Orbán Viktor: Magyarországon "vadbárányok" laknak (Videó)

A március 19-i EU-csúcs egyik központi témája a Barátság kőolajvezeték és az Ukrajnának szánt 90 milliárdos támogatás magyar vétója volt – hiába nem erről terveztek beszélni a kormány- és államfők. Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben tart sajtótájékoztatót a csúcson történtekről.

A miniszterelnök a tegnap nap eseményeit összefoglaló beszédében emlékeztetett, hogy decemberben hoztak egy döntést a 90 milliárdos hitelről, amit elhibázott, rossz stratégiai döntésnek nevezett, ezért a csehek a szlovákok és a magyarok nem vesznek részt a folyósításban. Megtehették volna, hogy az egész hitelt vétózzák, de nem ezt tették, mert akkor még a Barátság vezeték működött – ha nem működött volna, soha nem járult volna hozzá a hitelhez.

– fogalmazott, éppen ezért utólag még megváltoztathatta a döntését és meg is tette és fenn is tartja. Ez nem elvi, hanem „létkérdés”, ráadásul 30 nappal választás előtt előidézni egy ilyen helyzetet

– tette hozzá. A német kancellár mondatait fenyegetésnek nevezte és a II. világháború magyar megszállásának évfordulóján ízléstelennek is tartja. Viszont Brüsszelben a helyzet egyértelmű, ott abban reménykednek, hogy kormányváltás lesz Magyarországon. De Orbán VIktor azt mondta, hogy „az első csatát megnyertük, ha nincs olaj, nincs pénz”. A második csata április 12-én lesz, amikor a választást is meg kell nyerniük. Erre vár Brüsszel, erre vár Zelenszkij,hátha nem is kell újranyitni a vezetéket. Emellett az olcsó orosz leválását is várják Brüsszelben, amely az ezer forintos benzinárat és a rezsicsökkentés végét jelentené.

Már 215-ben is nekünk volt igazunk

Orbán Viktor szerint most már több ország is szeretné követni Magyarország migrációs politikáját, hiszen a tizenegy évvel ezelőtti politikai támadásokhoz képest mára rádöbbentek, hogy akkor is nekünk volt igazunk. A kormányfő ezzel kapcsolatban óva intette a tagállamokat, hiszen „napi 1 millió euróra számíthat, aki így cselekszik”. Emellett az energiaszolgáltató intézményeket is elérte a közel-keleti háború, amellyel szemben Magyarországnak is védekeznie kell, hoiszen ez egy elhúzódó „veszélyek kora” lesz, így nemcsak a migráció és a háború, de egy elhúzódó olajválságra is számítani kell. Magyarország arra készül fel, hogy ezekkel szemben meg tudja magát védeni.

Újságírói kérdésre a kormányfő elmondta, hogy ő már ismertette a nemzeti hozzáállást az unió következő hétévées költségvetésére, de ők csak „valós költségvetést” fogadnak el, ezt tudják Brüsszelben is.

– tette hozzá, viszont Merz kancellár még csak az első ciklusát tölti, ő már a harmadikat, így majd megbeszélik ezt négyszemközt, hogy miként lehetne közös nevezőre jutni. Arról is beszélt, hogy „lehet, hogy voltak mondatok, amiket fenyegetésnek szántak, de az ingerküszöbeink máshol vannak, mi az ukránokhoz fenyegetőzéseihez szokva, így nem gondolja, hogy Brüsszelben őt meg tudják fenyegetni. Készen áll a vitára bárkivel, de „kifogytak az érvekből, így marad ez a savanyú a szőlő típusú fenyegetés”. Ő régóta ott van, a versenyelőny így nála van.

Kiemelte, hogy Magyarországot meg lehet kerülni a hitel felvételének kérdésében, de ezt nem az unión keresztül kell csinálni, csinálják a belgák vagy a németek, ahogy akarják. „Azt javasoltam, játsszunk tiszta lapokkal, ha pénzt akarsz adni, tedd oda az asztalra és add oda”. Ő nem a hitel ellen van, hanem az ellen, hogy ezt az unión keresztül akarják csinálni, így ez „morális és politikai hiba”. Ez pedig a kormányfő szerint nem jó döntés egy demokráciában. Viszont Magyarországot meg lehet kerülni, „én javasoltam, hogy kerüljenek meg minket és adják oda a pénzt nemzeti alapon”.

– tette hozzá. Véleménye szerint az idő az oroszok oldalán van, évente közel 400 ezer ember hal meg a háborúban, ezért „Ukrajna abban lenne érdekelt, hogy minél hamarabb tűzszünet és béke legyen”. Szerinte az európaiak akarják folytatni a háborút és „európai felségjelzésű katonákat akarnak látni Ukrajnában”, erről döntés van, de még nem tudni, hogy ez mikor fog megtörténni.

Az Origo szerint Ukrajna 22 drónnal támadta a Török Áramlat gázvezetéket, Orbán Viktor szerint ez „terrorcselekmény közeli ukrán akció”, amely már a harmadik a sorban az Északi Áramlat felrobbantása és 2022-ben a magyar gázvezeték elzárása után. „Egy maradt hátra, hogy totálisan elvágjanak minket az energiától, a Déli Áramlat és ez fenyegetés alatt van”. Véleménye szerint ha valaki háromszor megtette, amit megtett, negyedszer is meg fogja. Ezért Magyarország folyamatosan elrettentő, megelőző akciókat hajt végre.

Az Index kérdésére a kormányfő elmondta, hogy a szlovák alkotmánybíróság helyett nem tud nyilatkozni, de a Benes-dekrétumok ügye folyamatos figyelmet igényel. Viszont azt látja, hogy egyelőre nem működik a törvény, amit a szlovákok hoztak, egyfolytában bírálják a dekrétumokat.

– fejtette ki.

Kollégánk, Szabó Gergő kérdése arra vonatkozott, hogy mire számíthatunk arra vonatkozóan, hog mire számíthatunk a jövőben, felvetve Orbán korábbi kijelentését, miszerint hamarabb fogy el az ukránok pénze, mint a mi olajunk. A kormányfő válaszában kijelentette, hogy két választási lehetőség van, az egyik szerint a jelenlegi kormány a helyén marad, és akkor újraindul a kőolaj szállítása, a másik, hogy egy ukránbarát kormányt helyeznek az ország élére, és akkor búcsút kell mondanunk az olcsó orosz energiának.

Orbán Viktor nem tágított

A március 19-i brüsszeli EU-csúcson az állam- és kormányfők eredetileg az európai versenyképesség javítására és az egységes piac mélyítésére koncentráltak volna, de a nemzetközi helyzet és az Ukrajnának szánt uniós hitel körüli vita felülírta a napirendet. A vezetők több gazdasági reformot támogattak, például a belső piaci akadályok lebontását és egy „Egy Európa, egy piac” terv kidolgozását, valamint a bürokratikus terhek csökkentését célzó intézkedések felgyorsítását.

A csúcs legemlékezetesebb eseménye Orbán Viktor vétója volt az Ukrajnának nyújtandó, mintegy 90 milliárd eurós hitellel kapcsolatban. A magyar kormányfő ezt azzal indokolta, hogy a Barátság kőolajvezeték leállása miatt Magyarország energiabiztonsága veszélybe került, és amíg nem indul újra az olajszállítás, addig nem támogatja a pénzügyi segítséget.

A vita rendkívül éles volt: több uniós vezető azzal vádolta Orbánt, hogy megszegte a korábbi megállapodást és aláássa az uniós egységet, sőt egyesek szerint „vörös vonalat” lépett át. António Costa egyenesen az EU „zsarolásának” nevezte a vétót, míg mások politikai motivációkat sejtettek mögötte. Orbán ezzel szemben azt állította, hogy a helyzet megváltozott, és bírálta kollégáit, amiért szerinte fontosabb számukra Ukrajna támogatása, mint Magyarország helyzete. Néhány vezető, például a szlovák és az olasz kormányfő részben megértést mutatott álláspontja iránt.

A csúcson emellett az energiaárak emelkedése és a közel-keleti konfliktus is központi témává vált, ami tovább szűkítette az időt a versenyképességi kérdésekre. A tagállamok rövid távú megoldásokat sürgettek az energiaárak csökkentésére, miközben hosszabb távon beruházásokat és reformokat terveznek. Bár több gazdasági és szakpolitikai kérdésben előrelépés történt, a találkozót végül az Ukrajna-támogatás körüli patthelyzet és a magyar vétó határozta meg.