Pesti Srácok

büntető per

Szeviép-mese: Három történet

PPestiSrácok.hu Magyar ugar 2018 november 8.
November 20-án hirdet ítéletet a Szegedi Járásbíróság a Szeviép-perben. Az útépítéssel, vízépítési létesítmények kivitelezésével és magasépítéssel foglalkozó zrt. három vezetőjét a hitelezők kielégítésének meghiúsításával elkövetett, különösen jelentős mértékű tényleges vagyoncsökkenést eredményező csődbűntettel vádolják. Az M43-as autópálya Szeged-Makó közötti szakasza, valamint a szegedi villamosvonal-felújítási projekt kivitelezését végző konzorcium vezetőiként több száz alvállalkozójukat csapták be és károsították meg. A Szeviép Zrt. 2009-ben jelentett fizetésképtelenséget, mivel nem jött létre csődegyezség, 2010-ben pedig úgy rendelte el a bíróság felszámolásukat, hogy addigra tagi kölcsönök formájában az utolsó százmilliókat is kimentették a cégből a vádirat szerint. Több, mint ötszáz hitelező jelentett be összesen 6,5 milliárd forintnyi igényt, amiből eddig csupán egymilliárd forintot elégítettek ki. Ezt mutatják a számok. Csakhogy a számok hús-vér embereket, személyes tragédiákat takarnak. A vádlottak padján ülő nagyvállalkozók családi vállalkozásokat, családokat sodortak a tönk szélére. Egész életükben tisztességgel dolgozó szakemberek élete munkája, egzisztenciája veszett oda. De olyan szereplője is van a történetnek, aki nem bírta feldolgozni a veszteséget és a megaláztatást, és az életével fizetett. A PestiSrácok három károsulttal beszélt, akik közel nyolc éve várják az igazság pillanatát, azt, hogy valamilyen elégtételt kapjanak. Azt mondják, abban egyre kevésbé bíznak, hogy a bűnösök fizetnek, de ha legalább megbűnhődnek a tettükért, az könnyebben feldolgozhatóvá teszi mindazt, amit átéltek.
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)