Pesti Srácok

Hatvanhat embert öltek meg arab szélsőségesek Szudánban

Hatvanhat embert öltek meg arab szélsőségesek Szudánban

Fegyveresek legalább 66 ember életét oltották ki a szudáni Észak-Dárfúr államban, a vérengzés nyomán vasárnap több mint 1500 ember menekült a szomszédos Csádba - közölte a szudáni Vörös Félhold és az ENSZ illetékes hivatala.

Az említett forrás - és korábban a világszervezet humanitárius ügyeket koordináló hivatala (OCHA) is - vasárnap arról adott jelentést, hogy fegyveresek ennek a szudáni államnak egyik falujában járműveken és lovakon érkezve a helyi lakosságra támadtak, megöltek legalább hatvanhat embert, 38-at megsebesítettek. Az állítólag arab etnikumú támadók felgyújtották a házakat, megtámadtak a helyi rendőrőrsöt is, kirabolták annak épületét, kiürítették a rendőrségi fegyverraktárat. Egyes helyi lakosok szerint viszont az előző napon négy arabot gyilkoltak meg ismeretlenek.

Az afrikai ország öt államból álló Dárfúr régiójában az utóbbi időben egyre gyakoribbak az etnikai alapú törzsi ellentétek, amelyek a mostanihoz hasonló mészárlásokba torkollanak. A közelmúltban tüntetések is voltak a régióban, ezek résztvevői a közbiztonság javítását követelték és azt, hogy a kormány vessen véget a támogatását élvező fegyveres csoportok támadásainak.

A tüntetők táborát július 13-án fegyveres csoportok támadták Észak-Dárfúrban több mint egy tucat embert ölve meg. Az észak-dárfúri kormányzat válaszul rendkívüli állapotot hirdetett ki, és közölte, hogy több katonát vezényel a körzetbe a biztonság helyreállítására.

PestiSracok facebook image

A szudáni átmeneti kormány nem képes megbirkózni az elmúlt évtizedekben az ország különböző térségeiben, köztük Dárfúrban kialakult lázadó mozgalmakkal. Omár el-Besír korábbi elnök ellen, akinek három évtizeden át tartó hatalmát tavaly áprilisban tömegtüntetések döntötték meg, a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) népirtás és háborús bűncselekmények miatt készül vádat emelni a 2000-es évek dárfúri lázadásait vérbe fojtó hadjáratokért.

Forrás: MTI; Fotó:

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)