1944
Következmények nélkül gyilkolhatták a szerbek a magyarokat – Honi felderítés (Videó)
Népirtásokat nemcsak a háborúk vesztesei szoktak elkövetni, felelősségre vonni viszont csak őket szokták érte. A győztes minden cselekedetét – legyen az bármilyen súlyos és tömeges kegyetlenkedés – utóbb, vagy akár már az elkövetéskor legitimálja a győztes helyzete. A második világháború nácik által elkövetett szörnyűségein máig borzong a világ, sőt ők lettek a népirtás köznéviesült „gazdái”; ha ma bárhol ilyesmit követnek el a világon, egyből előkerül a leírásokban a „náci” varázsszó. Arról viszont még most is csak szórványosan hallani, hogy még a háború véget érte előtt ugyanolyan kíméletlen népirtást követtek el a másik, győztes oldalon harcolók – a magyarok ellen. Délvidéki magyarok tízezreit gyilkolták meg – sokszor kéjesen halálra kínozva őket – jugoszláv partizánok, a holttesteket dögtemetőkben, sintértelepeken elhantolva, majd később sportpályákat, utakat építettek a tömegsírok fölé, hogy örökre eltüntessék a második világháború végén diadalmasan vérben fürdő nemzeti szocializmus nyomait. Az áldozatok családtagjait hallgatásba fenyegették, elgyászolni sem lehetett a meggyilkoltakat, a lélekszámukat pedig még ma is vitatják. Mintegy 50 ezer magyar rettenetes haláláról beszélt Mező Gábor kutató újságíró, A népirtás csöndje c. könyv szerzője.
Mihályi Balázs a PS-nek: Nem igaz, hogy a kitörés miatt több magyar katona halt meg, mint ha megadták volna magukat a szovjeteknek – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Az 1945. február 11-i budapesti Kitörés a második világháború egyik legvéresebb eseménye volt. Több katona halt meg a budai Várból történő kitörés során, mint a normandiai partraszálláskor. A hozzávetőlegesen 16 ezer katona – akik között németek és magyarok voltak – közül mindössze 780-an érték el a nyugati állásokat, ebből 80 fő volt magyar nemzetiségű – állítja Budapest ostromának egyik legszakavatottabb kutatója, Mihályi Balázs. Az ostromkutató szerint a budai hegyekben számos, ma még fel nem tárt tömegsír lehet, amelyek az elesett katonák csontjait rejtik. Mihályi Balázs szerint elkerülhetetlen következmény, hogy az emlékezetpolitika rátelepült az 1945-ös Kitörésre, azonban a történettudománynak fontos reagálnia és a köztudatba beégett tévhitekre. Nem igaz például, hogy a budai Várból kitörő magyar katonák szívét meghódították volna a nyilas eszmék, többségük nem foglalkozott aktuálpolitikával, egyszerűen túl akartak élni, illetve harcoltak a bajtársaikért, az egységükért. Aki pedig esetleg megkockáztatta volna, hogy átáll a szovjetek oldalára, azt biztosan lelövik a németek. Egy másik tévhit, hogy jobban jártak volna a katonák, ha a Kitörés helyett megadják magukat a Vörös Hadseregnek. Ezzel szemben a statisztikák azt mutatják: jóval többen tűntek el, vagy haltak meg a szovjet hadifogságban – állítja az ostromkutató. A Kitörés 78. évfordulóján készült beszélgetés részletei a videóban!
Németh Szilárd: Magyarországnak ugyanolyan kihívásokkal kell szembenéznie, mint 1944-ben
Magyarországnak ugyanolyan kihívásokkal kell szembenéznie, mint 1944-ben – mondta a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán, a Kiss János altábornagy halálának 77. évfordulója alkalmából rendezett kegyeleti megemlékezésen a kőszegi temetőben.
A holokauszt magyarországi áldozataira emlékezik ma az ország
A holokauszt magyarországi áldozataira emlékezik ma az ország. A koronavírus-járvány miatt a központi programokat idén is az online térben tartják meg. A Nemzeti ünnepek és emléknapok, valamint a budapesti Holokauszt Emlékközpont Facebook-csatornáin holokauszt-túlélők, közéleti szereplők, diplomaták bevonásával készült kisfilmeket és fotókat tesznek közzé.
Pásztor István: Emlékeznünk kell arra, hogy bosszúvágyból mi mindenre képes az ember
Minden évben emlékeznünk kell a borzalmakra, és arra, hogy bosszúvágyból és ideológiai meggyőződésből mi mindenre képes az ember – hangsúlyozta Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség és a vajdasági tartományi képviselőház elnöke az 1944-1945-ben kivégzett ártatlan áldozatok tiszteletére rendezett szombati szabadkai megemlékezésen.Ajánljuk még
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Már nem keresik a Tárnokról eltűnt Radics-családot - Sokat tudhatott a Seres-gyilkosságról
Feladta a rendőrség Portik Tamás egykori emberének és családjának „eltűnése” miatt lassan négy éve indított nyomozást – tudta meg a PestiSrácok.hu. A Seres-gyilkossággal is összefüggésbe hozott Radics Attila, élettársa és hároméves kislánya 2002 januárjában tűnt el tárnoki otthonukból. Információink szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda azt gyanította, hogy az Energol-vezér korábbi bizalmasának azért kellett meghalnia, mert túlságosan sokat fecsegett Seres Zoltán és olasz üzlettársa meggyilkolásáról. Úgy tudjuk, a nyomozó hatóság pontosan tudja azt is, hogy kik vettek részt az emberölésben, de mivel a holttesteket nem sikerült megtalálni, nem volt esély az eredményes befejezésre.
Meggyilkolt és eltüntetett Radics-család – a 40 milliós vérdíjon túl még csak a csend beszél
Ami tény, a meggyilkolt és eltüntetett Radics-család rejtélye megoldódhat. A tragédia összefüggésben van Radics Attila maffiózó mivoltával. Elhallgattatták.
Magyar maffiatörténet: újra keresik Portik katonájának gyilkosait, Radicsot ugyanis megölték, miután lelőtte Serest
Másodszor is megnyitották Radics Attila és családja eltűnési/gyilkossági aktáját, Portik Tamás katonáját és családtagjait 2002-ben megölték. Radics 25 évvel ezelőtt lelőhette Seres Zoltánt, Portik Tamás ellenségét. Drogfüggő volt és attól tartottak, ha megszorongatják a rendőrök, elárulja az olajozókat, magát Portikot is. Utóbbi adhatta ki a parancsot az orosz-ukrán maffia hazai katonai főnöke meggyilkolására, majd saját katonájának, Radics Attilának az eltüntetésére is. Amennyiben bizonyítani lehet mindezt, Portiknak végleg befellegzett: életet végéig fegyházban ülhet.
