megsértése lenne, ha egyesek politikai szerepvállalásuk miatt mentesülhetnének a jogszerű és igazságos eljárások alól. A jogállami elveknek megfelelően, a bíróság fogja kimondani a végső szót.

A vádhatóság a járványügyi helyzetre hivatkozva tárgyalás nélküli, büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárást kezdeményezett a bíróságnál, azonban a bíró hivatalból a tárgyalás megtartása mellett döntött.  A tavaly decemberi előkészítő ülésen a Momentum-elnök nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését. Védője három tanú személyes meghallgatására, valamint több tanú kizárására is indítványt tett az ülésen.