Megfogadnák a magyarországi sárgamellényesek a Mérce nevű kommunista közlöny kormánybuktató szakmai tanácsait, de a jelenség egyik vetülete nevetségesebb, mint a másik. Na, és kik ezek a magyarországi sárgamellényesek? Hát ez az.
Nem könnyű ma liberálkommunistaként olyan példaképet választani Magyarországon, aki nyilvánosan felvállalható, és mozgósító ereje is van. Kun Béláért és Szamuely Tiborért hiába rajong a kortárs baloldal, rájuk egyik állítás sem igaz, és Gyurcsány Ferenc varázslatos személyisége is csak korlátozott tömeget vonz már manapság. Ebben a szorult helyzetben bármilyen, akár ésszerűtlen hivatkozási alapra égető szüksége van a honi haladó tábornak. Így kapaszkodtak bele a Macron globalista politikája ellen küzdő francia sárgamellényesekbe, hogy az ő farvizükön próbálják megbuktatni a lokalista és patrióta politikát folytató Orbán Viktort. Azt az Orbán Viktort, akinek a gazdaságpolitikája lényegében olyan, amilyet a francia sárgamellényesek követelnek. Ilyen apróságokon ugyanakkor ne akadjunk fenn: a kommunisták mindig is arról voltak híresek, hogy a hatalomra erősebben vágynak, mint a következetességre. Ahogy arról is híresek, hogy ha nincs lehetőségük felakasztani vagy agyonverni a náluk okosabbakat, akkor hamar kitűnik, ők maguk mennyire ostobák.
Íme, az ötlet, amely szerintük igen fájó ponton fog ütni, és amelytől a kormánybuktató módszert várják: féloldalas forgalomlassítás (helyesen leírni persze nem tudják – VKL) a WestEndnél, a Váci út páratlan oldalán. Saját leírásuk szerint ugyanis ott rengeteg áfa csúszik be az államkasszába, és az akciójukkal „minden rengeteg pénzt” vesznek ki az állam zsebéből. Péntek 16 és 22 óra között tehát várják a személykocsikkal, kamionokkal, motorokkal, kerékpárokkal érkező szakszervezeti és párttagokat a helyszínre, amelynek nem mellékes előnye, hogy a blokádolás közben is megnyugtató látótávolságban marad a Nagykörúton belüli városrész. Ha szegény jó Demján Sándor ezt megérte volna, hogy hat órán át nehezebb lesz autóval bejutni a WestEndbe Orbán miatt, hát biztosan tombolva rontana be a Karmelita kolostorba, hogy kicsavarja a miniszterelnök kezéből a jogart meg az országalmát.
A pénteken a WestEnd környékén autózók imádni fogják a legújabb kommunista ötletet a haza felvirágoztatására (kép forrása: apolgi.blog.hu)
Kik ezek egyáltalán?
A döbbenettől hátrahőkölt olvasóink nyugalma végett rögtön szögezzük le, hogy csak autóval lesz nehezebb megközelíteni a plázát; a tömegközlekedéssel semmi nem változik, és csak azokban a boltokban okozhat rettenetes ellátási zavarokat a forgalomlassítás, amelyek pont abban a végzetes hat órában várnak szállítmányt. Kivéve persze, ha a Ferdinánd híd felől próbálkozik majd az egyszeri autós, mert odáig nem fog kiterjedni a blokád. És, hogy ez az egész kinek fog fájni a borítékolható óriásdugóba beragadók közül, azt az érintetteknek a májusi európai parlamenti, majd az őszi önkormányzati választásokon lesz módjuk kifejezni.
A magukat kényszeresen magyar sárgamellényeseknek képzelő sokadik Orbán-gyűlölő gittegyletnek vannak azonban ennél nagyratörőbb tervei is. Már most szervezik a március 14-i egész napos blokádot, amelyet arra az esetre helyeztek kilátásba, ha a kormány nem enged a szakszervezetek által megfogalmazott követeléseknek. Aztán amikor egy Orbán Viktor kormányzását napról-napra nehezebben elviselő hozzászóló csalódottan megjegyzi, hogy március 14. még nagyon sokára lesz, akkor a Yellow Vest HUN oldal közli vele, hogy nem ők a szakszervezet. Hogy akkor micsodák ők? Leginkább egy, a konzervatív kormányt engesztelhetetlenül gyűlölő csipet-csapat, akiknek kisebb táboruk van a közösségi médiában, mint az egész önterápiás tüntetéssorozatot fonákkal visszaütő Általános Szrtájk oldalnak.
Ők nem is érintettek, ők csak Orbánt akarják megbuktatni (forrás: facebook.com/Yellow Vest HUN)
Már lemondtak róla, hogy választást nyerjenek
Az egész hibbant ötlet kiváltója pedig mi más lehetne, mint a Mérce, ahova ügyesen összefújta a szél a magyarországi kommunista szemetet. Akik módszeresen vívják cikkeikben az osztályharcot, hirdetik a magántulajdon nélküli társadalmat és az egyenlőséget, uszítanak a gazdagok és a középosztály ellen, továbbá mentegetik, relativizálják a kommunista terroristák XX. századi orgyilkosságait. Ezen az oldalon jelent meg egy hónappal ezelőtt egy okosság Blokkoljunk úgy, hogy fájjon a Fidesznek! címmel. A komcsik legalább a saját táboruk szellemi színvonalával tisztában vannak, mert a hosszú hülyeséggyűjtemény láthatóan csont nélkül ment át a Váci úti blokádolók valóságszűrőjén.
