A korábban abortusztablettával áldoztató, papnak öltözött feministának és társainak érvelését fogadta el első fokon a bíróság, amely szerint nem történt vallásgyalázás a lengyel abortusztörvény elleni tiltakozásuk alkalmával. A katolikus vallású felperesek szerint a bírósági döntésnek olyan olvasata van, miszerint a vallásgyalázásról maguk a hívek tehetnek, továbbá felháborítónak tartják, hogy a bíróság döntésében szubjektív alapon kölönbséget tett a hívők között vallási ismereteik alapján, ráadásul tévesen. Megjegyezték, úgy tűnik az nemcsak a feminista civilek, de a bíróság számára is mellékes tény, hogy a lengyel katolikus egyháznak semmi köze az abortuszellenes törvénytervezethez, azt egy életvédő alapítvány kezdeményezte.
Mint arról a 24.hu Katz Dávid által készített videója nyomán beszámoltunk, a Patent Egyesület püspökruhába öltöztetett feminista aktivistája a katolikus liturgia egyik központi elemét, a szentáldozást imitálva, a hívek számára Krisztus testét megtestesítő ostyát „abortusztablettával” helyettesítve imitált áldozást. Az püspökruhába öltöztetett aktivista a performansz elején kijelentette, hogy azért néz ki így, mert ő lesz a pap, és ő fogja megtéríteni az istentelen embereket. A tervezett lengyel abortusztilalomra utalva pedig arról beszélt, „lengyel testvéreink az úrban tervezik a terhességmegszakítás teljeskörű tilalmát, vajon itt a Kárpát-medencében mikor tudunk ilyen, az atyának is tetsző cselekedetet végrehajtani?” Ezután egy abortusz-tabletta feliratú zacskóból a szentáldozást imitáló „Krisztus teste”-szöveg kíséretében „megáldoztatta” a megjelent feministákat.
Túllépték a véleménynyilvánítás szabadságának kereteit
A felperesek véleménye szerint a civil aktivisták túlléptek a véleménynyilvánítási szabadság keretein, mivel nem egy közéleti vitában fejtették ki a véleményüket, nem vitaindító kijelentéseket tettek, hanem kifejezetten a katolikus vallás ellen irányuló, azt gyalázó tevékenységet folytattak. Indoklásuk szerint az ostya a katolikus vallásúak számára krisztus kereszthalálát és feltámadását jelképezi, az áldozás során abban maga Jézus van jelen. A szentáldozás performanszba való beemelésével lényegében Jézust azonosították az abortusztablettával. A felperesek felhívták a figyelmet arra a tizenegyezer tiltakozó aláírásra is, amely a CitizenGO civil szervezet petíciója nyomán gyűlt össze. A felperesek azt szerették volna elérni, hogy a bíróság tiltsa el a performansz résztvevőit a további jogsértéstől, valamint hogy két országos napilapban és a világhálón tegyenek közzé bocsánatkérő közleményt.
Ez nem kereszt, hanem egy keresztnek látszó segédeszköz; fotó: 24.hu
A feministák azzal védekeztek, hogy a felperesek személyiségi jogai nem terjednek odáig, hogy a nekik „szubjektíve nem tetsző” magatartás miatt perelhessenek. Az indoklásban katolikus dogmatikai ismereteiket is megcsillogtatták, mikor azt állították a felperesek sérelmeinek megértéséhez a katolikus tanítás mélyebb ismerete szükséges. Bár elismerték, hogy a katolikus liturgia elemeit felhasználták, de véleményük szerint ettől még nem gyalázták meg magát a vallást. Saját performanszuk jelentését ellenkérelmükben úgy bontották ki, hogy „az egyházat jelképező katolikus pap által az áldozásra szánt ostyát a ravasz feminista cseréli ki abortusztablettára, majd ezt követően a pap akarata ellenére és a csere észlelése nélkül áldoztat abortusztablettával. A színjátékból az alperesek szerint pont az derül ki „hogy az abortusztabletta és az Oltáriszentség nem azonosak”.
Megjegyzendő, az alperesek indoklása, miszerint az átváltoztatás misztériumának megértése mélyebb katolikus vallási ismereteket feltételez azért nehezen értelmezhető, mivel ez a vallás egyik alaptételnek tekinthető. Az egyszerűbbnek, alacsonyabb képzettségűnek nevezett hívők számára, bármit is jelentsen ez a kategória, nyilvánvalóan egyértelmű az ostya szerepe a szentáldozásban, és ezzel legalább akkor szembesül, amikor a pap az áldozás alatt azt mondja: Krisztus teste. Magához a performanszhoz fűzött hosszabb magyarázat ugyanakkor éppen a mélyebb, talán feminista ismeretek szükségességét veti fel.
Az átlagkatolikus nem érti a saját vallását
A bíróság döntésében lényegében azt mérlegelte, a gyülekezési és véleménynyilvánítás szabadsága, vagy a vallási meggyőződés tisztelete érvényesül -e erősebben az alapvető jogok közül. A bíróság az aktivistáknak adott igazat atekintetben, hogy mélyebb vallási ismeret szükséges a szentáldozás megértéséhez. A katolikus dogmatikai tézisekben véleményt formáló indoklás szerint ahhoz, hogy a felperesek következtetéseihez egy hívő eljusson, ahhoz „egy átlagos katolikus hívőt meghaladó mértékben ismerni kell és át kell látni” a felperes által levezett jelképrendszert. A bíróság álláspontja szerint az alperesek előadása egy kevésbé képzett hívő, illetve nem katolikus hívő számára nem bírt a felperesek által megjelölt jelentéstartalommal. Kérdés természetesen, hogy maga a magyar jog tesz különbséget egy átlagos és egy átlagon felüli ismeretekkel rendelkező katolikus hívő közt, illetve amennyiben ez szubjektív kategória, úgy a bíróság szerint hol húzható meg az átlagosság határa.
