csarna-völgy
Az Agrárminisztérium elvetette a Csarna-völgyi kisvasút rekonstrukciójának tervét
Nem támogatja az Agrárminisztérium a kisvasút építését a fokozott védelmet élvező, különleges természeti értékekkel rendelkező börzsönyi Csarna-völgyben. Az Ipoly Erdő Zrt.-t Nagy István miniszter a beruházás engedélyeztetési kérelmének visszavonására utasította.
Olyan, mint egy modell, csak rá tudsz ülni – Dokumentumfilm a kemencei kisvasútról (VIDEÓ)
Kemencei Múzeumvasutasok címmel készült nemrégiben dokumentumfilm a legkisebbek közt is a legkisebb nyomtávú Csarna-völgyi kisvasút történetéről, mozdonyokról, kocsikról, és az azokat gondozó baráti körről. Kemencére az ország minden tájáról érkeztek régi vasúti eszközök, amelyeket a Kisvasutak Baráti Köre mentett meg az enyészettől és a feledéstől.
Önös érdekből támadhatja a WWF az erdei vasút felújítását (Frissítve!)
Vasútépítés zavarhatja meg a 40 éve háborítatlan Csarna-völgy környéki erdők békéjét a Börzsönyben, veszélyeztetve több védett állat életterét - adta hírül nemrégiben a WWF Magyarország közleményére hivatkozva az Index.hu. Állításuk szerint a jelenlegi kisvasutat 3,5 kilométernyi új szakasszal bővítenék, az építkezés és a vasútforgalom viszont zavarná az állatok és az erdő nyugalmát. A Kisvasutak Baráti Köre Egyesület közleményében ugyanakkor kiemelte, szó sincs új vasútszakasz építéséről, hanem egy, az 1990-es évek áradásainak köszönhetően tönkrement, 115 éves múltra visszatekintő pálya rendbetételéről lehet beszélni, amely jelenleg patakmederbe fordulva várja jobb sorsát. Mint megjegyezték, ezt az állapotot fenntartani a legkevésbé sem nevezhető természetközeli hozzáállásnak. A jelenlegi trendek is abba az irányba mutatnak, hogy azt a célt, hogy az erdőbe látogatók minél kevésbé zavarják meg az állatok nyugalmát, éppen az erdei kisvasutak teszik lehetővé, amely ellenőrzött körülmények között mutatja be a védett területeket, akárcsak egy mozgó erdei tanösvény. Portálunk ugyanakkor megtudta, hogy a WWF Magyarország vasútépítést támadó közleménye mögött területhasznosítási szándékok is állhatnak.Ajánljuk még
„A legeredményesebb férfiedző és a legnagyobb újító volt!” – Vígh László (1941–2025) emlékére
Életének 85. életévében elhunyt Vígh László mesteredző
Pákh Imre a PS-nek: „Kimentem a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy a turul újra visszaszáll” (Videó)
Nem a várárokban fekszik, hanem a munkácsi múzeum egyik termében, ponyvával letakarva őrzik az október 13-án a várfokon álló obeliszkről barbár módon levágott turulmadár darabjait – tudta meg a PestiSrácok.hu Pákh Imrétől, aki lapunknak azt mondta: nem nyugszik, míg vissza nem kerül rendeltetési helyére a magyarok eredetét, Kárpát-medencei ezeréves múltját szimbolizáló szobor. A New Yorkban élő magyar üzletember Kárpátaljáról, Munkácsról származik. Édesapja, Pákh Sándor élete egyik legfőbb küldetésének tekintette a munkácsi vár felújítását és a csehszlovákok által 1924-ben ledöntött turul helyreállítását. A vár felújítását és a 25 méter magas obeliszk, rajta a turul elkészítését és felállítását is a Pákh család finanszírozta. Pákh Imrét akkor az ukrán államfő ki is tüntette a kulturális értékmentésért, sőt, mi több, az akkori polgármester díszpolgári címet is adományozott neki. 14 évre rá, 2022 október 13-án másodjára is ledöntötték a turulmaradat. „Aznap kimentem a temetőbe a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy újra visszaszáll a turul” – mondta lapunknak Pákh Imre, aki, mint cikkünkből megtudják, nagy valószínűséggel a szobor és az obeliszk jogos tulajdonosa lehet. A szobordöntés számtalan jogsértés lehetőségét felveti, az üzletember mégis a probléma igencsak gáláns megoldását javasolja és magyar jogászokkal vág neki a turul megmentésének.
Bige László zsarolása a magyar élelmiszer-ellátás biztonságát fenyegeti
Bige László zsaroló magatartása már rég túlmutat a politikán; az, amit a baloldali oligarcha művel, már az egész hazai agráriumot, az által a magyar élelmiszerellátást is veszélyeztetheti – véli a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Győrffy Balázs a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, a gazdatársadalmat már az is felháborította, amikor kiderült, hogy éveken át a kereskedő cégekkel kartellezve lopták meg őket; erre most Bige László még a műtrágya termelésszüneteltetésének lehetőségét is kilátásba helyezte, és ultimátumot adott a magyar gazdáknak, hogy mikor vásárolhatnak műtrágyát. Erre egyetlen napot adott és bejelentette, hogy a maradékot külföldön értékesíti. Az Agrárkamara elnöke szerint ez megengedhetetlen, ezért a kormány beavatkozását kérik. Győrffy Balázs szerint szükség esetén korlátozni kell az exportot, mint az épületfaanyag esetében, a gyárat pedig akár hatósági formában is üzemeltetni. Műtrágyára ugyanis szüksége van az agráriumnak, ez befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét; ha a gazdák nem jutnak hozzá a szükséges mennyiségű termőföld-tápanyaghoz, annak drasztikus következményei lesznek az élelmiszerárakban. Márpedig a magyar gazdák már most sem tudnak annyi műtrágyát venni, amennyire szükségük lenne, a korábbi évekhez képest ugyanis a Nitrogénművek Zrt. műtrágyájához négyszeres áron juthatnak csak hozzá.
Az Állami-lakótelepről indulva lett a világ legdrágább játékosa és az utolsó magyar vb-gól szerzője – Détári Lajos hatvanéves!
Alapembere volt az 1980-as évek világverő magyar válogatottjának, ő magyar foci eddigi utolsó világklasszisa, egyben ő szerezte a magyar labdarúgás utolsó világbajnoki gólját is. Középpályás létére rendkívül gólerős volt, ugyanakkor irányítani is zseniálisan tudott, labdáinak, utolsó passzainak pedig mindig szeme volt. A Németországban, Görögországban és Olaszországban is sztárrá váló egykori csodálatos játékos, Détári Lajos ma ünnepli hatvanadik születésnapját, írásunkkal előtte tisztelgünk.
