Boomerlázadás – Kik verték szét az MDF-et? (Videó!)
Göblyös Sára műsorvezető vendégeivel, Stefka Istvánnal, a Pesti TV programigazgató-helyettesével és Bíró Zoltánnal, egykori MDF-alapítóval keresték a választ arra, milyen történelmi fordulatok, elhibázott döntések vezettek a rendszerváltozás egyik ikonikus pártjának szétmorzsolódásához. Megtudhattuk azt is, hogy mit gondol a volt pártelnök, Bíró Zoltán a jelenlegi ellenzéki összefogás Magyarország-ellenes lépéseiről és a Fidesz szerepéről, amely változatlanul védi a nemzeti függetlenséget és a demokráciát.
A Magyar Demokrata Fórum (MDF) sorsa tipikus példája a párton belüli erodálódásnak, amikor külső erők befolyásolása nélkül kezdenek törésvonalak kialakulni a meghatározó szereplők között. Bíró Zoltán a feszültségek kezdetét, Antall József színre lépésétől számítja. Azáltal, hogy Antall került Für Lajos helyére az Ellenzéki Kerekasztal-tárgyalásokon, folyamatossá váltak a súrlódások párton belül – hangzott el a Boomerlázadás keddi adásában. Bíró az elejétől nem szimpatizált a későbbi miniszterelnökkel, végül 1991-ben ki is lépett az MDF-ből. Bíró Zoltán konfrontatívabb jelleméből adódik, hogy elítélte Antall kompromisszumra hajló politikáját. Ez a politika tragikus módon valóban eredménytelennek bizonyult, hiszen az SZDSZ ügyesen és folyamatosan lépéskényszer alatt tartotta a kormányt. Aztán jött Dávid Ibolya – vele kapcsolatban Bíró Zoltán úgy fogalmazott:
Ez a nő – akiről én magam semmi jót nem tudok mondani – az Antallék találmánya volt. Szépen, fokozatosan bedolgozta magát Antall köreibe.
Egy ország kifosztása, egy elhervadt forradalom
Bíró Zoltán szerint a rendszerváltozás utáni Antall-kormány, majd Horn-kormány ágyazott meg Soros György politikájának, amely azzal járt, hogy külföldi erőknek szolgáltatták ki a magyar mezőgazdaságot, ipart és a diplomáciát. A jelen történéseivel kapcsolatban az egykori MDF-alapító kifejtette:
Egy nemzedék ráment a rendszerváltásra. 2010-től kezdett Magyarország és a magyar politika magára találni.
Bíró Zoltán, aki irodalomtudósként is dolgozott, úgy látta, a magyar társadalmat 1956 novembere után elnyelte a sötétség, és a Kádár-rendszerbe való belesimulás jelentette a túlélés zálogát. A rendszerváltozás nem hozta el a Kánaánt, ráadásul sem Antall, sem Göncz Árpád nem harcolta ki a számonkérést az utóbbi negyven évi bűneiért. Aztán jött a 2006-os gyurcsányi rémálom, a véres retorziók és tüntetések leverésének korszaka.
A Nyugat, mint fétis megszűnik
2010-ben Orbán Viktor immáron másodszorra megalakította kormányát, és elkezdődött egy újfajta országépítés, amivel a konzervatív kormány magára vonta Brüsszel haragját. Bíró Zoltán szerint
az a nyugati demokrácia, amiről valamikor egészen másképp vélekedtünk, az nem létezik.
Gyurcsány Ferencről az MDF egykori alapítója kifejtette:
Nagyon furcsa, sajátos lelki torzulás jellemzi azt az embert. Ő mindig képes volt egy furcsa bohóckodó szerepre, nagy hangon, nagy erővel. Jól látható, hogy Gyurcsány vezérli az egész folyamatot.
Bíró az Orbán-éra utóbbi tíz évével kapcsolatban kifejezetten elégedett, hiszen sikerült az ország felvirágoztatása gazdasági és szellemi értelemben is. A magyar kormány sikeresen reagált az új évtized kihívásaira, úgy, mint a migráció, vagy a koronavírus-járvány letörése – mondta a Pesti TV műsorában az MDF egykori alapítója.
Forrás, vezető kép: Pesti TV