Egy kevésbé képzett hívő nem értheti meg ezt a fiatalembert; fotó:24.hu
A bíróság indoklásában továbbá azzal is érvelt, hogy maga a performansz azért volt inkább színjáték jellegű, mert a felhasznált ruha csak hasonlított egy papi öltözetre, illetve az előadó nyakában lógó kereszt egy keresztre (?). Ezek szerint más lenne a helyzet, ha valódi papi ruhát használta volna az aktivisták, és valódi keresztet (?) az előadásuk során. Az indokolás kitér arra is, hogy a Katz Dávid által a 24.hu számára készített, és ott megjelent videó – amelyet többek közt a PestiSrácok.hu is utánközölt – nem ért el „nagyon jelentős” nyilvánosságot.
“Pontosan érzem, amikor a vallás legmélyebb szentségébe taposnak”
Portálunk a döntés kapcsán megkereste a felpereseket is, megalapozottnak érzik –e az elsőfokú ítélet indoklását. Egyikük, Zarka Rozina szerint a demonstráció szélsőségessége egyáltalán nem állt egyensúlyban az egyház álláspontjával. Mint portálunknak kifejtette, az alperesek nincsenek tisztában az egyház hivatalos álláspontjával. A katolikusoknak nem célja, hogy meghurcolják az abortuszon átesett nőket, vagy büntetőjogi felelősségre vonhatók legyenek. Az anya életveszélye esetén a katekizmus szerint is az anya lelkiismeretére van bízva a döntés. Zarka Rozina hozzátette, ha az eseményen papnak öltözött férfi „pusztán felolvassa azt a felháborító beszédet”, valószínűleg nem perelnek. Maga az áldoztatás aktusa volt az, ami súlyosan sértő és indokolatlanul bántó volt a számukra. Kitért arra is, a bírósági döntés szerint egy átlagos katolikus nem érti, miről szól az áldozás szentsége, holott erről szól az elsőáldozás, a gyerekek már 9-10 éves korukban találkoznak ezzel a kérdéssel a hittanórákon. Hozzátette, 20 éves mérnökhallgatóként sosem járt teológiára, mégis pontosan képes érzékelni, „amikor valaki a katolikus vallás legmélyebb szentségébe tapos bele”.
Azt már csak mellékesen teszem hozzá, hogy a tiltakozók állítólag a nők jogaiért küzdenek. Szeretném tudni, hogy az én jogaimmal mi történt?
– tette fel a kötői kérdést Zarka Rozina.
“A katolikus vallás embernek tekinti az emberi magzatot”
Egy másik felperes szerint a hívők körében elemi felháborodást tapasztaltak az elsőfokú ítélet kapcsán. Talán még nagyobbat, „mint a vallásgyalázás megtörténte után”. A bírósági ítéletből ugyanis olyan megállapításokat lehet levonni, mint például, hogy „a vallásgyalázás tulajdonképpen elkerülhetetlen volt”, másként nem is lehetett volna tiltakozni egy lengyelországi politikai esemény ellen. A döntésnek lehetséges olyan olvasata is, miszerint „a Katolikus Egyház és annak követői maguk tehetnek arról, hogy a vallásgyalázást el kellett szenvedniük”. A felperes végül megjegyezte, végtelenül cinikusnak tartja a bíróság azon megjegyzését, hogy a „katolikus vallás embernek tekinti az emberi magzatot”, mintha ez vallási kérdés lenne és nem biológiai vagy éppen jogi kérdés.
Biológiai szempontból ha nem emberi lény, akkor micsoda? Melyik növényi vagy állati fajhoz tartozik?
– mondta felháborodottan.
“Pontosan érzem, amikor a vallás legmélyebb szentségébe taposnak…”; fotó: 24.hu
Nem is a lengyel egyház kezdte, de ez a bíróság szerint is mindegy
A petíciót összegyűjtő CitizenGO kampányfelelőse, Zaymus Eszter szerint igaz, hogy a katolikus egyház tanítása az abortusszal kapcsolatban szigorúnak mondható, viszont ez nem jelenti azt, hogy az egyház megítélné az abortuszt támogató személyeket is. Hozzátette, „felháborító, hogy a bíróság hasonlónak titulálja az egyház markáns véleményét, vagyis életvédő tanítását a performanszban résztvevők egyház ellen irányuló sértő módon előadott alulmúlhatatlan előadásával.” Megjegyezte, ráadásul a vitát kiváltó lengyel életvédő kezdeményezés egy civil, nem pedig egyházi kezdeményezés volt. A Lengyel Katolikus Egyház által kiadott körlevél a kezdeményezést meg sem említette, csak az emberi élet védelmét hangsúlyozta. Az általuk összegyűjtött 11 ezer aláírás kapcsán elmondta, a bíróság nem vette figyelmebe a tiltakozók nagy számát, sőt, először be sem akarták csatolni a per anyagai közé a petíciót. Ráadásul, mivel a bíróság és az alperesek szerint is az Oltáriszentség abortusztablettával való azonosítását csak magasan képzett hívők tudják megérteni, ezért tizenegyezer magasan képzett hívőt tudtak mozgósítani csupán néhány nap alatt, ami nem is olyan rossz arány. Hozzátette, 2016-ban ehhez a petícióhoz csatlakoztak a legtöbben Magyarországon.
Ilyen összefogást ritkán lehet tapasztalni, mi is meglepődtünk, hogy három nap alatt több mint tízezren csatlakoztak kifejezve felháborodásukat
– mondta Zaymus Eszter.
Forrás: 24.hu/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS