Pesti Srácok

Börtönben töltheti hátralévő életét a Teréz körúti robbantó

Börtönben töltheti hátralévő életét a Teréz körúti robbantó

Nincs olyan enyhítő körülmény, amely indokolná, hogy ne a legszigorúbb büntetést alkalmazza a bíróság a Teréz körúti robbantóval szemben – hangzott el hétfőn az ügyész perbeszédében a Fővárosi Törvényszéken, ahol a vádhatóság képviselője életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását indítványozta az ügyben. P. László Gergely immár ötödik védője, Jován László augusztus végén kezdi meg perbeszédét, a bíróság várhatóan kora ősszel hirdet ítéletet az ügyben.

Életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását indítványozta az ügyész hétfőn elhangzott perbeszédében a Teréz körúti robbantóval szemben. Kovacsics Gábor azzal indokolta javaslatát, hogy a Fővárosi Törvényszéken öt hónapja tartó büntetőperben egyetlen olyan körülmény sem vetődött fel, amely más, enyhébb büntetést tenne lehetővé. A két rendőr életveszélyes, illetve súlyos, valamint egy járókelő könnyebb sérülését okozó merénylet terheltjét, P. László Gergelyt előre kitervelten, aljas indokból, több ember és hivatalos személy sérelmére, több ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés kísérletével, robbanóanyaggal visszaéléssel és terrorcselekmény előkészületével vádolja az ügyészség. A fenti, halmozottan minősítő körülmények a PestiSrácok.hu által megkérdezett jogászok véleménye szerint szinte kizárják, hogy a bíróság enyhébb büntetést szabna ki a vádhatóság által indítványozott életfogytiglannál. Az ügyészi perbeszéd szerint egyértelmű, hogy a vádlott követte el a merényletet, amelyet később részletesen, és a törvényi előírásoknak megfelelően be is vallott. A P. László Gergely által házilag összeállított, műtrágya alapú pokolgép lényegesen nagyobb pusztítást is okozhatott volna, amiről a vádlott is tudott, egyik vallomásában elmondta, hogy a merényletet megelőző kísérleti robbantásai alapján nagyobb detonációra számított. A huszonöt éves fiatalember a 2016 szeptember 24-én este elkövetett támadás másnapján a tettes egy emailt küldött a Belügyminisztériumnak, amelyben részletesen leírta, miképp állította össze a bombát, milyen kísérleteket végzett el korábban, illetve hogyan tervezte meg, és hajtotta végre a merényletet, Vita tárgya még az a második levél, amelyet megírt ugyan, de nem küldött el a Belügyminisztériumnak, abban egymillió eurót követelt, ellenkező esetben újabb, sok ember halálát okozó robbantások ígéretével akarta megzsarolni a hatóságokat.

El akarta venni a rendőrök fegyvereit

A támadás után néhány héttel őrizetbe vett P. László Gergely sokáig semmit nem mondott a nyomozóknak, majd néhány hónap múlva megtörte a csendet, és elmondta, hogy veszélyben érezte magát, úgy tudta, folyamatosan követik, és azért robbantotta fel a rendőröket, mert azok fegyvereit akarta megszerezni. A merényletről készült videofelvétel szerint ezt nem tette meg, később azt mondta, hogy maga is megijedt a robbantáskor, és letett tervéről. A fiatalember a januárban kezdődött büntetőpere kezdetén csak annyit közölt, hogy minden korábbi vallomását visszavonja, és kérdésekre sem válaszol. Később azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy viselkedésével, botrányokkal igyekezett hátráltatni a tárgyalásokat, volt olyan eset, hogy a padlóra vetette magát, és rúgkapálva hangoskodott, és egy egész csapatnyi büntetés-végrehajtási őr tudta csak megfékezni. A felrobbantott rendőrök vallomásaikor végig nevetgélt, majd a bíró kérdésére összefüggéstelen válaszokat adott a lélekvándorlásról. P. László Gergelyt két alkalommal hosszabb ideig vizsgálták az Igazságügyi Megfigyelő és Gyógyító Intézetben, de a viselkedészavarán kívül a szakemberek nem találtak nála olyan kóros elváltozást, ami kizárná büntethetőségét. Ezt a szakvéleményt erősítette meg a védelem indítványára felkért újabb szakértői csoport is, majd a toxikológusok is arra a következtetésre jutottak, hogy a vádlott nem kapott, és valószínűleg nem is kap olyan gyógyszert, vagy más szert, ami a fenti hatással lehetne viselkedésére. P. László Gergely engedélyt kapott a a bíróságtól arra, hogy távolmaradjon a tárgyalásairól, ugyanakkor a börtönben is szokatlan dolgokat tesz: senkivel, még a védőjével sem áll szóba, egész nap a kamerák által nem figyelt wc-n tartózkodik, csak aludni tér vissza zárkájába.

PestiSracok facebook image

Augusztus végén kezdődik a védői perbeszéd

P. László Gergely védelmét másfél évvel ezelőtti letartóztatása óta – ötödikként – nemrég Jován László vette át. A jogász hétfőn azt kérte a büntetőtanács vezetőjétől, Kalina Józseftől, hogy felkészülési időként két hónapot biztosítson neki, mivel tizennyolcezer oldalnyi nyomozati, illetve peranyagból kell felkészülnie. A bíróság döntése értelmében Jován László augusztus 29-én kezdi meg védőbeszédét. A Fővárosi Törvényszék várhatóan kora ősszel hirdet ítéletet a Teréz körúti robbantás büntetőperében.

Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)