Pesti Srácok

Egy baloldali delegált nem volt hajlandó felesküdni az alaptörvényre

Egy baloldali delegált nem volt hajlandó felesküdni az alaptörvényre

Sajtóértesülések szerint értesülései szerint azért bukta a helyét egy baloldali delegált a választási bizottságban a mohácsi székhelyű Baranya 4-es országgyűlési választókörzetben, mert nem volt hajlandó felesküdni az alaptörvényre. A hatályos törvények szerint ugyanis ahhoz, hogy valaki a bizottság tagja legyen esküt kell tennie az alkotmányra.

A Bama.hu információi szerint a baloldali pártok delegáltja nem volt hajlandó esküt tenni a magyar alkotmányra. A baloldalon régi kampányfogás az alaptörvény illegitimnek bélyegzése, valamint az az ígéret, hogy a szivárványkoalíció győzelme esetén akár feles többséggel is módosítanák az ország legfontosabb jogforrását, amely sokak szerint alkotmányos puccsnak minősülne. Bár választóiknak gyakran beszélnek arról, hogy a 2012-ben hatályba lépett alaptörvény – amely felváltotta a Rákosi-korszakban megalkotott 1949-es alkotmányt – elfogadhatatlan, a baloldal prominens személyiségeinek jelentős része már felesküdött a dokumentumra.

Nemcsak a kormány tagjainak kell ugyanis esküt tenniük arra, hogy hűek lesznek az alaptörvényhez, hanem az országgyűlési képviselőknek, az önkormányzati képviselőknek és a polgármestereknek is. Így tett megválasztása után Pécs polgármestere, Péterffy Attila is a többi magyarországi baloldali polgármesterrel, önkormányzati vagy ország­gyűlési képviselővel egyetemben. Emlékezetes, Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere mikor még szóba jött lehetséges miniszterelnök-jelöltként, úgy nyilatkozott: ha kormányfő lesz, nem fog felesküdni az alaptörvényre. A főváros vezetőjének fenyegetőzése igencsak meghökkentette a közvéleményt, hiszen 2014-ben, zuglói polgármesterré választása után letette azt az esküt, amit 2022-ben már nem akart volna.

Forrás: Bama.hu; Fotó: MTI/Kovács Tamás

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!