56-osok tere
Hiába harcolt Karácsony, mára ismét fű nő a szovjet megszállók egykori parádézós placcán – Átadták az első mélygarázst a Városligetben
Volt ez a tér, amelyet lehasítottak a Városliget testéből, hogy aztán a szovjet megszállók nagy parádékat tarthassanak egy elnyomott, kifosztott és megalázott nép szeme láttára. Így ment ez számtalan, hosszú, de mára feledni vágyott évtizedig. Aztán a rendszerváltás egy pillanat alatt változtatott meg mindent, a balkáni megszállók felvonulási helyén nem maradt más, csak a hideg virsli – meleg sör elegyes zamatának halvány emléke, no meg egy óriási, sivár placc, amelyet a környék lakói jobb híján parkolónak használtak. Milyen jellemző, hogy a szovjet hatalom magyar kiszolgálóinak szocreál fantáziája sosem volt képes bármit kezdeni ezzel a területtel a leaszfaltozáson és lebetonozáson kívül. És persze az is milyen jellemző, hogy az egykori elvtársak jelenlegi szellemi utódai ugyanígy csak arra képesek, hogy a terület hasznosítását és újra bezöldítését minden eszközzel megakadályozzák. Igen, ez Karácsony Gergely és a jelenlegi városvezetés. Mondanunk sem kell tehát: mázli, hogy nem Karácsony Gergelyen múlt, hogy befejeződhetett a mélygarázs építése, és ma ezekben a képekben gyönyörködhetünk. A zuglói szocialista polgármester, Horváth Csaba nemrég itt akart kordonokat bontani. Harcolni az elnyomás ellen. Valójában harcolni a szocializmus mocskának feltakarítása ellen, a fejlődés ellen, valószínűleg puszta proliirigységből. Hiszen végre végképp eltűnt egy tájseb, amelyet az MSZP jogelődjének köszöhet a főváros, amelyet jelenleg a jogutódok, elvbarátok vezetgetnek. Ajánljuk még
Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története. Lengyel kísérettel érkezhettek az első migránsok Magyarországra
Névtelenséget kérő forrásunk kereste meg szerkesztőségünket azzal, hogy a jelek szerint minden félelmünk beigazolódott: máris elkezdték a migrációs paktum végrehajtását. Informátorunk szerint a kecskeméti légibázison ismeretlen gépek szálltak le, amelyekből közel-keletieket szállítottak ismeretlen helyre, méghozzá lengyel katonák kíséretében. Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.