Pesti Srácok

Brüsszel postára ad egy "Igaza volt kártyát" Orbán Viktornak? - Úgy tűnik, hogy készen állnak a tárgyalásokra az oroszokkal...

Brüsszel postára ad egy "Igaza volt kártyát" Orbán Viktornak? - Úgy tűnik, hogy készen állnak a tárgyalásokra az oroszokkal...

Az európai vezetők körében egyre erősebben jelenik meg az a vélemény, hogy az ukrajnai háború lezárásához előbb-utóbb közvetlen egyeztetésekre lesz szükség Oroszországgal. A Financial Times információi szerint az uniós külügyminiszterek a jövő héten Cipruson tartandó találkozójukon már olyan lehetséges személyekről tárgyalnak, akik Brüsszel képviseletében kapcsolatot tarthatnának Moszkvával.

A lehetséges közvetítők között szerepel Mario Draghi volt olasz miniszterelnök, valamint Angela Merkel korábbi német kancellár neve is. A lap szerint az amerikai adminisztráció jelezte az európai vezetőknek: Washington nem ellenzi, hogy Brüsszel párhuzamos tárgyalásokat folytasson Oroszországgal az amerikai–orosz egyeztetések mellett. Ez jelentős változás lehet az elmúlt évek politikájához képest, amikor a nyugati országok elsősorban a katonai támogatásra helyezték a hangsúlyt.

Úgy tűnik, hogy Brüsszel postára ad egy "Igaza volt kártyát" Orbán Viktornak - Jöhetnek a tárgyalások az oroszokkal...
Úgy tűnik, hogy Brüsszel postára ad egy "Igaza volt kártyát" Orbán Viktornak - Jöhetnek a tárgyalások az oroszokkal...

Brüsszel keresi a megfelelő embert

A Financial Times-nak nyilatkozó ukrán tisztviselő szerint Volodimir Zelenszkij olyan politikust látna szívesen a tárgyalások élén, mint Mario Draghi, vagy egy erős európai vezetőt. A kérdés várhatóan szóba kerül a francia, német és brit vezetőkkel folytatott egyeztetéseken is. A ciprusi találkozón az uniós külügyminiszterek nemcsak a lehetséges tárgyaló személyéről egyeztetnek majd, hanem az Európa által képviselendő feltételekről, a háború utáni orosz–európai kapcsolatok jövőjéről, valamint azokról a vörös vonalakról is, amelyeket az EU nem kíván átlépni.

Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban úgy fogalmazott: személy szerint Gerhard Schröder volt német kancellárt tartaná megfelelő tárgyalópartnernek, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak kell kijelölnie saját képviselőjét.

Berlin hivatalosan egyelőre nem kívánt állást foglalni az ügyben, ugyanakkor jelezte: Németország, Franciaország és Nagy-Britannia az Egyesült Államokkal közösen kész tárgyalásokat folytatni Oroszországgal.

A háttérben egyre erősebb lehet az a felismerés Európában, hogy a háború elhúzódása súlyos emberi és gazdasági következményekkel jár, és rengeteg életet lehetett volna megmenteni, ha a béketárgyalások korábban megkezdődnek. Orbán Viktor korábbi miniszterelnök többször kijelentette, hogy Magyarország a tárgyalásos megoldással ért egyet, úgy fogalmazott, hogy „nincs megoldás a frontvonalon, meg fog halni sok százezer ember mind a két oldalon”.

A magyar álláspont a háború kezdete óta az volt, hogy tárgyalásokat kellene kezdeni Oroszországgal egy új európai biztonsági rendszerről.

Orbán Viktor tavaly októberben úgy fogalmazott:

Nekünk egy hosszú távú megállapodást kellene kitárgyalni az oroszokkal az új európai biztonsági rendszerről, amelyben aztán meg kell találni Ukrajna helyét is.

Az elmúlt hónapok fejleményei most azt mutatják, hogy Nyugat-Európában is egyre többen látják úgy: a konfliktus katonai megoldása helyett a diplomáciai rendezés jelentheti az egyetlen reális kiutat.

(Magyar Nemzet)

 

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.