Büntetlenül plagizálhatják a magyar alkotókat? Újabb fejezetéhez érkezett az “Oltári csajok-ügy”

“Bűncselekmény hiányában felmentett három embert egy tévésorozat kapcsán a szerzői jogi jogsértés vádja alól, nem jogerősen a II. és III. kerületi bíróság – közölte a Fővárosi Törvényszék. Az ügyészség szerint a vádlottak – K.T. és két társa – engedély nélkül átdolgozták a sértett által írt regényt, majd televíziós sorozatot készítettek belőle. A sértett szerint a vádlottak a megfilmesítéssel százmillió forintnál nagyobb vagyoni hátrányt okoztak neki. A büntetőeljárás során ellentétes tartalmú szakértői vélemények születtek arról, hogy megvalósult-e a szerzői jogok sérelme. A bíróság a bizonyítékok értékelése alapján a Szerzői Jogi Szakértői Testület utolsó, fenntartott szakvéleményét fogadta el, amely a jogsértés hiányát állapította meg; szerintük a jogsértés sem a cselekményszövésben, a karakterekben, a drámai fordulatokban, sem más ismérvben nem mutatható ki. Mindezek alapján a bíróság bűncselekmény hiányában felmentette a vádlottakat a szerzői jogok különösen nagy vagyoni hátrányt okozó megsértésének bűntette miatt emelt vád alól. Sajtóinformációk szerint Kalamár Tamás producert és két társát jelentette fel Köbli-Sík Viktória, aki azt állította, hogy az Oltári csajok című sorozathoz az ő Szerelemkereső című könyvét használták fel” – olvasható az MTI által közzétett híradásban, amit számos sajtótermék főoldalon tett közzé. Érdekes, hogy az elmúlt években az nem igazán ütötte meg egyikük ingerküszöbét sem, ami a vád alapjául szolgált: az RTL Klub producere lazán plagizálhatta egy magyar írónő forgatókönyvét, és indított el egy sikeres “primetime”-sorozatot belőle, amiből busás reklámbevételre tett szert a csatorna.

Ebből a bírói döntésből egyértelműen az látszik, hogy a vádlottak mellékvágányra tudnak vinni egy ügyet, még ha nemtelen eszközöket is kell, hogy bevessenek. Ez az elsőfokú, nem jogerős ítélet nem a vád tárgyában született, a vádhoz gyakorlatilag semmi köze nincs. A vádlottak ugyanis a bírósági tárgyalást követően hirtelen előhozakodtak egy igen kétes eredetű és ellentmondásos tartalmú – még a filmsorozatra is csak részben hasonlító – munkaközi anyaggal, azt állítva, hogy ez még 2016-ban elkészült. Az elsőfokú bíróság pedig a vád tárgya helyett, azaz a regényem és a tévésorozat hasonlósága helyett, ennek az anyagnak a figyelembe vételével döntött. Ellenére annak, hogy több szakértői vélemény is egybehangzóan állapította és erősítette meg azt, hogy a sorozat a regényem tartalma alapján készült, azaz a regényem a sorozat televíziós adaptációja, így egyértelműen megsértették a szerzői jogaimat.

– fogalmazott a PestiSrácoknak az írónő.

Korábban Az Ügy című műsorban részletesen feltártuk az írónő és az RTL Klub csatározását, érdemes visszanézni a 2021. októberében készült riportunkat Köbli Viktóriával!

