alkotmányellenesség
Egy baloldali delegált nem volt hajlandó felesküdni az alaptörvényre
Sajtóértesülések szerint értesülései szerint azért bukta a helyét egy baloldali delegált a választási bizottságban a mohácsi székhelyű Baranya 4-es országgyűlési választókörzetben, mert nem volt hajlandó felesküdni az alaptörvényre. A hatályos törvények szerint ugyanis ahhoz, hogy valaki a bizottság tagja legyen esküt kell tennie az alkotmányra.
A baloldali lázítással ellentétben az alkotmánybírák elmozdíthatatlanok
Sulyok Tamás Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorának vendége volt, ahol a baloldal alkotmányellenes megnyilvánulásaival kapcsolatban kérdezték. Alkotmánybíróság elnöke kijelentette, hogy lehet vita abban, hogy az alkotmányt csak olyan többséggel lehet módosítani, ahogy azt a hatályos szabályok megengedik, továbbá abban sem, hogy a testület tagjai elmozdíthatatlanok.
Dobrev alkotmányellenes uszítása már Karácsonynak se tetszik – "Politikai humbug Klára legfőbb ígérete"
Igazolódik a tézis, miszerint a baloldal már eldöntötte, hogy Karácsony Gergely lesz a közös miniszterelnök-jelöltjük. Erre utal az is, hogy a főpolgármester, még ha finoman is, de a pénteki vita során neki mert menni Dobrev Klára alkotmányellenes elképzeléseinek. Persze, szombaton már megmagyarázta.
Lengyelország után hazánkban is Alkotmánybíróság előtt az abortusztörvény
Lengyelország után Magyarországon is napirendre kerülhet az abortusztörvény egyik vitatott, kényes passzusa: megfosztható-e az élettől, az élethez való jogától az a magzat, akinek 50 százalék esélye van arra, hogy betegen, sérülten jönne a világra. A kérdés még a hasonló elveket vallók között is komoly viták alapja, általában pedig leginkább tabu. Kinek előbbre való a szabadsága és a jogai: a nőnek, aki elvárja az önrendelkezési jogot, vagy a magzatnak, akinek lehetősége sincs megvédeni az életét, gyakorolni a saját jogait, és mások döntenek a sorsáról? A kérdés napjainkban, amikor Lengyelországban hetek óta hangosak a tüntetőktől az utcák, égetően aktuális. Egészen addig bátran foglalunk állást amíg a lengyel ügyet kell véleményezni, de mi a helyzet akkor, amikor a magyar abortusztörvény van terítéken? Hamarosan megtudhatjuk, ugyanis a napokban a Fővárosi Törvényszék egy bírája, egy előtte lévő ügy okán azt kérte beadványában az Alkotmánybíróságtól, állapítsa meg a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény, azaz a magyar abortusztörvény azon rendelkezésének az alaptörvény-ellenességét, amely szerint megszakítható a várandósság, ha a magzat ötven százalék eséllyel betegen, sérülten jönne a világra. A bíró szerint alaptörvényünk egyértelműen védi a magzati életet, az anya önrendelkezésének joga ezért csak a magzat élethez való jogát felülírva érvényesíthető. Ha érdemeben megvizsgálják a kérdést, akár a lengyelek nyomdokába is léphetünk.Ajánljuk még
Pócs János a Polbeatben: az MSZP-s maffia a Tisza Pártban él tovább
Schiffer András a Polbeatben - Hogyan tovább?
"Végre arról beszélünk, aminek értelme van!" - Itt a nagy kibeszélő Polbeat!
Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!
