budaházy-ügy
Hunnia-portrék: Előzetesben és házi őrizetben szerzett diplomát, doktori fokozatot
Szerdán kezdődik az immáron 15 éve húzódó Hunnia-per másodfokú eljárása a Fővárosi Ítélőtáblán. Bár a még Gyurcsányék gründolta első magyar terrorügyben csak Budaházy György neve vált közismertté, a vádlottak padján összesen tizenheten ülnek, vagyis most már csak tízen, miután hét vádlott az év első napjaiban eljárási kegyelmet kapott a köztársasági elnöktől. Riportfilmsorozatunk a terrorvád eddig nem ismert szereplőit mutatja be, olyan kérdésekre keresve a választ, amelyek csak ritkán merültek fel az elmúlt másfél évtized során, amikor mindenki a jogi kérdéseket feszegette. Holott nem a jogról, jogi esetekről, hanem valójában emberi sorsokról dönt az a bizonyos végső ítélet. Kik ezek az emberek? Hogyan élik meg ők, és főleg a családjuk egy ilyen végtelennek tűnő eljárás nehézségeit? És ha egyszer vége lesz, netán egy felmentés vagy kegyelem esetén pótolható-e mindaz, amit elvett az elmúlt 15 év? Dr. Sz. Frigyes a Hunnia-ügy negyedrendű vádlottja. Az alapeljárásban 10, most a megismételt, első fokú eljárásban 8 év fegyházbüntetésre ítélte a Fővárosi Törvényszék, annak ellenére, hogy a korábbi összesen 8 vádpont fele alól felmentették. Budaházy György üdvözli a köztársasági elnöki döntést, magának és kilenc társának tisztességes eljárást kér
"Üdvözlöm és köszönöm Köztársasági Elnök Asszony döntését, még akkor is, ha az én kegyelmi kérvényem kapcsán nem foglalt állást" - írja közleményében Budaházy György, akit a megismételt elsőfokú eljárásban 17 év fegyházbüntetésre ítélt a Fővárosi Törvényszék. Mint ismert, Novák Katalin államfő december 27-én a Budaházy-ügy, más néven Hunnia-ügy 17 vádlottja közül hetet eljárási kegyelemben részesített, ami azt jelenti, hogy ők innentől fogva nem büntethetők, mentesülnek a további eljárási cselekmények alól. Tíz vádlott esetében, akik közül 6-ot a törvényszék 10 év feletti büntetéssel sújtott, a köztársasági elnök úgy döntött, mivel rendkívül súlyosnak minősített bűncselekményekkel, bűnszervezeti minősítéssel vádolják őket, megvárja a jogerős ítéletet és azt követően határoz a kegyelmi kérvényről. Gaudi-Nagy Tamás szerint előremutató és üzenet is a mostani kegyelem, hogyha másodfokon is maradna a koholt terror vád, a többiek is bízhatnak a köztársasági elnöki kegyelemben. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy az államfő az igazságszolgáltatásba vetett hit megrendülését emlegette a közleményében. Nem tudta kizáratni a kamarából Gaudi-Nagy Tamást a Budaházyt elítélő bíró
Nem marasztalta el az Ügyvédi Kamara Gaudi-Nagy Tamás ügyvédet, hiába jelentette fel a Fővárosi Törvényszék Budaházy Györgyöt elítélő bírója. Ignácz György nem érte be a jogvédőre tett éles megjegyzésekkel, revansot is vett volna rajta, amiért Gaudi-Nagy Tamás azt merte mondani neki, hogy ez egy hatalmas Justizmord volt bíró úr, ezért még felelni fog”. Fegyelmi eljárás lefolytatását kérte az Ügyvédi Kamaránál Gaudi-Nagy ellen, amely a legsúlyosabb esetekben akár a kamarából való kizárással is járhat. Nem volt szerencséje, a kamara szerint ugyanis egy ügyvédnek is joga van véleményt nyilvánítani, kiváltképp, ha nem is jár el védőként az adott ügyben. Ignácz Györgynek azonban még lehetnek kellemetlen pillanatai a Budaházy-ügy miatt, több civil ugyanis jogi lépéseket tett az ítélethirdetés során tanúsított bírói megnyilvánulások miatt.