A cikk elszánt, határozott, ugyanakkor erőszakmentes megoldásokat javasol. Mindezt arra alapozza, hogy a közvélemény általában az erőszak elszenvedői mellé áll, ha pedig a tüntetők erőszakosak, az legitimálja a karhatalmi rendteremtést. Ezen a ponton dicséri meg azokat az ellenzéki képviselőket, akik a köztévé székházában az utat elálló biztonsági őröknek vállal nekirontva, velük lökdösődve valósítottak meg állítólag békés ellenállást, ezzel állítólag leleplezve az őket erőszakkal kihajító biztonsági őrök fellépésének jogtalan voltát. Hát ilyen a kommunista logika.
„…És nemzetközivé lesz holnapra a világ.” (forrás: facebook.com/Yellow Vest HUN)
Óvakodni kell, ha egy kommunista úgy tesz, mintha értené a gazdaság működését
Itt jön a legdurvább tartalom, mivel a cikk szerint tanulni kéne a sárgamellényesektől, akiknek az érdekérvényesítő erejét nem az erőszakos cselekmények, hanem az országos blokádok adják. Megbénítják a csomópontok és a főutak forgalmát, ezzel a kereskedelemnek is keresztbe téve.
És ha a normál gazdasági működés helyreállítása csak akkor történhet meg, ha Macron lemond, akkor nagyon hamar eljuthatunk odáig, hogy a Macront egyébként támogató gazdasági érdekcsoportok fogják lemondatni az elnököt
– közli a Magyarországra átültetni kívánt modellt. Úgy vélekedik, hogy az Orbán mögött álló érdekcsoportok szembefordulnak a miniszterelnökkel, ha a közlekedési blokádok és a nagy cégek napi működését akadályozó akciók miatt már nem benne látják majd a sikeres működés kulcsát. Hanem például a tüntetőket egyetlen kézmozdulattal lecsitító csodatévőben, Bajnai Gordonban – tehetjük hozzá az ismert recept alapján.
De képzeljük el, hogy mi lenne akkor, ha ezek az akciók rendszeressé válnának. Tömegesen heti, vagy akár napi rendszerességgel lennének ilyen akciók. Nos, az már súlyos tétel lenne a Fidesz-közeli pénzemberek számára, előbb-utóbb már a pénztárcájukon is érezhetővé válna az ellenállás
– szól a kormánydöntő csodarecept, és a megszokott módon ezúttal is teljes a csönd arról, hogy mi következne azután. Láthatóan teljesen agyukra ment a magyarországi kommunistáknak, hogy a német ipar magyarországi befektetései miatt hiába várták Angela Merkeltől Orbán megbuktatását. Az meg nem igazán zavarja a népi demokrácia híveit, hogy a kormánypártoknak több hívük van, mint az összes többi pártnak együttvéve.
Ezek ugyanazok, sosem változnak meg
Olyan megoldást hirdet a Mérce, amilyet más is alkalmazhatna, hiszen egy baloldali kormány ellen a jobboldal is tudna blokádokat szervezni. Csakhogy a komcsik pontosan tisztában vannak vele, hogy egy esetleges baloldali kormány alatt megint simán szétverhetné a rendőrség a jobboldali tiltakozókat blokádostul, és sem az Európai Unió, sem az Amnesty International, sem Judith Sargentini nem tiltakozna. A kommunista gondolkodás addig terjed, hogy bármilyen eszközzel hatalomba kell kerülni, és aztán a hatalomból már akár erőszakkal letörni például ugyanazokat a módszereket, amilyenekkel ők hatalomba puccsolták magukat.
Az fel sem merül bennük, hogy a korábbi kormányoknál bátrabb és sikeresebb gazdaságpolitikával, stabilitással nyerjék el a nép bizalmát, és így biztosítsák a hatalmukat. Ilyennel valahogy rendre a konzervatív kormányok kísérleteznek. A haladók számára pedig leírhatatlan fájást okoz, hogy az Orbán-kormány kísérlete mind gazdasági, mind politikai értelemben páratlanul sikeres. Erre ugyanolyan válaszuk van, amilyen 1918 óta mindig: uszítás, felforgatás, zavarkeltés. A magyar nép pedig alig nyolc hónapja tette le a voksát látványosan a zavarkeltés helyett a stabilitás mellett, és mivel látta már a kommunistákat hatalmon, feltehetően az államcsődből, a központilag szervezett kifosztásból, a hullákkal telehányt meszesgödrökből, az összedrótozott kézzel, arccal lefelé tömegsírba dobált szerencsétlenekből sem kér.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS