Pesti Srácok

A biztonságpolitikai szakértő állítja, prostituáltnak tartják az európai nőket

A biztonságpolitikai szakértő állítja, prostituáltnak tartják az európai nőket

A biztonságpolitikai szakértő személyes afganisztáni tapasztalatai szerint a mecsetekben eleve azt tanítják, hogy az európai nő prostituált, mindenre kapható. Azt pedig, hogy a mi kultúránk alapvetően más, mint az övéké – a nők nem burkában járnak, autót vezetnek, önálló életük lehet, a ranglétrán magasabban állhatnak, mint a férjük, egyszerűen nem tudják felfogni, olyan, mintha azt mondanánk nekik, „parti van a Holdon” - mondta a legújabb berlini molesztálásra utalva.

Korábban is előfordult már, hogy óvónőket igyekeztek törökül tanítani Németország azon területein, ahol nagyrészt török és kurd gyermekek járnak az oviba, a dolog azonban rendre rosszul sült el, a német szülők ugyanis azt vették észre, hogy a német gyerekek otthon is elkezdtek törökül beszélni velük - mondta a 180 percben Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő. Ma Németországban körülbelül 10 millió legálisan érkezett migráns, vendégmunkás él, a nyelvet azonban többségük máig rosszul, makogva beszéli, és nem is igazán akarják megtanulni, nem nagyon akarnak az európaiakkal „közösködni”, megértetni velük magukat – tette hozzá a rendvédelmi szakember a Kossuth Rádió reggeli műsorában.

Felidézte azt is, a nagyon sok német ismerőse közül eddig mindössze egy hívta meg őt meg vacsorára a ramadán után egy kis ünnepségre. Nem rasszizmusról van itt szó, inkább arról, hogy nem nagyon akarnak velünk érintkezni. Lenéznek minket, mert keresztények vagyunk, mert a kultúránk romlott, hiszen a lányaink kihívó miniszoknyában járnak, bikiniben mutogatják magukat a strandon, vagy kézen fogva sétálnak egy fiúval. - magyarázta. Nem véletlen – tette hozzá – hogy mindössze egyetlen bikulturális házasságról tud, ahol mindketten nyelvész professzorok voltak. A mecsetekben, mesélte személyes afganisztáni tapasztalatai alapján Georg Spöttle, eleve azt tanítják, hogy az európai nő prostituált, mindenre kapható, elég megnézni az öltözködésüket. Azt pedig, hogy a mi kultúránk alapvetően más, mint az övéké – a nők nem burkában járnak, autót vezetnek, önálló életük lehet, a ranglétrán magasabban állhatnak, mint a férjük, egyszerűen nem tudják felfogni, olyan, mintha azt mondanánk nekik, „parti van a Holdon” – magyarázta a biztonságpolitikus. Ez is gyökere lehet annak, ami Berlinben éppen a Kultúrák fesztiválján történt, amikor az arab férfiak rögtön nekiestek a brazil táncosnőknek - fűzte hozzá a rendvédelmi szakember a 180 percben. Itt valóban a huntingtoni „kultúrák harcáról”, összecsapásáról van szó, és Spöttle szerint az eddigi tapasztalatok szerint remény sincs a békés megoldásra, ez ugyanis a másik oldalról egy önként vállalt szegregáció.

PestiSracok facebook image

A migráns hátterű fiatalok 15-16 évesen rendre kimaradnak az iskolából (16 éves kor után Németországban nincs tankötelezettség), bandáznak, a parkokban lógnak, ami már önmagában hatalmas biztonsági kockázat - magyarázta Spöttle. Emlékeztetett arra is, hogy most szombaton belehalt a sérüléseibe az a 17 éves német fiú, aki barátnőjével békésen sétált Bonnban, és a gyorsvasút pályaudvarán nagy valószínűséggel arab fialok verték össze őket. A biztonsági kamerák felvételein állítólag mindezt látni is, ám a bonni rendőrség, félve a szélsőjobb reakcióktól, hírzárlatot rendelt el – tette hozzá.

A kiszivárgott német adatok szerint közben pedig már 294 terroristagyanús személy van, 19 ellen vádat emeltek, 20 pedig már őrizetben is van. A felderítéshez hozzájárult az is, hogy a német titkosszolgálatoknak sikerült megszerezni azoknak a biankó útleveleknek a sorszámait, amelyeket annak idején a kormányépületeket elfoglaló Iszlám Állam állított ki – hívta fel a figyelmet a szakértő. Mi rendőrök ugyanakkor már régóta segélykérően, „nagy szemekkel, mint egy cica” nézünk a kormányokra, a politikusokra, mert a megoldás mégiscsak az ő kezükben van, és szükség is lenne rá, hiszen nagyon megnőtt a bűnözési arány: a német szövetségi nyomozóhivatal adatai szerint az idén január-márciusi időszakban regisztrált 70 ezer bűncselekmény 45 százalékát frissen érkezett migránsok követték el.

Forrás és fotó: hirado.hu

Ajánljuk még

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

„Valahol fenn úgy döntöttek rólam, hogy a Ferencváros legyen az életem!” – Nyolcvan éves lenne, de már tíz éve nincs közöttünk a Császár (2. rész)

Exkluzív 2021 október 17.
Az egyetlen magyar aranylabdás labdarúgó, Albert Flórián pályafutását bemutató írásunk első részében egészen 1967 végéig jutottunk el. Innen folytatjuk most a zseniális játékos életútjának felelevenítését, feltárva a korszak sajátosságait, szót ejtve a kiváló labdarúgó emberi kapcsolatairól és megidézve gondolatait ferencvárosi kötődéséről, valamint arról, hogy ő maga mire volt a legbüszkébb a saját karrierjét tekintve.