Demszky Gábor korábbi főpolgármester is tudhatott az Alstom vesztegetési botrányáról, a súlyos korrupcióról, mint ahogy arról is lehettek információi, hogy a francia érdekeltségű multinacionális vállalatcsoport Magyarországon kiknek fizetett 2,2 milliárd forintnyi kenőpénzt a metrókocsi-beszerzési szerződés aláírásáért – nyilatkozta a PestiSrácok.hu-nak Budai Gyula, korábbi elszámoltatási kormánybiztos, aki annak idején teljes egészében kivizsgálta az Alstom-ügyet. Budai Gyula szerint az is jelzi, hogy Demszky tudott arról, hogy az Alstom megvett bizonyos döntéshozókat, hogy a korábbi főpolgármester tudatosan távol tartotta magát az ügytől, a szerződés aláírására is a BKV akkori első emberét, Aba Botondot küldte. “Demszky ügyes volt, de az Alstom által megkent döntéshozókat az ő köreiben kell keresni” – vélekedett Budai Gyula. Kiderült, brit súlyos csalások elleni hivatal, az SFO (Serious Fraud Office) tudja, hogy kik a megvásároltak, de az információkat nem hajlandó kiadni Magyarországnak.
Budapest korábbi főpolgármesterének, Demszky Gábornak a köreiben kell keresni azokat az embereket, akiket 2006-ban és 2007-ben 2,2 milliárd forinttal megvásárolt a francia érdekeltségű Alstom, hogy ők nyerjék a 65 milliárdos budapesti metrókocsi-beszerzési tendert – jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak Budai Gyula. A korábbi elszámoltatási kormánybiztos, aki annak idején teljes egészében kivizsgálta az Alstom-ügyet portálunknak úgy fogalmazott, egyértelmű, hogy
Demszky is tudhatott az Alstom vesztegetési botrányáról, a súlyos korrupcióról, mint ahogy arról is lehettek információi, hogy a francia érdekeltségű multinacionális vállalatcsoport Magyarországon kiknek fizetett 2,2 milliárd forintnyi kenőpénzt a metrókocsi-beszerzési szerződés aláírásáért. Budai Gyula szerint az is jelzi, hogy Demszky tudott arról, hogy az Alstom megvett bizonyos döntéshozókat, hogy a korábbi főpolgármester tudatosan távol tartotta magát az ügytől, a szerződés aláírására is a BKV akkori első emberét, Aba Botondot küldte. “Demszky mindenről tudhatott, ezért tolt maga előtt másokat, és hárította a felelősséget. Nem véletlen, hogy Demszky a mai napig hallgat az ügyben” – szögezte le Budai Gyula.
“Behatárolható, hogy kik azok a személyek, akik felelősek voltak a szerződésért, így azon kör is szűkre szabható, akiknek juthatott a fekete pénzből. Érdekes, hogy miközben a brit súlyos csalások elleni hivatal, az SFO (Serious Fraud Office) tudja, hogy kik a megvásárolt döntéshozók, politikusok, hiába kértük többször is, a hivatal nem hajlandó nekünk kiadni a rendelkezésére álló információkat. Nem akarják elárulni az ügy magyar szálait. Az ügyben akkor lenne áttörés, ha az SFO elküldené az adatokat, a neveket. Az biztos, hogy csak korábbi döntéshozók lehettek azok, akiknek a zsebében landolt a 2,2 milliárd forintnyi vesztegetési pénz” – mondta Budai Gyula.
Ismertette, elszámoltatási kormánybiztosként ő azt javasolta Tarlós István főpolgármesternek, hogy hűtlen kezelés és más bűncselekmények elkövetésének gyanúja miatt tegyen feljelentést az Alstom-ügyben. Budai Gyula szerint úgy vélekedett, a baloldal ezen nemzetközi korrupciós botránya ötször nagyobb, mint a Hagyó-ügy.
Atkári János és Demszky Gábor. A főpolgármester mindenről tudhatott, ezért tolt maga előtt másokat.
