Felfüggesztette a terrorcselekménnyel és más bűncselekményekkel vádolt, első fokon tizenhárom évre ítélt Budaházy György és 16 társa ellen indított büntetőeljárást, majd az Alkotmánybírósághoz fordult a Fővárosi Ítélőtábla – értesült a PestiSrácok.hu. A döntés oka, hogy a másodfokú tanács tagjai közül évekkel korábban ketten is részt vettek Budaházy és egy társa előzetes letartóztatásáról szóló döntésben, így elképzelhető, hogy őket – és emiatt a teljes tanácsot – ki kell zárni a további eljárásból.
Felfüggesztette a Budaházy György és társai ellen terrorcselekmény bűntette és más bűncselekmények miatt indult büntetőeljárást, és az Alkotmánybírósághoz fordult a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla – derült ki abból a PestiSrácok.hu-hoz eljutott táblabírósági végzésből, amelyet július végén hozott meg az arra illetékes bírói tanács. A döntés oka, hogy a másodfokú bírói tanács elnöke az a Rédei Géza, aki évekkel korábban tagja volt Budaházy, illetve a harmadrendű vádlott előzetes letartóztatásáról döntő tanácsnak. Utóbbi döntésben a Rédei-tanács egy másik bírája is részt vett.
Budaházy György az ellene és tizenhat társa ellen terrorcselekmény bűntette miatt indult per tárgyalásán, az ítélethirdetés után a Fővárosi Törvényszék tárgyalótermében 2016. augusztus 30-án. A bíróság elsőfokú ítéletében tizenhárom év fegyházbüntetésre ítélte a terrorcselekménnyel, testi sértéssel, kényszerítéssel vádolt Budaházy Györgyöt. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Felfüggesztették az eljárást
A végzésben leírták, hogy a büntetőeljárási törvény szerint a vádemelést követően ki van zárva az eljárásból az a bíró, aki az ügyben első vagy másodfokon a kényszerintézkedésről határozatot meghozó tanács tagja volt. A ítélőtábla utalt arra is, hogy az Alkotmánybíróság már több ügyben is foglalkozott ezzel a kérdéssel, például a nemrég újra letartóztatott S. Ábel ügyében, amikor is az Alkotmánybíróság meg is semmisítette a Kúria hasonló ítéletét a fent említett indokokra hivatkozva. Igaz, hangsúlyozta az ítélőtábla, a határozat semmiféle időbeli korlátot nem tartalmazott, így nem derült ki, mikortól indult büntetőügyekben kell hasonló módon lépnie a bíróságoknak. A Fővárosi Ítélőtábla beadványában megjegyezte továbbá, hogy az alkotmánybírósági határozat kihirdetése után került bele a büntetőeljárási törvénybe az, hogy a 2016. november 30-a után indult eljárásoknál kell kizárni a nyomozati szakban eljáró bírákat, ami így –a határidő megállapítása okán – ellentétes az Alkotmánybíróság korábbi határozatával – írta a táblabíróság, hozzátéve, hogy ezért a Fővárosi Ítélőtábla az eljárást felfüggesztette és az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezte az alaptörvény-ellenesség megállapítása érdekében. Ha megalapozottnak találják a táblabíróság beadványát, akkor információink szerint az is elképzelhető, hogy a Fővárosi Ítélőtábla nem tud eljárni ebben az ügyben, hiszen az összes tanácsában van olyan bíró, akit ez a szabályozás érint. Az Alkotmánybíróságnak egyébként kilencven napja van arra, hogy döntsön a kérdésben, de volt már rá példa, hogy több mint egy évig húzták a döntést.
Súlyosabb büntetést kértek Budaházyékra
Emlékezetes, a terrorcselekménnyel, testi sértéssel, kényszerítéssel vádolt Budaházy Györgyöt augusztus 30-án ítélték első fokon tizenhárom év fegyházbüntetésre. Budaházy egyik társa 12 év fegyházbüntetést kapott terrorcselekmény, lopás, lőfegyverrel visszaélés miatt, négyen 10 évet, egy további pedig 9 évet. Az összesen 17 vádlott közül a 15 terrorcselekménnyel megvádolt személy 13 és 5 év közötti letöltendő szabadságvesztéssel sújtotta nem jogerősen a törvényszék. Az ítélet után a védelem és az ügyészség is fellebbezett, azóta pedig a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség, amely fenntartotta a terrorcselekmény vádját, be is nyújtotta írásos indítványát a Fővárosi Ítélőtáblához, amelyben a büntetés súlyosbítását kérték a másodfokú bíróságtól. A portálunk által megismert fellebbezésben az ügyészség hangsúlyozta, hogy erre azért van szükség, mert
az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabása során nem kellően vette figyelembe a vádlottak által elkövetett bűncselekmények tárgyi súlyát, a bűnösség fokát, illetve a bűnösségi körülményeket.
Kenéz Andrea kihirdeti a Budaházy-per elsőfokú ítéletét. fotó: alfahir.hu
Lemondott a Budaházy-per elsőfokú bírája
Korábban írtunk arról is, hogy a tavaly augusztusban szóban kihirdetett verdikt írásba foglalására a törvény szerint hatvan napja lett volna az eljáró tanácsvezető bírónak, Kenéz Andreának, aki azonban többszörösen túllépte ezt az időkeretet. A késedelem miatt a büntető kollégiumot korábban vezető Mikó Gergely visszavonta Kenéz munkahelyen kívüli munkavégzésre vonatkozó engedélyét, és más, szigorú igazgatási intézkedéseket kezdeményezett vele szemben, ám ez sem használt. Mint arról februárban a PestiSrácok.hu elsőként beszámolt, Kenéz végül benyújtotta lemondását. Információink szerint a lemondás hátterében az állt, hogy Kenézt megviselték a bírálatok, amelyeket a Budaházyékra kiszabott brutálisan szigorú ítélet (összesen 125 évnyi fegyházbüntetés) miatt kapott.
Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS