Az elmúlt tíz év legnagyobb diplomáciai sikereként értékelte a bővítési és szomszédságpolitikai biztosi pozíció elnyerését Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, pénteken. A kormányfő arról is beszélt, hogy a jövő év legfontosabb feladata a magyar gazdaság eredményeinek megvédése; ehhez gazdaságvédelmi akcióterv kell, amely a következő év első negyedévére készülhet el, és ami adócsökkentésen alapulhat majd. Az interjúban téma volt az európai és a hazai migrációs, illetve gazdaságpolitika. A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy az elmúlt öt évben az európai vezetők két területen vétettek nagy hibát: a bevándorlással, valamint a gazdaság területén. Nekünk komoly csatákat kell majd vívnunk a növekedés fenntartásáért, és jövőre kiderül, hogy Magyarország és Közép-Európa képes lesz-e megállni a saját lábán, és nagyobb sikereket elérni, mint a gazdagabb országok – mondta Orbán Viktor. Szóba került az Európai Néppárt új elnökének álláspontja, aki bírálta a határvédelmet és a határkerítést is, mert mint mondta, “a szabadságjogok nem áldozhatók fel a biztonság oltárán”. Orbán Viktor szerint egy magyar kormányzópárt nem tartozhat egy olyan politikai közösséghez, amely bevándorláspárti, amely nem támogatja a határvédelmet, a kerítést, és nem adja meg a tiszteletet a magyaroknak. Ha ez a helyzet, “akkor más politikai közösséget kell építenünk”.
Sosem fogok nemzetközi pozíciókba olyan embereket delegálni, akik nem jó hazafiak
A miniszterelnök úgy fogalmazott: nem emlékszik arra, hogy Magyarország az elmúlt tíz évben olyan erős befolyást tudott volna szerezni az unióban, mint most a bővítési pozícióval, amelyet a következő öt év legfontosabb portfóliójának nevezett. A feladatcsomag érinti a migrációt, a biztonságot, és például az energia szempontjait is – mutatott rá –, hiszen a magyar biztos foglalkozik majd a Kaukázussal, Azerbajdzsánnal is. A kormányfő szólt azonban arról is, hogy a biztosi poszt elnyerése “sokunk”, a többség sikere, de nem minden magyaré, hiszen sokan akarták megakadályozni azt. Az ellenzék ennek érdekében egyesítette erejét Brüsszelben, és Soros György is személyesen próbálta megakadályozni Várhelyi Olivér kinevezését. Kijelentette: sosem fog nemzetközi pozíciókba olyan embereket delegálni, akik nem jó hazafiak, és ezt nem tudják összeegyeztetni a nemzetközi megbízatással. Leszögezte: a kettő nincs ellentétben egymással. Várhelyi Olivér is kiváló hazafi és jó európai.
Mi akkor is tudunk gazdasági sikereket elérni, amikor másoknak rosszul megy
Más ügyekről szólva Orbán Viktor kiemelte, hogy a jövő egyik legfontosabb feladata gazdasági eredményeink megvédése. Mint mondta, komoly csatákat kell majd vívni a növekedés fenntartásáért, amikor az eurózónában gazdasági zavarok lesznek. Úgy látta: jövőre kiderül, hogy Magyarország és Közép-Európa képes lesz-e megállni a saját lábán, és nagyobb sikereket elérni, mint a gazdagabb országok. Emlékeztetett: az elmúlt évek sikereit is az adócsökkentés tette lehetővé, azt, hogy az ország egyre versenyképesebben termelt, egyre több árut tudott eladni a világban, és a bérek is nagy ütemben nőttek. Különösen a cégek által fizetett adók mérséklődtek, harmadával – hangsúlyozta. Elmondta: sokak szerint a magyar siker az európai gazdasági eredményeknek köszönhető, míg mások szerint sajátosan magyar dolog is van ebben, amit “akkor is tudunk szállítani, ha a többieknek rosszabbul megy”.