Ismert, április elején robbant a bomba, hogy a brit súlyos csalások elleni hivatal, az SFO vádemelése szerint négy Alstom-vezető más, egyelőre meg nem nevezett gyanúsítottal együtt 2006. január 1. és 2007. október 18. között bűnszervezet tagjaiként korrupciós bűncselekményt megvalósítva 2,3 millió euróig terjedő összeget adtak, vagy beleegyeztek, hogy adnak a BKV Zrt. tisztviselői, ügynökei részére. A francia érdekeltségű multinacionális vállalatcsoporttal az SZDSZ-es Demszky Gábor főpolgármestersége idején, 2006-ban kötött szerződést az Aba Botond vezette BKV Zrt. a 2-es és 4-es metró szerelvényeinek szállítására, mintegy 65 milliárd forint értékben.
A Magyar Idők kedden megírta, hogy Medgyessy Péter a miniszterelnöksége kezdetén eladta cégét, a Medgyessy Tanácsadó Kft.-t a társaság ügyvezetőjének, Toll Károlynak, 2004 novemberében azonban – már mint utazó nagykövet – feleségével új vállalkozást alapított M. P. Európa Tanácsadó Kft. néven. Medgyessy Péter 2006 augusztusában ezt a társaságot felhasználva vásárolta magát vissza a Medgyessy Tanácsadó Kft.-be, amely akkor AssistConsult néven futott. A Magyar Idők úgy tudja, Magyarországon az Alstom az AssistConsult Kft.-vel és a 2006 nyaráig offshore-résztulajdonban lévő Honfran Kft.-vel kötött tanácsadási, illetve képviseleti szerződést. Az AssistConsult Kft.-vel létrejött megállapodás alapján az Alstom 2007. március 30-án 259 ezer, 2008. január 22-én 338 ezer eurót utalt át. Néhány napon belül szinte a teljes összeg Medgyessy családi cégénél, az M. P. Európa Tanácsadó Kft. számláján kötött ki. Forrásaik arról számoltak be, hogy az Egyesült Királyság Jelentős Csalások Elleni Hivatala (SFO – Serious Fraud Office) szerintaz Alstom brit leányvállalata nagy összegű, munkavégzéssel nem ellentételezett tanácsadói szerződéseket kötött üzletszerzési célországaiban. A hivatal szerint a szóban forgó megállapodásokkal korrupciót lepleztek.
Azóta a lap szerint a hivatali vesztegetés ügyében eljáró magyar nyomozók, amikor a francia multicég utalásait, illetve az összegek állomásait feltérképezték, kiderítették, hogy Medgyessyné Csaplár Katalin magánbankszámláján kötött ki az Alstom-pénzek nagy része, és ebből hatvanmillió forint „születésnapi ajándék” jogcímen érkezett.
Budai Gyula szerint az Alstom-szerződésért felelős személyek büntetőjogi felelőssége is felmerült.
Budai Gyula a PestiSrácok.hu-nak a súlyos korrupciós ügy, az Alstom-szerződés részleteit is ismertette, amelyekbe szerinte nem lett volna szabad belemennie Demszkyéknek.
“A BKV Zrt. DBR Metró Projekt Igazgatóság első ízben 2005. október 21-én tette közzé a közbeszerzési eljárás során a többkötetes ajánlatkérési dokumentációt, amely többek között – a kocsikra vonatkozó műszaki paramétereken és az ajánlattételi feltételeken túlmenően – tartalmazta a nyertes befektetővel megkötendő szállítási szerződés tervezetét is. A metrószerelvények beszerzésével kapcsolatos végleges dokumentáció 2006. március 14-én látott napvilágot. Ez utóbbi változat a szerződés-tervezet tekintetében nem eszközölt jelentős módosításokat. A tárgyalásos rendszerben lefolytatott közbeszerzési eljárás alapján a szállításra az 5 érvényes ajánlatot tevő közötti versenytárgyalás eredményének megfelelően az ALSTOM Transport S.A. és a GANZ Transelektro Közlekedési Zrt. alkotta Budapest Metropolis Konzorcium nyert jogosultságot. A szállításra vonatkozó megállapodás magában foglalta az M2 vonalra 22 szerelvény legyártását, a karbantartó eszközök, tartalék alkatrészek és a karbantartás biztosítását, továbbá az M4 vonalra 15+7 szerelvény szállítását ugyanezen kiegészítő szolgáltatásokkal együtt. Az összesített szerződéses ár 263 millió 634 ezer 793 euró volt“ – összegezte Budai Gyula.
