Pesti Srácok

Chilének is elege lett a bevándorlókból

Chilének is elege lett a bevándorlókból

Chile 176 haiti migránst küldött haza szerdán első, úgynevezett "humanitárius repülőjáratán". A hazatelepítést haiti bevándorlószervezetek "kényszerű deportációnak" minősítették.

A hazatelepítés egy a chilei kormánynak a bevándorlók számát csökkenteni hivatott intézkedései közül. A kormány közlése szerint az intézkedést azoknak találták ki, akiknek nem sikerült munkát találniuk a Dél-Amerika egyik legerősebb gazdaságával rendelkező országban, hiszen sok esetben embercsempészek hamis ígéretének bedőlve vándoroltak be Chilébe. A belügyminisztérium egy tisztviselője leszögezte: a hazaszállított emberek maguk fordultak a chilei hatóságokhoz, hivatalos úton kérték hazatelepítésüket, mert nem sikerült új életet kezdeniük a dél-amerikai országban.

A belügyi tárca tájékoztatása szerint összesen 1087 haiti jelentkezett a "humanitárius járatokra". Az utóbbi két évben mintegy 150 ezer haiti vándorolt be Chilébe. A haiti bevándorlók hazatelepítését több jogvédő szervezet, illetve haiti bevándorlószervezetek is elítélték, kitoloncolásnak minősítve az intézkedést, és rasszizmussal vádolva meg a kormányt. A távozóknak ugyanis alá kell írniuk egy dokumentumot, amelyben kijelentik: 9 évig nem térnek vissza Chilébe, és magukkal viszik közeli hozzátartozóikat is. A belügyminisztérium elutasította a bírálatokat, és hangsúlyozta: az "önkéntes hazatérést" az ENSZ is támogatja.

A szerdai "humanitárius repülőjárat" utasai a Reuters brit hírügynökségnek arra panaszkodtak, hogy Chilében rasszizmussal, éhezéssel és munkanélküliséggel kellett szembenézniük. A 38 éves Jean-Baptiste Brignol például azt mondta, hogy bár munkavállalói vízuma volt, nem talált munkát, mert a munkaadóknak nem tetszett a bőre színe. Az Afrikából elragadott rabszolgák leszármazottai lakta karibi Haiti a világ egyik legszegényebb országa, a 2010-es, több, mint 200 ezer ember életét kioltó és a gazdaságot megtépázó földrengésből a mai napig nem tudott kilábalni, miközben politikai válság, rossz biztonsági helyzet és éhínség sújtja. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerdai jelentése szerint Haiti lakosságának csaknem fele, szám szerint 5 millió ember alultáplált.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.