etnikai tisztogatás
Hova tűnt egymillió magyar a szomszédos országokból? – Honi felderítés (Videó)
Amíg a minket Trianonban feldaraboló szomszédos népek mindegyike legalább megkétszerezte a lélekszámát az első világháborútól az ezredfordulóig, a magyarság a másfélszeres növekményt se érte el. Ennél is tragikusabb a magyar élettér, vagyis a magyar területi jelenlét összezsugorodása azóta, hogy az ország kétharmadát és a magyarság egyharmadát idegen uralom alá kényszerítették. A területeinkre ácsingózó szomszédok a magyar lakosság nélkül, vagy legengedékenyebb esetben is románná, szerbbé, szlovákká beolvadó magyarokkal képzelték el a hízásukat. Abban, hogy ma Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján és Délvidéken jóval kisebb területen alkotunk többséget, mint Trianon előtt, sőt jóval kisebb területen találni egyáltalán magyarokat, levakarhatatlanul bűnösek a szomszédaink. Románia, Csehszlovákia és Jugoszlávia szakmányban végezte a magyartalanítást a fennhatóságuk alá vont területeken. A világháborúk utáni kaotikus éveket kihasználva mintegy 70 ezer magyart gyilkoltak meg, és több, mint egymillió magyart űztek el ősi földjéről. Az ő bűnük mindössze a magyarságuk volt. A demokratikus nagyhatalmak által megengedett emberiségellenes bűnök hosszú-hosszú sora kellett ahhoz, hogy Románia, Szlovákia és Szerbia magyarsága mostanra már az elnyomók számára „kezelhető” méretűre apadjon. A világháborúk utáni magyarirtások és kitelepítések történetét Ligeti Dávid, a Veritas Intézet tudományos főmunkatársa mutatja be.
Az örmény külügyminiszter szerint Azerbajdzsán lassú etnikai tisztogatást követ el Hegyi-Karabahban
Azerbajdzsán lassú etnikai tisztogatást követ el a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah területén – jelentette ki Ararat Mirzoján örmény külügyminiszter kedden az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 52. ülésszakán.
"Ha ez így megy tovább, tényleg nem marad magyar Kárpátalján" – Füssy Angéla helyszíni riportja a brutális kényszersorozásokról és elnyomásról
Ekkora mozgósítás Kárpátalján még nem volt, amióta kitört a háború – mondják. Becslések szerint több száz ukrán katona és rendőr lepte el Kárpátalját az utóbbi napokban. Összeírnak, behívót osztanak, begyűjtenek: utcán, piacon, a buszon, az óvodánál, presszókban. Már a cigánytelepeken is. És már a házakba is bemennek. A szóbeszéd szerint a feladat az, hogy tízezer embert be tudjanak sorozni a háború zajától távoli területről. Új dandárt alakítanak – beszélik, miután a legnagyobb, profi, kiképzett katonákból álló dandárt, más néven a munkácsi 128-asokat óriási veszteség érhette Szoledarnál. A kelet-ukrajnai település elfoglalását január 13-án jelentették be az oroszok. Hogy valójában mi a pontos igazság, hányan veszíthették életüket a keleti fronton az elmúlt napokban, azt senki sem tudja, hadititok. Ami biztos, hogy azokon az ukrán közösségi oldalakon, ahol eddig alkalmanként osztották meg egy elesett hős nevét és fényképét, az elmúlt 2–3 napban sorjáznak a gyászhírek. Amikor átlépjük a határt, még csak sejtjük, mi vár ránk odaát. Fél óra sem kell és rájövünk: aki csak hírekből tájékozódik, elképzelni sem tudja, milyen most az élet a határ túloldalán. Még ha nem is találunk hűtőkamiont elrejtve, tele holttestekkel – ilyen információk is terjedtek már idehaza a minap –, jelentős lehet az eddigi veszteség is, ami pedig ezután jön, ha így megy tovább, felbecsülhetetlen.
Hatvanhat embert öltek meg arab szélsőségesek Szudánban
Fegyveresek legalább 66 ember életét oltották ki a szudáni Észak-Dárfúr államban, a vérengzés nyomán vasárnap több mint 1500 ember menekült a szomszédos Csádba - közölte a szudáni Vörös Félhold és az ENSZ illetékes hivatala.
Három nap alatt 900 ember halt meg etnikai villongások során Kongóban
Legalább 890 ember vesztette életét az etnikai alapú erőszak nyomán kialakult összecsapásokban december 16. és 18. között a Kongói Demokratikus Köztársaság nyugati részén - közölte szerdán az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosi Hivatala (OHCHR).Ajánljuk még
Ha már csak tényleg mi importálunk az oroszoktól, azonnal lépünk!
Szijjártó Péternek megint oda kellett lépni az ukrán külügyminiszter provokációja után
Kijev hisztirohamot kapott, mert nem terjeszthetik nálunk a hazugságaikat
Az ukránok úgy döntöttek, hogy csak az beszélhet róluk, aki azt mondja, amit ők. Ennek fényében be is tiltották a magyar sajtó értelmesebb részének elérését, azátn, amikor a cenzúrára megérkezett a mi válaszunk is, akkor Kijev egy hangos hisztirohammal összeomlott.
Vályi dührohama: az újságírók már mocskot és szart dobálnak
Noha, Vályi már patkány módon próbált elmenekülni a felelősség elől, azonban a tényeket minden kísérlete ellenére sem tudta elferdíteni.
