etnikai tisztogatás
Hova tűnt egymillió magyar a szomszédos országokból? – Honi felderítés (Videó)
Amíg a minket Trianonban feldaraboló szomszédos népek mindegyike legalább megkétszerezte a lélekszámát az első világháborútól az ezredfordulóig, a magyarság a másfélszeres növekményt se érte el. Ennél is tragikusabb a magyar élettér, vagyis a magyar területi jelenlét összezsugorodása azóta, hogy az ország kétharmadát és a magyarság egyharmadát idegen uralom alá kényszerítették. A területeinkre ácsingózó szomszédok a magyar lakosság nélkül, vagy legengedékenyebb esetben is románná, szerbbé, szlovákká beolvadó magyarokkal képzelték el a hízásukat. Abban, hogy ma Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján és Délvidéken jóval kisebb területen alkotunk többséget, mint Trianon előtt, sőt jóval kisebb területen találni egyáltalán magyarokat, levakarhatatlanul bűnösek a szomszédaink. Románia, Csehszlovákia és Jugoszlávia szakmányban végezte a magyartalanítást a fennhatóságuk alá vont területeken. A világháborúk utáni kaotikus éveket kihasználva mintegy 70 ezer magyart gyilkoltak meg, és több, mint egymillió magyart űztek el ősi földjéről. Az ő bűnük mindössze a magyarságuk volt. A demokratikus nagyhatalmak által megengedett emberiségellenes bűnök hosszú-hosszú sora kellett ahhoz, hogy Románia, Szlovákia és Szerbia magyarsága mostanra már az elnyomók számára „kezelhető” méretűre apadjon. A világháborúk utáni magyarirtások és kitelepítések történetét Ligeti Dávid, a Veritas Intézet tudományos főmunkatársa mutatja be.
Az örmény külügyminiszter szerint Azerbajdzsán lassú etnikai tisztogatást követ el Hegyi-Karabahban
Azerbajdzsán lassú etnikai tisztogatást követ el a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah területén – jelentette ki Ararat Mirzoján örmény külügyminiszter kedden az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 52. ülésszakán.
"Ha ez így megy tovább, tényleg nem marad magyar Kárpátalján" – Füssy Angéla helyszíni riportja a brutális kényszersorozásokról és elnyomásról
Ekkora mozgósítás Kárpátalján még nem volt, amióta kitört a háború – mondják. Becslések szerint több száz ukrán katona és rendőr lepte el Kárpátalját az utóbbi napokban. Összeírnak, behívót osztanak, begyűjtenek: utcán, piacon, a buszon, az óvodánál, presszókban. Már a cigánytelepeken is. És már a házakba is bemennek. A szóbeszéd szerint a feladat az, hogy tízezer embert be tudjanak sorozni a háború zajától távoli területről. Új dandárt alakítanak – beszélik, miután a legnagyobb, profi, kiképzett katonákból álló dandárt, más néven a munkácsi 128-asokat óriási veszteség érhette Szoledarnál. A kelet-ukrajnai település elfoglalását január 13-án jelentették be az oroszok. Hogy valójában mi a pontos igazság, hányan veszíthették életüket a keleti fronton az elmúlt napokban, azt senki sem tudja, hadititok. Ami biztos, hogy azokon az ukrán közösségi oldalakon, ahol eddig alkalmanként osztották meg egy elesett hős nevét és fényképét, az elmúlt 2–3 napban sorjáznak a gyászhírek. Amikor átlépjük a határt, még csak sejtjük, mi vár ránk odaát. Fél óra sem kell és rájövünk: aki csak hírekből tájékozódik, elképzelni sem tudja, milyen most az élet a határ túloldalán. Még ha nem is találunk hűtőkamiont elrejtve, tele holttestekkel – ilyen információk is terjedtek már idehaza a minap –, jelentős lehet az eddigi veszteség is, ami pedig ezután jön, ha így megy tovább, felbecsülhetetlen.
Hatvanhat embert öltek meg arab szélsőségesek Szudánban
Fegyveresek legalább 66 ember életét oltották ki a szudáni Észak-Dárfúr államban, a vérengzés nyomán vasárnap több mint 1500 ember menekült a szomszédos Csádba - közölte a szudáni Vörös Félhold és az ENSZ illetékes hivatala.
Három nap alatt 900 ember halt meg etnikai villongások során Kongóban
Legalább 890 ember vesztette életét az etnikai alapú erőszak nyomán kialakult összecsapásokban december 16. és 18. között a Kongói Demokratikus Köztársaság nyugati részén - közölte szerdán az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosi Hivatala (OHCHR).Ajánljuk még
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.
Alkotmányos puccskísérlet tiszás rendőrökkel? - „Minden eshetőségre fel kell készülni”
A Tűzfalcsoport friss elemzése szerint a Közszolgálati Rendőr Szakszervezet (KRSZ) február 15-i Facebook-posztja messze túlmutat a hagyományos érdekképviseleten. Alkotmányos puccskísérlet tiszás rendőrökkel?
Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.
