A magyar gazdaság kezdi megérezni a német autóipar gyengülését, és a korábbi 5 százalékos gazdasági növekedésünk 4,5 százalékra mérséklődött. Közben az infláció is szokatlanul magasra ugrott, és a forint is meglehetősen gyengélkedik. A gazdaság legújabb fejleményeiről beszélgettünk Boros Imre közgazdásszal.
A forint árfolyama az euróval szemben újabb negatív rekordot döntött és átlépte a lélektani 340-es határt. Mitől imbolyog ennyire a magyar valuta?
A magyar külkereskedelem egyenlege pozitív, és ugyanez igaz a turizmusra is. Hozzánk több külföldi vendég érkezik, mint amennyi innen kiutazik. Tehát az árukereskedelem és a turizmus termeli a többletet, több pénz jön be, mint amennyi kimegy. Emellett vannak olyan pénzügyi tételek, amelyekkel a külföldnek tartozik az állam, vagy cégek. Azonban ennek egyenlege is pozitív, hiszen több pénzt helyezünk ki, mint amennyi kintről bejön. Megállapítható, hogy a külföld felé a pénzügyi kapcsolataink egyenlege pozitív, ám a forint árfolyama folyamatosan meginog.
Mi lehet ennek az oka?
Korábban volt rá példa, hogy általános stratégiai támadás indult a forint ellen. 2012-ben ilyesminek voltunk tanúi, amikor egyszerre és összehangoltan forintban denominált eszközöket adtak el és ezzel rontották az árfolyamot. Ennek a célja akkoriban az Orbán-kormány megbuktatása volt.
Most nincs jele ilyen politikailag motivált támadásnak. Ám a magyar valuta gyengélkedik. Mi történhetett?
Valóban, most más a helyzet, és újabban kialakult egy másfajta pénzügyi trükközési lehetőség. Nálunk is, de egész Kelet-Európában a liberális közgazdászok rimánkodnak egy kis kamatemelésért. A cseheknél ez meg is történt, hiszen néhány hete az ottani vezető kamatot, az úgynevezett diszkontot felemelték 1-ről 1,25 százalékra. Február 7-én, délután három óra tizenöt perckor jelentette be a cseh nemzeti bank a kamatemelést, amit odáig nagy titokban tartottak. Azonban már előtte napokkal elkezdett a cseh korona erősödni és a forint gyengülni. Ilyenkor az ember hajlamos arra gondolni, hogy itt valakik spekulálnak a két valutával, és arra is, hogy valahogy idő előtt kiszivárgott a cseh nemzeti bankból a döntés a kamatemelésről. Akik erről előre tudtak, gyorsan forinthitelt vettek fel, amelyet átváltottak euróra, majd ezen koronát vettek: ez értelemszerűen erősítette a cseh koronát és gyengítette a forintot. Ez megfigyelhető már február elsejétől. De ezt más valutákkal is el lehet játszani: ezek az úgynevezett carry trade ügyletek. Ennek a lényege, hogy a spekulánsok a két ország közti kamatkülönbséget játsszák meg. Az alacsonyabb kamatú országban hitelt vesznek fel, amit a drágább kamatú országban fektetnek be. Általában ehhez még társul egyfajta bennfentes kereskedelem, amit most láthattunk a cseh korona és a magyar forint esetében. Most egymilliárd euróval lehetett keresni néhány nap alatt 20-30 milliót.
Említette, hogy balliberális közgazdászok kamatemelésért rimánkodnak. Van erre esély?
Igazából nincs szükség kamatemelésre. Ezt az infláció sem indokolja, hiszen éves szinten még mindig a 4 százalékos inflációs szint határa alatt vagyunk.
Még akkor sem szükséges kamatemelés, ha a legutóbbi inflációs adat 4,7 százalék volt?
Az ilyen kiugró számoknak mindig van valami különleges oka, most éppen az olajár. Emlékezzünk csak arra, hogy az elmúlt hónapokban milyen magas volt itthon az üzemanyagár. Ám ez most csökkenni kezdett, és majd ennek hatása a következő hónapi adatokban meg fog látszani. Aggódni akkor kellene, ha az úgynevezett maginfláció ugrott volna meg.
Az is kiderült ma, hogy a tavalyi utolsó negyedévben a GDP 4,5 százalék lett, ami valamekkora lassulás az 5 százalékhoz képest.
Most már a német gazdaság lassulása kezdi éreztetni a hatását nálunk is, és elkezdett csökkenni az autóipar teljesítménye. A német gazdaság növekedése a mostani adatok alapján 0,2 százalék. Ennek tükrében a magyar 4,5 százalék kiugróan jó teljesítmény. Reméljük, hogy a nyugat-európai barátaink év közben összeszedik magukat és gyorsulásnak indulnak. Érdemes megjegyezni, hogy a felzárkózáshoz szükséges két százalékos pluszt simán teljesítette a magyar gazdaság.
Fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS