Göbölyös Soma-díjat, esetleg Minőségi Újságírásért-díjat, ad absurdum Pulitzer-emlékdíjat érhet az a szenzációs oknyomozó-tényfeltáró munka, amelyet a hazai liberális újságírás fénylő ékköve, az Index, illetőleg annak japán folyóiratokra szakosodott zsurnalisztája követett el a mai napon. E helyről is sűrű gratulációinkat küldjük neki.
Hónapok irgalmatlan háttérmunkájával, rendőrségi-ügyészségi-bírósági-sóhivatali informátorok ezreivel való összebarátkozás, könyvtárak tucatjainak föltúrása után Dezső Andrásnak, az Index puhaléptű riporterének ma reggel végre sikerült szert tennie egy igen értékes, csiszolatlan gyémántra: Jozef Roháč szlovák bérgyilkos vallomására. E vallomásban Roháč azt állítja, ő ölte meg 1996 novemberében Prisztás Józsefet, nem pedig H. István, akit a gyilkosság miatt már jogerősen elítélt a bíróság.
Egy ilyen szenzációs oknyomozó munka után a rivális sajtótermékek firkászai nem tehetnek mást, minthogy irigykedve húzzák a szájukat, majd nyűgösködve kitesznek egy hírszemlét, amelyben az Indexre hivatkozva beszámolnak Roháč vallomásáról. Közben, persze, sopánkodhatnak, nekik miért nincsenek ilyen szuper hírforrásaik, dokumentumszállítóik, mint Dezső Andrásnak. (Akinek tehetségéről egyébként a Tutiblogon Piréz kolléga már megemlékezett.) Illetve hallgathatják a szerkesztőségben mérgezett egérként, keresztül-kasul rohangáló, vöröslő fejjel üvöltöző szerkesztőt: „Ő bezzeg megszerezte azt a vallomást, te meg nem!” A csalódott újságíró ilyenkor magába roskad, s leszűri az egyetlen leszűrhető tanulságot: az Index maga a SZAKMA!
Ámbátor van egy igen apró, már-már mellékes segédkörülmény, ami némileg árnyalja az Index mostani, remekbe szabott tényfeltárását.
Ez az aprócska, tényleg szinte teljesen lényegtelen mellékkörülmény az, hogy Roháč bérgyilkos úr szóban forgó vallomását a PestiSrácok.hu már egy héttel ezelőtt részletekbe menően ismertette, a teljes vallomás pedig négy napja elolvasható, letölthető a portálunkról.
Ha ilyen csekélységeken – mint hogy a két cikk megjelenése között eltelt egy hét – kecsesen átlendülünk, akkor már olyasmin sem érdemes fönnakadnunk, hogy a két írásmű címe is néminemű egyezést mutat. Megesik az ilyesmi, na. Azon pedig itt, a Pulitzer-emlékdíj küszöbén tényleg nem szabad szőrözni, hogy ha az Index megír valamit, ami történetesen egyhetes „hír” (sőt, ilyen értelemben igazából már nem is hír, inkább történelem), akkor esetleg egy aprócska zárójelben, netán apróbetűs, csillagozott, lábjegyzetes mezőben föltüntethetné, ki volt az, aki először hírt adott az esetről. Úgy szakmailag, mint morálisan.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS