Merz kiterjesztené Ukrajnára az EU kölcsönös segítségnyújtási záradékát, ami egyet jelent a háborúba való belépéssel
Fotó: Filip Singer
Orbán ment, a német kancellár, úgy tűnik, elszabadult. Merz már azzal is nagy feltűnést keltett, amikor arról beszélt, Ukrajnát nem fogják gyorsított eljárásban felvenni az EU-ba, sőt, hogy a csatlakozás fájdalmas lesz, akár területekről való lemondásba is kerülhet. Friss javaslata, amelyet levélben küldött el az EU vezetőinek ugyanakkor egy olyan különleges státus megadását javasolja, amellyel együtt járna a kölcsönös segítségnyújtási záradék kiterjesztése Ukrajnára. Az pedig egyet jelent a háborúba való belépéssel.
Teljesen érthető, hogy a felfokozott magyarország kampány után mindenkinek elege lett a háború témájából, de az a helyzet, hogy ezt tényleg Friedrich Mert német kancellár csinálja. Ha nem írta volna meg a levélben az ötletét és nem küldte volna el csütörtökön az uniós vezetőknek Brüsszelbe, hogy aztán persze „kiszivárogjon” a sajtónak, nos, akkor most annak örülnék, hogy nálunk megint esik. De sajnos Friedrich Merz a németek kancellárja, aki nem bír leállni, pedig az egész állítólag fideszes propaganda volt.
Az ügynek van előzménye is, amit a Politico brüsszeli propagandaportál információi kapcsán portálunk is megírtunk. Ennek a lényege, hogy Friedrich Merz maga jelentette ki, és azóta ezt többször is hangsúlyozta, hogy Ukrajna nem csatlakozhat az EU-hoz gyorsított eljárásban. A folyamat ráadásul hosszadalmas lesz és Ukrajna számára fájdalommal és lemondásokkal is járhat. Akár területi értelemben is. A riadalmat és a kritikákat elkerülendő a német kancellár egy speciális státuszt javasolt Ukrajna számára, a „társult uniós tagság” intézményét, annak lényegét ugyanakkor még nem fejtette bővebben ki. Legalábbis annyira nem, mint ahogy most javaslattevő levelében tette.
Szépen, módszeresen adagolják...
Nem véletlen, hogy a Politico brüsszeli propagandaportál újságírói is némileg értetlenül álltak a német kancellár kijelentései előtt, amiket valamilyen oknál fogva onnantól kezdett el hangsúlyozni, miután Orbán Viktor elvesztette a választást. Mert a német kancellár üzeneteinek tartalma sok mindenben összecsengett a volt magyar miniszterelnök Brüsszelben többször, de csak magányosan hangoztatott álláspontjával. A lényeg, hogy Brüsszelben lázasan dolgozni kezdtek olyan ötleteken, amelyeket úgymond a háborúzó ukrán társadalomnak is „sikerként lehet eladni”. A portál azt sejtette, hogy a különleges státus megadása szolgálná éppen ezt a célt, ami lényegében egy gesztusértékű cselekedet lenne, de azért járna gazdasági előnyökkel is. Mint a portál fogalmazott,
Brüsszelben olyan kézzelfogható ajánlatot kerestek, amelyet Kijev otthon el tud adni, miközben a teljes jogú tagsághoz szükséges reformokon dolgozik. Az EU olyan javaslatot készít elő, amely nagyobb piaci hozzáférést és mélyebb részvételt foglalna magában az uniós programokban, illetve az intézményekben.
Brüsszelt ismerve ez a megfogalmazás egyszerre jelenthetett valami diplomáciai maszlagot, amivel ki lehet szúrni az ukránok szemét, vagy ennek ellenkezőjét is, igencsek komoly ukrán hozzáférést az európai piacokhoz, az uniós pénzekhez és intézményekhez.
Segítségnyújtási záradék és uniós költségvetés
A lényeg, hogy találgatások helyett Merz végre közreadta cseppet sem bizalomgerjesztő javaslatát, amelyet Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez és António Costához, az Európai Tanács elnökéhez juttatott el. És persze a sajtóhoz. Ebben részletesebben kifejti, mivel is járna az általa felvetett "társult tagsági" státusz. Többek között:
- Ukrajna vezetője, azaz Zelenszkij részt vehetne az EU-csúcstalálkozókon, de szavazati jog nélkül
- Kijev képviselőt delegálhatna az Európai Bizottságba, ami különben teljesen hiteltelenítené a Lisszaboni Szerződést
- valamint szavazati joggal nem rendelkező tagokat küldhetne Ukrajna az Európai Parlamentbe is
Ha ezek a javaslatok már önmagukban nem lennének felháborítóak, és nem borítanák fel teljesen az Európai Unió működését és belső egyensúlyát, nos Merz ezt még két külön javaslattal is megtoldja. A dokumentum szerint ugyanis
az EU kölcsönös segítségnyújtási záradéka Ukrajnára is kiterjedne, továbbá az ország hozzáférhetne az uniós költségvetés egyes részeihez.
Tehát Ukrajna hozzáférhetne az uniós kasszához, de ami még riasztóbb, hogy a kölcsönös segítségnyújtási záradék révén tulajdonképpen a háborúba is belelépne. A záradék ugyan nem jelenti automatikusan azt, hogy katonákat kellene küldeni Ukrajnába, hiszen a segítségnyújtás jelenthet lőszerszállítást is, amit egyes uniós tagállamok már eddig is csináltak.
A lényeg itt abban állna, hogy az Európai Unió onnantól mindezt egységesen és hivatalosan, szerződésbe foglalva csinálná Oroszországgal szemben. Ez jelenti a háborúba való belépést, amelyhez lesz még Oroszországnak is egy-két szava.
Merz ezt Magyar Péterrel is meg akarja beszélni...
Merz különben azt is írta, hogy bevezethető lenne egy automatikus visszavonási mechanizmus vagy egy lejárati záradék arra az esetre, ha Ukrajna visszalépne a jogállamisági normák vagy a csatlakozási folyamat terén. Ugyanakkor ez nem biztos, hogy megnyugtatja majd azokat a tagállamokat, akiknek még csak hasonlót sem javasolt még Brüsszel. A német kancellár azt is közölte, hogy az uniós vezetőkkel is meg akarja tárgyalni a javaslatot, kíváncsian várjuk, Magyar Péter mit fog hozzá szólni. Illetve, hogy a német vezetésű Európai Néppárt mit reagál majd a német kancellár javaslatára. Hiszen itt már lényegesen komolyabb dolgokról van szó, mint gesztusértékű címek adományozásáról. Itt a közös uniós kasszáról és a biztonságról van szó. Továbbra is. Csak most már Merz nyíltan fel is vállalta az irányokat.
