Brüsszel felcsúti akciója: Baloldali feljelentés és lobbi miatt vizsgálják a magyar projekteket

Magyarországon kívül nincs még egy olyan ország az unióban, amelynek baloldali politikusai rendszeresen feljelentenék a saját hazájukat Brüsszelben – jelentette ki Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség politikai államtitkára egy mai háttérbeszélgetésen újságíróknak. Nyomatékosította, az Európai Parlament Magyarországon tartózkodó küldöttsége azért jött, mert a magyar ellenzék exportálja a belpolitikai vitát külföldre, a magyar baloldali európai parlamenti képviselők ismét feljelentették saját hazájukat. Sikerült eloszlatni azt a “baloldali ködöt”, amelyet a bizottság magáénak vallott látogatása előtt – közölte Csepreghy Nándor.

Sikerült eloszlatni azt a “baloldali ködöt”, amely az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságának Magyarországon tartózkodó delegációját jellemezte érkezése előtt – mondta újságíróknak Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség politikai államtitkára egy mai háttérbeszélgetésen. Közölte, a küldöttség teljes körű tájékoztatatást kapott az uniós források felhasználásáról, és lényegesen árnyaltabb lett a véleménye a látottak alapján, mint megérkezése előtt volt.

A delegáció látogatása előtt a baloldali magyar európai parlamenti képviselők olyan képet próbáltak festeni a magyar uniós projektekről, amely nemcsak tényszerűen nem igaz, de még rosszindulatú is. A magyar baloldali európai parlamenti képviselők ismét feljelentették saját hazájukat – mondta. Az államtitkár sajnálatosnak nevezte, hogy az ellenzék exportálja a belpolitikai vitát külföldre, európai uniós szintre. “Magyarországon kívül nincs még egy olyan ország az unióban, amelynek baloldali politikusai rendszeresen feljelentenék a saját hazájukat Brüsszelben” – fogalmazott. A delegáció úgy jött Magyarországra, mintha a baloldali képviselők állításai a valóságban megállnák a helyüket. Ezzel szemben azt tapasztalták, hogy az ellenőrzött projektek megvalósultak, még ha vitára adhatnak is okot – tette hozzá. Sikerült eloszlatni azt a “baloldali ködöt”, amelyet a bizottság magáénak vallott látogatása előtt – közölte Csepreghy Nándor. Kijelentette, az uniós források magyarországi felhasználásának hatékonysága példa nélküli az Európai Unió egészében.

A felcsúti kisvasutat is vizsgáló uniós ellenőrző bizottság egyértelműen politikai színezettel jött Magyarországra, ez a Jávor Benedek- és Niedermüller Péter-féle lobbi eredménye – hangzott el.

Kiderült az is, hogy 2010-ben a választások előtt éppen Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő beszélt le egy hasonló delegációt arról, hogy Magyarországra jöjjenek vizsgálódni. Ujhelyi ugyanis akkor azzal érvelt, hogy a választások előtt politikai ügy lenne a látogatásból, amelyet a Fidesz felhasználhatna a kampányban. Éppen ezért pikáns, hogy most ehhez képest éppen a választások előtt hívták a baloldaliak hazánkba a delegációt. A háttérbeszélgetésen arról is szó volt, hogy már az uniós projektek magyarországi helyszíneit is “hazai súgással, irányítással” jelölhette ki az uniós ellenőrző bizottság, mert a 70 projektből miért éppen például a felcsúti kisvasútra esett a választás.

Csepreghy Nándor. MTI Fotó: Kovács Tamás

Közben az Állami Számvevőszék is tájékoztatta az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságának Magyarországon tartózkodó delegációját az uniós pénzek hazai felhasználásáról. Az ÁSZ szerint szabályosabb és eredményesebb az európai uniós pénzek felhasználása Magyarországon, mint a korábbi, 2007-2013 közötti támogatási időszakban volt. A számvevőszék közleménye szerint az eszmecserén Domokos László ÁSZ-elnök és Holman Magdolna tervezési igazgató vezetésével részletes tájékoztatást adtak az európai uniós források felhasználásáról, valamint a pénzek elosztásában közreműködő intézményeket érintő számvevőszéki ellenőrzésekről, elemzésekről.

A találkozón szó esett a magyar EU-tagság pénzügyi mérlegének elemzési tapasztalatairól, a 4-es metró beruházásával kapcsolatos, az ÁSZ által már 2010-ben feltárt szabálytalanságokról, valamint több, a bizottság által vizsgált témakörről is. Az ÁSZ elnöke rámutatott, a közpénzügyek alkotmányos szintre helyezése, valamint az új számvevőszéki törvény 2011. július 1-jei hatályba lépése új korszakot nyitott a közpénzek, benne az európai uniós források felhasználásában és ellenőrzésében Magyarországon.

Domokos László összefoglalta, a 2010 óta a számvevőszéki ellenőrzések arra világítottak rá, hogy az európai uniós források lekötésének hatékonysága fokozatosan javul, ugyanakkor a 2007-2013 közötti programozási időszakban a folyamatot még hátráltatta a koncentrált stratégiai tervezés hiánya, valamint a források kifizetésének elhúzódása. Stratégiai tervezés hiányában a támogatásra pályázók körében elsődleges szemponttá a források “elnyerése” vált. Mivel az uniós forrásokat nem befektetésként kezelték, így azok nem tudták a kívánt mértékben ösztönözni a munkahelyteremtést és a gazdaság élénkítését – tudatta a számvevőszék.

Vezető kép: Ingeborg Grässle uniós “ellenőr” és Niedermüller Péter a felcsúti kisvasúton. Fotó: Népszava