Ismert, később a fővárosi közgyűlés nem fogadta el a szerződést, amely miatt az Alstom a Nanterre-i Kereskedelmi Bírósághoz fordult. Budai Gyula szerint az ALSTOM jogalap nélkül fordult a francia bírósághoz, a bíróságnak pedig szintén nem volt jogalapja dönteni.
“Véleményem szerint az a tény, hogy a megrendelő a szállító részére előlegként, egy éven belül, mindenfajta teljesítést megelőzően köteles volt kifizetni a szerződéses ár 50 százalékát, kimerítette az egyoldalúan hátrányos szerződési kikötés fogalmát. Ilyen mértékű előleg kikötése egyébként is kirívóan szokatlan az üzleti életben. Az előleg mint szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között ebben a vonatkozásban nyilvánvalóan szembeszökő aránytalanság állt fenn. Megállapítható ugyanakkor, hogy az érintett kikötést az ajánlatkérő BKV Zrt. dolgozta ki előzetesen. Az Alstom-szerződés a jó erkölcsbe is ütközött. Érdekes az is, hogy az Alstom az előzetes típusengedélyt többszöri próbálkozást követően, jelentős késéssel tudta csak megszerezni a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól, amely eleve kötbérigény alapjául szolgálhatott volna, miközben a végleges típusengedély kiadását ugyanakkor a hatóság – számos hiányosság, valamint a vonatkozó szabványok és műszaki előírások megsértése miatt – megtagadta” – ismertette Budai Gyula.
Medgyessy Péter és felesége Medgyessyné Csaplár Katalin számláján is landolt Alstom-pénz. MTI Fotó: Vajda János
Budai szerint azt is pikáns lenne boncolgatni, hogy a végleges engedélyre vonatkozó kérelem, valamint a szerelvények súlyos hiányosságait figyelembe véve a hatóság korábban miért adta meg az előzetes típusengedélyt az ALSTOM-nak. “A vizsgálatom során megállapítottam, hogy az előzetes típusengedély megadása, majd a végleges engedélyre vonatkozó kérelem elutasítása a megrendelő BKV Zrt. számára a lehető legkedvezőtlenebb szerződéses pozíciót eredményezte, mivel a szerződés alapján az előzetes engedély elutasítása esetén a megállapodás felmondható lett volna, azonban a végleges engedély vonatkozásában a szerződés nem rögzített ilyen kikötést. A BKV Zrt. a tesztelések és a típus-engedélyeztetési eljárás során műszaki szempontból olyan engedményeket tett az ALSTOM-nak, amely miatt egy másik ajánlattevő cég ajánlatát elutasította. A közbeszerzési eljárásra nézve ez jogilag rendkívül aggályos körülmény volt” – húzta alá a korábbi elszámoltatási kormánybiztos. Budai szerint a BKV akkor is hibázott, amikor a szerződéses ár 10 százalékában állapította meg a kötbérmaximumot.
“A BKV Zrt. saját magát terelte indokolatlanul hátrányos szerződési pozícióba, saját kikötése által. Éppen ezért a szerződésért felelős személyek büntetőjogi felelőssége is felmerülhetett volna” – nyomatékosította Budai Gyula. A politikus szerint az ALSTOM jóhiszeműsége is vitatható volt, hiszen például nem feltétlenül áll érdekében az engedély minden áron történő megszerzése.
“Akkor is az volt a jogi álláspontom és ezt mai napig fenntartom, hogy a típusengedély megadásának megtagadását nem vis maiorként, hanem a teljesítés lehetetlenné válásának körében kellett volna szabályozni. Ráadásul mivel az engedély megszerzése a szerződés szerint a szállító kötelezettsége, az engedély hiánya olyan oknak minősült volna, amelyért az ALSTOM felelős, így egyértelműen a BKV Zrt. érvényesíthetett volna kizárólagosan kárigényt. Ráadásul az átadott szerelvények az engedély hiányában vélhetően nem feleltek meg a szerződéses rendelkezéseknek, valamint a vonatkozó szabványoknak és a korábban kikötött tulajdonságoknak, így a teljesítés szükségszerűen hibás volt” – fogalmazott Budai Gyula.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS