Alapjaiban határozná meg a történetírást Aba Sámuel király sírhelyének megtalálása (NULLAHATEGY-VIDEÓ)
A Magyarságkutató Intézet régészeti feltárása Abasáron, Aba Sámuel király sírhelyének feltételezett helyszínén Fotó: Horváth Péter Gyula/PS 2021.05.06.
"Ha össze lehetne vetni archeogenetikai szempontból az Abák nemzetségét az Árpád-házi királyokéval, és beigazolódna a távoli rokonság, ezzel igazolódnának a krónikák feljegyzései, ami alapjaiban határozná meg a történetírást" - többek között erről beszél az abasári régészeti feltárásról készült videónkban Makoldi Miklós vezető régész. A Magyarságkutató Intézet régészeti zászlóshajójának számító ásatás harmadik királyunk, Aba Sámuel elfeledett nemzetségfői központjának föld alatt rejtőző emlékeit hozza felszínre, ahol még a közelmúltban is mezőgazdasági géppark állt...
SUSÁNSZKY MÁTYÁS - 061.HU
A PestiSrácok.hu oldalán már egy helyszíni képriport erejéig foglalkoztunk az Abasáron jelenleg is zajló feltárással, amelynek tétje, hogy előkerülnek-e harmadik királyunk, Aba Sámuel földi maradványai. Az EMMI és a Magyarságkutató Intézet közös projektjében megvalósuló feltárásról a Nullahategy.hu videós beszámolóval is készült, amelyből kiderül, miért is számít az abasári feltárás a magyarságkutatás régészeti területe fő zászlóshajójának.
Az Árpád-ház után a második legfontosabb család
A videóban megszólaló, a feltárást vezető Makoldi Miklós többek között elmondja, az Aba nemzetség nagyon fontos honfoglalás kori dinasztiának számított, hiszen ahogy Anonymus írja, még Árpád vezér adományozza Abasár környékét a családnak. Aba Sámuel felesége Géza király egyik lánya, azaz Szent István testvére volt, ez is azt bizonyítja, hogy Géza korábban az Aba nemzetség volt az Árpád-ház után a második legfontosabb nemesi család a Kárpát-medencében. Szent István korában Aba Sámuel maga palotaispáni rangot kapott, tehát ő volt a király helyettese.
Aba Sámuel rövid uralkodása idején alapította királyi központjában, Abasáron azt a bencés kolostort és templomot, amelybe a feltételezések szerint később végső nyughelyet leltek csontjai. Az épületegyüttest nem kímélték az évszázadok, a tatárok után a husziták pusztítják a környéket, de a térség időszakos teljes elnéptelenedése a törökdúláshoz köthető. Ők olyan alapos munkát végeznek, hogy a romokat már nem építik újra, Abasár városias jellege megszűnik, az egykori dicső romok felett mezőgazdasági géppark állt egészen napjainkig, és már semmi nem emlékeztetett arra, hogy egy hajdani királyi központ állt a területen.
Történelmi bizonyíték a hun eredetre
A romok feltárása mellett az ásatás középpontjában mégis a templomban eltemetettek állnak, azaz Aba Sámuel és rokonsága, leszármazottai. Ahogy Makoldi Miklós elmondja, az sem történik tragédia, ha a királysírt mégsem találják meg, hiszen már így is legalább tíz, az Aba nemzetséghez köthető holttest került felszínre. Ennek eredményeként megszülethet az Abák genetikája, ami a régészeti vezető szerint azért fontos, mert a krónikáink szerint a család Attila királytól származtatja magát, azaz hun eredetű, ahogyan az Árpád-ház is. Közös ősük nem Attila, hanem Attila unokája, Csaba fia, Ed.
Ha össze lehetne vetni archeogenetikai szempontból az Abák nemzetségét az Árpád-házi királyokéval, és beigazolódna a távoli rokonság, ezzel igazolódnának a krónikák feljegyzései, ami alapjaiban határozná meg a történetírást
-fogalmaz Makoldi Miklós.
Vezetőkép: Horváth Péter Gyula
