Brüsszel is árgus szemekkel figyeli a budapesti Morawiecki–Orbán-találkozót

Orbán Viktorral tárgyal csütörtök délután Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök. A budapesti találkozót Brüsszelből is árgus szemekkel figyelik, a cél ugyanis, hogy Magyarország és Lengyelország minél szilárdabb közös álláspontot alakítson ki a költségvetési patthelyzetben. Az EU-ban eddig abban bíztak, hogy a lengyel vétó jóval gyengébb a budapestinél, Morawiecki budapesti útja ezt viszont megcáfolja – írja a Magyar Nemzet.

Mateusz Morawiecki ma érkezik Budapestre, hogy Orbán Viktorral tárgyaljon az uniós keretköltségvetés és mentőalap ügyében. A közel 1800 milliárd eurós pénzügyi csomagot a magyar és a lengyel kormány múlt héten nagyköveti szinten blokkolta, miután Brüsszelben – az Európai Parlament nyomására – annak kifizetéseihez jogállamisági feltételrendszert csatoltak. A lengyel kormány a budapesti találkozót megelőző közleményében az szerepel: Magyarország és Lengyelország kormányfői egyetértenek abban, hogy az uniós jogalkotásnak összhangban kell lennie az Európai Tanácsban meghozott, iránymutató döntésekkel.

A héten az EU jelenlegi, német elnöksége nevében Heiko Maas német külügyminiszter mondta ki, hogy már utolsó szakaszukban vannak a költségvetési tárgyalások, így gyakorlatilag napokon belül végső döntés jöhet a történelmi méretű csomaggal összefüggésben. Ezt a kijelentést némiképp árnyalja, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tegnap az Európai Parlamentben kemény hangot ütött meg a magyar és lengyel kormányokkal szemben, s gyakorlatilag az Európai Unió Bíróságára küldte őket a jogi aggályaikkal. Erre Morawiecki miniszterelnök még tegnap hasonló szigorban válaszolt. Szerinte csak az Európai Unió által elfogadott jogi aktusokat lehet megtámadni az Európai Bíróságon – írja a Magyar Nemzet. A lengyel kormányfő így reagált: mi pedig minden erővel elutasítjuk az uniós alapszerződéseket felülíró jogszabály elfogadását.

Uniós berkekben eddig az volt a megítélés, hogy Lengyelország vétója gyengébb, mint Budapestté. Ezt a diplomaták azzal indokolták, hogy a júliusi tárgyalásokat követően a lengyel miniszterelnök távozott Brüsszelből az egyik legvaskosabb borítékkal, 160 milliárd euróra tehető a következő keretköltségvetésből, illetve az uniós mentőalapból a következő években a lengyeleknek juttatandó fejlesztési pénzek összege. Arról, hogy miben sikerül a mai találkozón megállapodni, információ nincs, viszont árulkodó, hogy az EU, valamint Budapest és Varsó is jelezték a napokban, hogy van pár lehetséges változat.

Ahogy azt a Magyar Nemzet korábbi cikkében megírták, Orbán Viktor a Die Zeitnek azt nyilatkozta, szerinte van megoldás, vissza kell térni az alapvető szándékhoz, miszerint az arra rászoruló országok gyorsan kapjanak pénzt. Más országok közben új jogállamisági szabályokat akarnak.

Rendben, beszéljünk róla. Az első dologban sürgősen lépnünk kell, a második dolog kevésbé sürgős

– közölte a miniszterelnök. Korábban olyan verzióról is lehetett hallani, miszerint Varsó és Budapest nélkül, megerősített együttműködés formájában hoznák létre a 750 milliárd eurós uniós mentőalapot, így kerülne minél gyorsabban pénz a szenvedő államokhoz. Francia kezdeményezésről van szó, amit Hollandia is támogatott. Időközben ennek a lehetőségét ugyanakkor több diplomata is elutasította, mondván: az az utolsó szögek egyikét jelentené az integráció koporsójában – írja a Magyar Nemzet.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher