Pesti Srácok

Brüsszelben gyakorlatilag bevallották: politikai alapon osztogatnak büntetéseket

Brüsszelben gyakorlatilag bevallották: politikai alapon osztogatnak büntetéseket

Gyakorlatilag a választási eredményhez kötötték brüsszeli tisztségviselők, hogy számíthat-e büntetésre Franciaország a költségvetési hiánycélok laza értelmezése miatt. A Politico cikkében brüsszeli tisztségviselőkre hivatkozva arról ír, hogy bár Franciaország eddig mindig megúszta a különböző eljárásokat és büntetéseket az EU-s kötelezettségek finoman szólva is laza értelmezésével, ennek most vége. Az Emannuel Macron vezette centrista-liberális tömb június 9-i bukását, illetve a Marine Le Pen- féle szuverenista Nemzeti Tömörülés előretörését követően ugyanis az országban előrehozott parlamenti választásokra kerül sor, amelynek a múlt heti eredmények alapján egyértelműen nem a baloldal az esélyese. Brüsszelben pedig ennek megfelelően izzították is a kampányfenyegetéseket mondván, ha a jobboldal nyer, Franciaországnak felelősséget kell vállalnia a liberális kormányzat által megszegett kötelezettségekért. Persze ha esetleg mégis Macronék nyernek, talán mégis elnézőbb lehet Franciaországgal az Unió. Ismét. Mindeközben hazánk éppen múlt héten kapott ismét ideológiai alapú kritikát, és hozzá egy 200 millió eurós csekket Brüsszelből csupán azért, mert a kormányzat nem hajlandó illegális bevándorlókat intézményesen Magyarországon letelepíteni.

Emmanuel Macron egyelőre biztosan marad Franciaország élén, kormánya azonban kimehet alóla, miután az országban előrehozott választásokat tartanak. A némiképp váratlan fordulat a hagyományos pártok június 9-én elszenvedett súlyos veresége indokolja, hiszen kiderült, a Marine Le Pen vezette jobboldal támogatottsága tetemes: országosan jelenleg 35 százalékon áll, majd őt a szélsőbaltól a balközépig összefogó baloldali koalíciója, az Új Népfront (NFP) követi 25 százalékponttal, és csak ezután érkezik a Macront támogató Ensemble! (jelentése Együtt) koalíciója 18 százalékponttal. Ez pedig nem éppen stabil alap a kormányzáshoz. Ha hozzávesszük, hogy Eric Zemmour jobboldali formációja szintén elérte az 5 százalékot, a szuverenista erők a 40 százalék környéki támogatottsággal vághatnak neki a kampánynak. Ez pedig Brüsszelben pánikhangulatot okozott. Meg is érkeztek az első fenyegetések.

Franciaország azon tucatnyi ország között van, amely a jövő héten figyelmeztető jelzést kaphat a blokk hiányküszöbének átlépése miatt. Ez gyakorlatilag a Magyarországon jól ismert „túlzottdeficit-eljárás” megindítását jelenti, amely megköveteli a kormányoktól, hogy tegyenek lépéseket kiadásaik visszafogására – és részletesen határozzák meg, hogyan fogják ezt megtenni. Ez egy tipikusan elhúzódó uniós eljárás, amely évekig is eltarthat, de végül pénzbírságot is kaphatnak. Főleg akkor, ha a Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés nyer. Legalábbis a Politico szerint.

Le Penék ugyanis többek között a nyugdíjkorhatár leszállítását tervezik, azonban ami ennél is fontosabb, egy protekcionista, a nemzeti piacokat, illetve a hazai termelőket, gyártókat védő gazdaságpolitikát hirdettek meg, amely számos nemzetközi nagyvállalat érdekeit sértheti. Nem csoda hát, hogy a Politico szerint elsősorban nem a hiánycélt túllépő Macrontól kell félteni a francia gazdaságot, hanem a még kormányra sem került Macrontól.

PestiSracok facebook image

Mindez rímel a Lengyelország ellen indított jogállamisági eljárásra, csak éppen annak inverze– a Morawieczki-féle jobboldali kormány bukása után a Varsóba visszatérő Donald Tusk hiába verte szét a köztévét, tartóztattatott le elnöki kegyelemben részesült politikusokat, Brüsszel szerint alanyi jogon helyreállt a jogállamiság megválasztásával. Itt ugyanezeket a folyamatokat láthatjuk, csak a másik irányból.

Magyarország is ideológiai alapon kapja a büntetéseket

Mint ismert, az Európai Unió Bírósága 200 millió euró (mintegy 80 milliárd forint) megfizetésére kötelezte Magyarországot, mert “nem tartja tiszteletben” az uniós jogszabályokat, egyebek között a nemzetközi védelem megadására és a jogellenesen tartózkodó unión kívüli országok állampolgárainak visszatérésére vonatkozó eljárások területén.

Az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága csütörtökön kihirdetett ítéletében továbbá arra kötelezte Magyarországot, hogy fizessen a szabályozás betartásában mutatkozó késedelem minden egyes napjára egymillió euró összegű kényszerítő bírságot, mivel nem teljesítette a bíróságnak a befogadási feltételekről szóló irányelv és a visszatérési irányelv rendelkezéseinek megsértésével kapcsolatban 2020 decemberében hozott ítéletben foglaltakat.

– kommentálta a hírt Orbán Viktor. Magyarországon az őszintétlenség, a „tolvajnyelv” büntetendő, a választók büntetik is. Hozzátette:

Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.