Az elmúlt öt évben az európai vezetők két területen vétettek nagy hibát: a bevándorlással, valamint a gazdaság területén
Az interjú fontos kérdése volt a brüsszeli és a magyar migrációs politika. Orbán Viktor azt mondta, hogy a migrációs vitát, amely szerinte a következő öt év legfontosabb kérdése lesz, jól kell lezárni. Kijelentette, hogy az elmúlt öt évben az európai vezetők két területen vétettek nagy hibát: a bevándorlással, valamint a gazdaság területén. Mint fogalmazott, az eurózóna területén “cudar állapotok” vannak, ott nehéz évek jönnek. A német gazdaság csak szerencsével érheti el az 1 százalékos növekedést, ami nemcsak a németek problémája lesz – hangsúlyozta. Az eurózónában Brüsszel rossz gazdaságpolitikát folytatott, nem tudta segíteni a nemzetállamokat a jó gazdaságpolitikában, “és ennek most megfizetjük az árát” – tette hozzá. Emiatt 2020 legfontosabb feladatának nevezte a magyar gazdaság eredményeinek megvédését, és Európa ellenfeleinek nevezte azokat a nem állami szereplőket, akik azért dolgoznak, hogy bevándorlókkal árasszák el Európát. Kijelentette: nem véletlenül áll ennek élén egy pénzügyi spekuláns. Arra a felvetésre, hogy a Moody’s hitelminősítő 2014 óta folyamatos és erőteljes gazdasági teljesítményről számolt be, amely várhatóan a következő két évben is fennmarad, azt mondta: bár a magyar növekedés többszöröse a németnek, ez nem azt jelenti, hogy itt jobban is mennek a dolgok, hiszen egy gazdagabb ország növekedését mindig nehezebb előidézni. Orbán Viktor szamárságnak ítélte azt a felvetést, hogy az uniós források kifizetését jogállamisági kritériumokhoz kössék; szerinte ebből nem lesz semmi.
Ha a néppárt nem adja meg a tiszteletet a magyaroknak, más politikai közösséget kell építenünk
Donald Tusknak, az Európai Néppárt új vezetőjének álláspontját, miszerint a szabadságjogok nem áldozhatók fel a biztonság oltárán, úgy kommentálta: a Fidesz azt várja, hogy a néppárt tisztázza nézeteit és terveit, mert amíg a magyar kormánypárt nem tudja, mire számítson, addig függőben tartja tagságát. Kijelentette: egy magyar kormányzópárt nem tartozhat egy olyan politikai közösséghez, amely bevándorláspárti, amely nem támogatja a határvédelmet, a kerítést, és nem adja meg a tiszteletet a magyaroknak, nem ismeri el az Európa megvédése érdekében tett erőfeszítéseket. Valaha a néppárt ilyen volt, de baloldali sodródás kezdődött benne. A kérdés az, hogy az új elnök meg tudja-e állítani ezt; “ha nem, akkor más politikai közösséget kell építenünk” – fűzte hozzá.
“Egy vérből valók vagyunk!”
Orbán Viktor a nemrég lezajlott Magyar Állandó Értekezlet és a Diaszpóra Tanács ülésével kapcsolatban kijelentette: Magyarországnak ott is kultúrát kell erősíteni, kapcsolatot építeni, ahol nagy számban élnek magyar közösségek, mert “egy vérből valók vagyunk, összetartozunk”. Az összetartozásnak a gazdasági lába is megerősödött a lelki mellett az elmúlt években – hangsúlyozta. A széttagoltság hátrányából szerinte úgy lehet előnyt kovácsolni, ha a világ különböző területén élő magyarok összekapcsolódnak, összeadják erőiket, kapcsolatrendszerüket. Ennek köszönhető szerinte, hogy a magyar gazdaság a legnagyobb eredményét a szomszédos országokkal folyatott kereskedelemmel éri el. A magyarországi gazdasági teljesítmény így az egész térségben élő magyar közösség gazdasági teljesítménye – mondta, bírálva azokat a pártokat, akik szembeállítják a magyarországi és a határon túli magyar közösségeket. Az a jó, ha a magyarok a szomszédos országokban maguk látják el saját politikai képviseletüket – szögezte le. Az átadott Puskás Arénáról szólva hatalmas műszaki teljesítménynek ítélte, hogy a tervezés kezdetétől a befejezésig minden munkát magyarok láttak el, vagyis a modern világ egyik legnagyobb méretű beruházását önerőből el tudja végezni az ország. Ez nem volt mindig így – emlékeztetett –, a Budapest Sportcsarnok leégésekor még nem volt olyan magyar cég, amelyre rábízható lett volna az újjáépítés.
Forrás: MTI; Vezető kép: MTI/Szigetváry Zsolt
Facebook
Twitter
YouTube
RSS