Előjáték vagy mézesmadzag? – Csatlakozás helyett kedvezményeket ajánlanak Ukrajnának
Fotó: Ida Marie Odgaard
Brüsszel Ukrajna-politikájában is egyre látványosabb változásokat hoznak a magyar belpolitikai történések. Az Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban óvatosságra intő Orbán-kormány helyett korábban csendben lapító szereplők kénytelenek elismerni, az erőltetett tagság nem járható út. Brüsszel pedig mézesmadzagnak álcázva elővette a halogatótaktikát...
Mint korábban megírtuk, már Merz német kancellár is egészen orbáni hangokat üt meg Ukrajnával kapcsolatban. Olyanokat, miszerint fájdalmas lesz az uniós csatlakozáshoz vezető út, a közeli dátumok tarthatatlanok, hiszen Ukrajnának számtalan jogállamisági kategóriának meg kell felelnie. Nem utolsó sorban pedig békét is kell kötnie, és ehhez akár területekről is le kell mondania.
A szigorú állításokat, amelyek mögött már senki nem sejt oroszbarátságot, Brüsszelben természetesen igyekeznek tompítani. Ez történik olyankor, ha kilövik a feketebárányt, amelyik elvitte eddig a balhét azon országok helyett, amelyek titokban hasonlóan óvatosan viszonyulnak Ukrajna csatlakozásához. A technokrata taktika pedig ilyenkor nem egy határozott álláspont megfogalmazása, hanem a halogatás és a mézesmadzag húzogatása. Ennek különben volt már hagyománya Brüsszelben Ukrajnával szemben, csak még a háborút megelőzően. Ez mára már mindegy is, a lényeg, hogy az új Ukrajna-politikának Brüsszel most hangzatos nevet talált: előcsatlakozási kedvezmények.
Amit Kijev csatlakozás helyett otthon el tud adni...
Az persze kérdéses, hogy az ilyen előjátékot milyen sokáig lehet húzni, és lesz -e utána beteljesülés, mindenesetre Brüsszel javaslata kifejezetten csalárd. Mármint abban az értelemben, hogy elsősorban a gazdasági előnyökre koncentrálna. Mint a Politico brüsszeli propagandaportál írja is, mivel a tagállamok márciusban elutasították az Európai Bizottság „fordított bővítési javaslatait", amelyek lehetővé tették volna Ukrajna csatlakozását a jelentős reformok befejezése előtt, Brüsszelben
olyan kézzelfogható ajánlatot kerestek, amelyet Kijev otthon el tud adni, miközben a teljes jogú tagsághoz szükséges reformokon dolgozik.
Ennek mentén a brüsszeli források szerint az EU olyan javaslatot készít elő, amely
nagyobb piaci hozzáférést és mélyebb részvételt foglalna magában az uniós programokban, illetve az intézményekben.
Ezt egy további javaslat szerint megfejelnék a hangzatos „csatlakozó állam” státusszal, amely azt hivatott jelezni, hogy Ukrajna következetesen halad a csatlakozás felé, ami elismerést érdemel.
- Összefoglalva, Ukrajna kapna egy szóbeli dicséretet, és kiszélesítenék az EU-val való gazdasági kapcsolatait.
Ukrajnának is lennének ötletei
A Politico szerint Kijev azért ennél konkrétabb gazdasági segítséget sürget, amely fokozatos hozzáférést jelentene az EU egységes piacához. Elképzeléseik szerint az ipar területén például egy megállapodás keretében ismerhetné el az EU és Ukrajna kölcsönösen egymás gyártási szabványait, „megkönnyítve az ipari áruk határon való mozgását további ellenőrzések nélkül”. Ukrajna azt is szeretné, ha vállalkozásaikat bevonnák a Bizottság stratégiai ipari párbeszédeibe olyan ágazatok tekintetében, mint a járműgyártás, az acélipar és a vegyipar.
A mezőgazdaság valamiért nem került szóba
Érdekes módon a Politico külön nem tér ki például a mezőgazdasági termékek igen kényes kérdésére, amely ellen az európai gazdák komoly ellenállást mutattak már eddig is. Mégpedig pont azért, mert Ukrajna előtt úgy nyílt meg az európai piac, hogy közben nem kellett megfelelniük azoknak a szigorú szabványoknak és előírásoknak, mint az európai mezőgazdaság szereplőinek. Láthatóan Ukrajna most az ipari területeken próbálkozik azzal, hogy a saját szabványait a kölcsönösség jegyében ismerjék el, azaz ne kelljen megfelelni az európai ipari termelők felé támasztott elvárásokkal. Kérdés, hogy ezt mennyire fogják jól fogadni az európai ipar szereplői, ha Brüsszel belemegy ebbe a játékba, illetve, hogy Kijev nem akarja-e kiterjeszteni később a szabványok kölcsönös elismerését más területekre is. Például a mezőgazdaságra.
Kezdődik a szöszmötölés
A Brüsszelben megfogalmazott „csatlakozási kedvezmények” tehát meglehetősen ingatag lábakon állnak, ugyanakkor veszélyesek is lehetnek az európai gazdaságra nézve. A technokratákat ismerve az sem világos, hogy a halogató taktika mögött mik is a valós szándékok. Az uniós kölcsönök fejében Európa szeretne végre keresni a háborúban álló Ukrajnán, vagy a moralitás jegyében piaci előnyökhöz segítenék az ukrán gazdasági szereplőket? Brüsszelt ismerve mindkét forgatókönyv lehetséges. Ami biztosan látszik, az maga a halogatás és a bizonytalanság. A bürokrata szöszmötölés nagyon jól megy az Európai Uniónak, és egyre inkább úgy tűnik, hogy ami Ukrajnának egyre sürgetőbb, az Európának valójában egyre kevésbé.
