Lassan előbújik a föld alól Aba Sámuel központja – Honi felderítés (Videó) Honi felderítés 2024 október 7. A magyar középkor egyik különleges leletegyüttese rejtőzik a föld alatt Abasáron. A Mátra lábánál fekvő két és félezres község volt egykor az Aba nemzetség s így 1041–1044 közt Aba Sámuel királyunk székhelye. Az erődített udvarházzal és monostorral bíró nemzetségi központra a tatárjárás mérte az első súlyos csapást – alighanem ekkor pusztult el uralkodónk sírja, és tűntek el földi maradványai. Ezután újjáépült a hely, és egészen a török időkig működtek itt a szerzetesek. Valamikor a XVII. század elején rombolták le végleg a régi Abasárt, de a XX. század is tartogatott neki egy csapást: egy helyi kommunista funkcionárius a romokat rejtő, addig beépítetlen dombon építtette fel a házát, súlyos károkat okozva a maradványokban. Azóta beépült szinte az egész domb, a régészek viszont elkezdték a módszeres feltárást, amely több szempontból is jelentős. A közvetlen történeti kutatáson túl fontos adalékokkal szolgált és szolgálhat az Aba nemzetséget és annak rejtélyes eredetét illetően. Az izgalmas helyszínről a feltárás korábbi vezetője, Makoldi Miklós régész beszélt a műsorban.
Alapjaiban határozná meg a történetírást Aba Sámuel király sírhelyének megtalálása (NULLAHATEGY-VIDEÓ)SMSusánszky Mátyás 061.hu 2021 május 23.
Mátraalja ékköve – Aba Sámuel királyunk földi maradványait rejtheti az abasári templomrom (PS-galériával!)SMSusánszky Mátyás Magyar ugar 2021 május 7. Izgalmas eredményekkel kecsegtet az abasári Bolt-dombon jelenleg is folyó, a Magyarságkutató Intézethez köthető ásatás, amelynek tétje, hogy előkerülnek-e harmadik királyunk, Aba Sámuel földi maradványai. Az Aba-család a korban az Árpád-ház utáni második legfontosabb dinasztia, ők adják Sámuel képében az első palotaispánt, amely lényegében a király helyettesét jelentette. Mára nehéz elképzelni, hogy a Heves megyei bájos település egykor királyi székhely volt, az Alföld felől is jól kivehető, fehérre meszelt falú szakrális templom- és kolostoregyüttessel.