bernard-henri lévy
Temetni jöttem, nem dicsérni
Kérlelhetetlen és hajlíthatatlan ellenségünk távozott el, ahogy nagy rajongója, Gyurcsány Ferenc fogalmazott nekrológjában. Lenyűgöző energiával, egy élet munkájával igyekezett mindazt tönkretenni, ami a mi szívünknek kedves. Azonban nem szégyen, sőt, szükséges jó ellenfeleink, ellenségeink életéből, tapasztalataiból tanulni, megérteni, mit csináltak jól és mit csináltak rosszul. Már csak azért is, hogy mikor a mi időnk eljön, ne vereségben hagyjuk magára az utánunk maradókat, mint ő, hanem a megmaradás örömében. Az Orbánt ostorozó francia filozófus szerint Magyarországon neokommunizmus épül
A teljes ellenzéki média megváltóként várta azt a Bernard-Henri Lévy-t, aki haragosan és harsányan ostorozta Orbán Viktort és a kormány jelenlegi politikáját. A híres liberális francia filozófus azzal szerzett hírnevet a balliberális oldalon, hogy hazánkba látogatva és azt megelőzően is lesújtó véleményt fogalmazott meg; szerinte lábbal tiporja a magyar kormány a jogállamot, a hatalmi ágak szétválasztását is semmibe veszi és embertelenül bánik a migránsokkal. De miért olyan fontos ember ez a Lévy, hogy hajlongjanak előtte és figyeljenek rá? A balliberális oldal számára természetesen elegendő az az ok, hogy nagyokat rúg Orbánba, aki egyébként fogadta őt tegnap és bő két órán keresztül beszélgettek nézeteikről. Lévy megúszta a pincebörtönök dohos levegőjét, kikerült a fenevad markából és tegnap néhány rövid választ is adott az őt faggató újságíróknak, melyben elmondta, hogy sikeres beszélgetésnek tartja az Orbánnal való találkozást, de továbbra is rejtély számára a magyar miniszterelnök, akit szembesíteni próbált harminc évvel korábbi önmagával. Ajánljuk még
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja. Egyszerűen besétált a rendőrségre a tízmilliárdos csalással gyanúsított „Bróker Marcsi”
Nem a hatóságok fogták el, hanem önként adta föl magát tavaly decemberben a „Bróker Marcsiként” ismert, tízmilliárdos csalással gyanúsított karcagi nő Belize-ben – tudta meg a Bors. Újra veszélyben nemzetünk és hitvallásunk!
Magyar Péter miniszterelnök ámokfutása nem ért véget.