Borboly Csaba a PS-nek az úzvölgyi katonatemető ügyében hozott ítéletről: Harcolunk tovább, egy tapodtat sem engedünk abból, amit székely őseink ránk hagytak

Alaptalannak ítélte a Bákó Megyei Táblabíróság pénteken az úzvölgyi katonatemető egyik perében benyújtott fellebbezést, és megerősítette a Csíkszentmártonnak kedvező alapfokú ítéletet. Eszerint le kell bontani az illegálisan és önkényesen betelepített román parcellát. Borboly Csaba, az RMDSZ Hargita megyei elnöke a PS-nek azt mondta: a székelyek nagyon várták ezt a döntést; “megyünk, harcolunk tovább, hogy egy tapodtat se engedjünk abból, amit az őseink ránk hagytak”.

A Bákó Megyei Táblabíróság másodfokú ítéletének kivonatát a romániai bíróságok portálján tették közzé pénteken. Eszerint a fellebbezés nem megalapozott, és az alapfokú ítélet lép jogerőre. A napra pontosan egy éve hozott alapfokú ítélet érvénytelenítette a temető román parcellájának az építési engedélyét, és a törvénytelen építmény lebontását rendelte el.

Fotó: MTI/Kátai Edit

Borboly Csaba, az RMDSZ Hargita megyei elnöke így reagált a PS-nek az ítéletre:

Nagyon vártuk ezt a döntést, hiszen nekünk egyetlen fegyverünk maradt; nap mint nap harcolni, és az igazságszolgáltatás tekintetében számonkérni azokat, akik törvénytelenül, galád módon beavatkoznak az őseink kegyeleti helyének a megtartásába. Ez most már a sokadik nyertes perünk az úzvölgyi temető ügyében. Megnyertük a terület tulajdonát, megnyertük az építkezés ügyét, hogy illegálissá lett nyilvánítva és le kell bontani. Még hátravan egy per, a határvita. Nekünk, székelyeknek itt, a Kárpát-medence keleti szélein ez a sors jutott, hogy oda kell figyeljünk, nap mint nap kell harcolnunk, hogy egy tapodtat se engedjünk abból, amit az őseink ránk hagytak, és gyerekeink, unokáink számára egy élhető Székelyföldet hagyjunk, ahol mindenki büszkén megmaradhat magyarnak.

Dormánfalva önkormányzata 2019 márciusában saját közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt, és áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő, a székelyföldi Csíkszentmártonhoz tartozó, elnéptelenedett Úzvölgye település sírkertjében. Korábban a temetőt magyar katonatemetőként tartotta számon a magyar közösség, és Csíkszentmárton község gondozta.

Román résztvevők, miután áttörték a csendőrsorfalat az úzvölgyi katonatemető bejáratánál, ahol ortodox szertartás keretében felszentelték a törvénysértően létesített román emlékművet és parcellát 2019. június 6-án. Fotó: MTI/Veres Nándor

A székelyek élőlánccal védték a temetőjüket a román szélsőségesekkel szemben

Ismert: 2019. június 6-án többezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és az emlékmű román ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni azt. Egy héttel az erőszakos cselekmények után az illetékes román hatóság tisztázta, hogy nem az úzvölgyi katonatemetőben nyugszik az a 149 román katona, akinek a névsorolvasása is részét képezte a temető erőszakos elfoglalása utáni ceremóniának. A temetőfoglalók közül többen az ellenzékben politizáló, szélsőségesen magyarellenes Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) színeiben nyertek parlamenti képviselői mandátumot.

Vezető kép: Román tüntetők betörnek az úzvölgyi katonatemetőbe. Forrás: MTI/Veres Nándor