böjt
Negyvenhat nap önfegyelem, avagy a nagyböjt sokkal menőbb, mint a száraz november – Dezse Vű
A belpesti tisztások és nagyon haladó szellemű fiatalok mind ismerik a száraz novembert, meg a Pride-hónapot, de van az évnek egy időszaka, amivel nem foglalkoznak, talán hallomásból tudják, hogy van ilyen, de igazából nem érdekli őket, mert vannak szabályai és hagyományai, az meg ugye "hülyeség". A nagyböjtről beszélek amúgy, ami hosszabb, szigorúbb lemondási időszak, mint amikor 30 napig nem iszik az ember, már csak azért is, mert a Jóistent nem illik átverni, plusz ez az időszak tényleg jelent valamit, nem csak Instagramra pakolt. Idén március 5-én kezdődött el a nagyböjt, a keresztény egyházi év egyik legfontosabb időszaka, amely hamvazószerdától húsvétvasárnapig tart. Ez negyven napos lelki felkészülést jelent Jézus feltámadásának ünnepére. A böjt célja mindig is a megtisztulás, önfegyelem és lelki megújulás volt, és bár sokat változtak a szabályok, a lényege ugyanaz maradt. Az sem hátrány, hogy a böjt végére rájöhetünk arra, hogy mennyire függünk dolgoktól, például az alkoholtól, a cigitől, vagy a szerencsejátéktól. Így ünnepli London a muszlimok egyik legszentebb ünnepét (Galéria)
A Ramadán az iszlám vallás egyik legfontosabb ünnepe. A hívőknek ilyenkor 30 napos böjtöt kell tartaniuk, amitől a test és a lélek megtisztulását szolgálja. Napkeltétől napnyugtáig tartózkodniuk kell az evéstől, ivástól, dohányzástól, a szexuális kapcsolattól, kerülniük kell a haragot, az erőszakot, az irigységet, és a különböző vágyakat. Gyakorlatilag minden emberi gyarlóságukat el kell felejteniük erre az időszakra. Európaiként talán egy nagyon szigorú, testi-lelki böjtként lehet ezt értelmezni. Felmentést csak a 14 éven aluli gyermekek, az utazók, a terhes és szoptatós anyák, a csatában harcolók és a betegek kapnak. A Ramadán ma is komoly vita tárgya az európai muszlimok körében, mivel van, aki a szülőhazájában hagyta ezt a hagyományt, míg mások szigorúan követik azt. Mivel az Egyesült Királyságban viszonylag magas a muszlimok aránya (Londonra ez hatványozottan igaz), a Ramadán egy kiemelten kezelt időszak. Ilyenkor díszkivilágítást kapnak a főváros stratégiailag fontos pontjai. Vass Zoltán londoni magyar fotográfus most is fantasztikus képekkel kedveskedett portálunknak. A böjt a legjobb 40 napos kihívás, a száraz november a kanyarban sincs – Dezse Vű
Február 22-től zajlik az idei nagyböjt. Ez nyilván a szuperhaladóknak és a nagyon menő felvilágosultan gondolkodóknak nem mond sokat, ezért elmagyarázom máshogy: olyan ez a keresztényeknél, mint a liberálisoknál a száraz november, vagy a 30 napos vegán kihívás, csak sokkal több van benne, plusz vannak hagyományai. A nagyböjt a kihíváson felül egyébként hozzáadott spirituális értékkel is rendelkezik, a szabályok pedig sokat enyhültek az elmúlt évszázadok alatt: manapság tulajdonképpen mindenki eldöntheti, hogy miről mond le 40 napra, vagyis mekkora áldozatot hoz önmagáért, a lelkéért és az egészségért. Szamosi Timivel arról beszélgettünk, hogy miért jó dolog, ha egy rövid időre megpihen az ember, és kevesebbet fogyaszt a világi élvezetekből. Mindig van feltámadás, csak gyarlóságunkban nem vesszük észre
A hozzánk mindig közeledő, sőt, a mindig mindenben velünk levő Istent nem könnyű észrevenni. Nem könnyű észrevenni szivárványos BLM-es szobrok tövében, lélegeztetőgépek, halálhörgések közepette. Pedig velünk van. Itt van, az elmúlt egy év nehézségeiben sem hagyott el bennünket. Egyszerűen csak fel kell adnunk önző, régi, konzumista énünket, hogy elfogadjuk: egy új világrend hajnalán, egy új korszak küszöbén vagyunk. Még toporgunk a két világ között, visszasírjuk a gazdaságilag jól prosperáló, kényelmes életünket, de már tudjuk, hogy egy új, talán robusztusabb, ám annál tisztább és remélhetőleg egyszerűbb élet vár reánk. Elméletben mindenképpen. Ajánljuk még
Ha már csak tényleg mi importálunk az oroszoktól, azonnal lépünk!
Bayer Zsolt: A hernyó vallomása
"Én soha nem leszek a másik oldalon. Ez a családom, ez a kötődésem, ez a szocializációm" - mondta Magyar Péter a Fideszről. Szijjártó Péternek megint oda kellett lépni az ukrán külügyminiszter provokációja után
Kijev hisztirohamot kapott, mert nem terjeszthetik nálunk a hazugságaikat
Az ukránok úgy döntöttek, hogy csak az beszélhet róluk, aki azt mondja, amit ők. Ennek fényében be is tiltották a magyar sajtó értelmesebb részének elérését, azátn, amikor a cenzúrára megérkezett a mi válaszunk is, akkor Kijev egy hangos hisztirohammal összeomlott.