A nem jogerős felmentő ítélet alapjául az a szakvélemény szolgált, amit csak tavaly májusban bocsátottak rendelkezésre, ez a munkaanyag és a regény összehasonlításán alapult. Történt mindez úgy, hogy az mindössze egy munkaközi anyag, a vád tárgya pedig nem egy munkaközi anyag és a regény, hanem az adásba került film és a regény hasonlósága. A vádlottak ezzel ráadásul csak 2022 májusában rukkoltak elő, így nem is lehetett a 2019. márciusában tett feljelentés, így a büntetőeljárás (2019. március – 2021. július) tárgya sem. Az pedig különösen pikáns, hogy 2022 májusáig sem a NAV, mint Nyomozóhatóság, sem az Ügyészség, sem pedig az Szerzői Jogi Szakértői Testület (SZJSZT) nem bírt róla tudomással, annak ellenére, hogy 2019 áprilisában házkutatást tartottak az M-RTL Zrt. székhelyén és a Paprika Studios Kft-nél is. A portálunk által megismert jegyzőkönyv szerint a NAV nyomozói tehát akkor nem találták meg a tavaly májusban végül mégiscsak megkerült munkaanyagot – és az mégiscsak merész feltételezés, hogy ez annak köszönhető, hogy például nem kellő körültekintéssel jártak volna el a házkutatáskor. A NAV a nyomozás során megállapította azt is, hogy a tévésorozat kreatív alkotói stábjának tagjaival, így a vádlottakkal is a szerződéseket az M-RTL Zrt., mint megrendelő képviseletében dr. Kolosi Péter és Vidus Gabriella írta alá. A sorozat készítői így az M-RTL Zrt.-vel álltak szerződéses viszonyban, ezért a megbízó M-RTL Zrt. részére kellett átadniuk a tévésorozattal kapcsolatban elkészült anyagokat, így természetszerűleg a munkaanyagokat is. Azonban tény, hogy a NAV 2019. tavaszán az M-RTL Zrt. székhelyén foganatosított házkutatása során sem talált semmilyen szerződést, anyagot, dokumentumot, forgatókönyvet, átadott-átvett filmkópiát, szerződéseket stb., így különösen a védelem által 2022 májusában becsatolt és 2016 októberi dátummal ellátott “Munkaanyagokat” sem, amit tehát a hatóság számára évekig nem adták át, holott az M-RTL-nél ezeket meg kellett volna őrizni. Azonban az M[1]RTL Zrt.-nél 2019.04.16-án tartott NAV házkutatás eredménytelen volt.

Érdekes momentum tehát az ügyben, hogy a védelem a hirtelen előbukkant dokumentációval kapcsolatban nem tudta bizonyítani, hogy a munkaanyagok akár csak a nyomozati szakban rendelkezésre álltak volna, főként pedig nem azt, hogy az azok a rajtuk szereplő dátum idején már ténylegesen elkészültek. Kétséges és vitatott lehet tehát már az is, hogy a dokumentum valójában mikor keletkezett (egy elektronikus dokumentum tényleges készítésének, ill. módosításainak dátuma és ideje akár felhasználó szintű ismeretekkel is korlátlanul manipulálható, ami vonatkozik a készítők, ill. módosítók személyére is…). A bíróság nem adott helyt annak az indítványnak sem, hogy a NAV nyomozása során meghallgatott tanúkat újból kihallgassa, mivel azok 2019 nyarán, illetve őszén tett tanúvallomásaikban egyetlen szóval nem említik a munkaanyagot, és hogy ebből készült volna a film. Sőt. A NAV nyomozása során egyetlen tanú sem hivatkozott arra, hogy léteznek és ha igen, akkor hol találhatóak ezen munkaanyagok, holott – a dokumentum készítőinek névsora alapján – a meghallgatott tanúk mindegyike dolgozott rajta.

Mint arra már kitértünk, a Szerzői Jogi Szakértői Testület az elmúlt években négy szakvéleményt is készített, melyek mindegyikében megállapította a jogsértést, ezekre azonban fittyet hányva a most eljáró bíró csakis a vádlottak által kért szakértői vélemény kizárólagos figyelembevételével döntött arról, hogy felmentő ítéletet hoz az ügyben (2023.01.06 – elsőfokú, nem jogerős ítélet). Hab a tortán, hogy a vád szerint akad némi összeférhetetlenség és elfogultság is a védelem által felkért szakértői vélemény készítőivel kapcsolatban, akik közül van olyan személy, aki korábban hosszú évekig az M-RTL alkalmazásában, közvetlenül Kolosi Péter beosztottjaként látta el feladatait.