Az amerikai tárgyaló kinevezésénél dőlhet el, van-e nyitottság és jószándék a megegyezésre, mivel az államközi, kormányközi megállapodáshoz olyan tárgyalófél kell, aki rendelkezik a megfelelő mandátummal a megállapodás megkötéséhez az adott ország kormánya részéről – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter rögtönzött sajtótájékoztatóján a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének csúcstalálkozója előtt szerdán.
A tárcavezető nem lát olyan okot, amely miatt egy ilyen megállapodás ne jöhetne létre. Ha a maláj, a thai és a kínai kormány meg tudja kötni a magyar kormánnyal a megállapodást a Magyarországon működő egyetemeik működésére, akkor a „kiváló amerikai egyetemek” esetében sem hiszi, hogy nem kötné meg az amerikai kormány a vonatkozó megállapodásokat. Elmondta, az Egyesült Államok esetében három egyetem működik Magyarországon, amelyek a külügyminiszter szerint „elég komoly intézmények” ahhoz, hogy államközi, kormányközi megállapodás rendezze a működési feltételeiket.
Kitért arra is, hogy tárgyalásokra kijelölt helyettes államtitkár mind a négy, unión kívüli ország nagykövetségével egyeztetett, amelyekhez kötődően egyetem működik Magyarországon. Az eddigi tárgyalások során, sem a thai, mind a maláj és a kínai nagykövetség nem látott semmilyen nehézséget a feltételek teljesítésében, megkérik a megfelelő mandátumokat a fővárosuktól.
Sorosék miatt zűrzavaros ország lett Macedónia
A macedón-helyzet kapcsán a külügyminiszter kijelentette:
Macedónia az élő példa arra, hogy mi történik, ha sorozatos külső beavatkozási kísérletek destabilizálják a belpolitikát.
Szijjártó Péter hozzátette: Macedóniában a legutóbbi választásokat is megnyerő patrióta párt győzelme esetén az ellenzék nem volt hajlandó részt venni a munkában, és külső hatalmak akarták megmondani ki, hogyan kormányozzon. Arra kényszerítettek egy stabil kormánykoalíciót, hogy egy „tönkrevert” ellenzéki párt néhány politikusát kulcspozícióba, például a belügyminiszteri posztra helyezzék – mondta. A miniszter szerint most látni a végeredményt, a stabilból egy zűrzavaros ország lett. Látni, mely szervezetek avatkoztak be egyértelműen az ellenzéki oldalon, a Soros Györgyhöz köthető intézetek, szervezetek nagyon aktívak voltak Macedóniában az elmúlt időszakban – tette hozzá. Úgy vélte, Macedóniának elrettentő példának kell lennie a külső beavatkozás káros hatására. Magyarországnak az az érdeke, hogy Nyugat-Balkánon stabilitás és béke legyen, mivel ha újabb migrációs hullám indulna Törökország felől, akkor Macedónia nem tudná azt feltartóztatni – emelte ki a miniszter.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter; Fotó: MTVA
Pragmatikus együttműködés Oroszországgal
Politikai botránykeltésre jók azok a szólamok, hogy szoros az együttműködés Magyarország és Oroszország között.
Milyen gázzal működne ma a magyar ipar, mivel fűtenének a lakásokban, ha 2015 végén lejárt volna a gázvásárlási megállapodás?
– tette föl a kérdést a tárcavezető, aki szerint a nyugat-európai országok lényegesen szorosabb kapcsolatot tartanak fenn Oroszországgal, például a tavalyi szentpétervári gazdasági fórumon szavai szerint „többen beszéltek németül, mint oroszul”. Mint mondta, érdekes módon, a kritikák, amelyek Magyarországot érték Vlagyimir Putyin látogatása idején, elhalkultak, amikor kedden a német kancellár látogatott Moszkvába, vagy más uniós vezetők látogatnak Oroszországba.
Az Északi Áramlat gázvezetéket a Gazprommal nem Magyarország építi, hanem német, francia, olasz, talán osztrák vállalatok. Ezek a kritikák ilyenkor nem jönnek elő
– fogalmazott a miniszter. Megjegyezte: Magyarország pragmatikus, észszerű együttműködést folytat Oroszországgal, amelynek oka, hogy a földgázimport 85 százaléka származik onnan. A Momentum Mozgalom tüntetésére reagálva úgy fogalmazott, „megnyugtatja őket”, Magyarország helye Európában, az Európai Unióban van, és NATO-tag is, de senki nem vitatja, hogy pragmatikus, kiegyensúlyozott, higgadt együttműködést fenn kell tartani Oroszországgal, ennél többről pedig nincsen szó. Szijjártó Péter, korábbi lengyelországi nyilatkozatára utalva leszögezte: jelenleg Oroszország nem jelent közvetlen biztonsági fenyegetést Magyarországra. Úgy vélte, Moszkvának semmilyen érdeke nem fűződhet ahhoz, hogy agressziót kövessen el egy NATO-tagország ellen, ugyanakkor elfogadja, hogy a lengyelek és a balti államok erről másképp gondolkoznak.
Macron hazugságokat terjeszt
Szerinte komoly intézkedések kellenek ahhoz, hogy az Európai Unió újra a legversenyképesebb gazdasági és politikai integráció legyen a világon. Emmanuel Macron francia elnökjelölt kijelentésére, amikor Marine Le Pent Vlagyimir Putyinhoz és Orbán Viktorhoz hasonlította, azt mondta, méltatlan, és tisztességtelen, hogy egy belpolitikai kampányban más ország vezetőjéről hazugságokat terjesztenek. Kiemelte:
Magyarországon demokrácia van, és a jelenlegi magyar miniszterelnöknek elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy megbukott a diktatúra.
Forrás: MTI. Vezető kép: MTI/Bruzák Noémi
Facebook
Twitter
YouTube
RSS