felsőoktatás
Schanda: Nőtt a keresztféléves felsőoktatási képzésre jelentkezők száma
Több, mint hatezren jelentkeztek a 2020 februárjában induló keresztféléves képzésekre; továbbra is népszerűek a reáltudományok, a jelentkezők negyven százaléka ilyen képzést választott – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára keddi, budapesti sajtótájékoztatóján.Szijjártó a Fidelitas-kongresszuson jelentette be: diplomáciai akadémia nyílik
Diplomáciai akadémia nyílik jövő szeptembertől; ennek elvégzése a feltétele lesz annak, hogy valaki a Külgazdasági és Külügyminisztériumban dolgozzon – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton, Budapesten.Péntekig meghosszabbították a felsőoktatási jelentkezések hitelesítési határidejét
Az Oktatási Hivatal péntek éjfélig meghosszabbította a felsőoktatási jelentkezések hitelesítési határidejét. A hivatal csütörtöki közleményében azzal indokolta a hosszabbítást, hogy kedden és szerdán időszakosan, technikai okokból nem volt lehetőség a felsőoktatási felvételi jelentkezések ügyfélkapun keresztül történő hitelesítésére.Nem lesz kötelező a nyelvvizsga a felsőoktatásba való jelentkezéshez
A kormány visszavonja azt a korábbi döntését, amely középfokú nyelvvizsga meglétéhez kötötte a felsőfokú tanulmányok megkezdését – mondta a csütörtöki kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki hozzátette: számos szervezet kérte ezt, a többi közt a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, a roma szakkollégiumi hálózat, valamint a nyelvtanárok egyesülete.Kikerülhet a kötelező nyelvvizsga-követelmény a felvételi elvárások közül
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a HÖOK-kal és más szervezettekkel való egyeztetés után azt javasolja a kormánynak, hogy a kötelező nyelvvizsga-követelmény kerüljön ki a felsőoktatási felvételi elvárások közül. Schanda Tamás, a tárca parlamenti államtitkára Hajdúszoboszlón, a XXI. Országos Közoktatási Szakértői Konferencián azt mondta: az erről szóló javaslatot szerdán nyújtják be a kormánynak.Felsőoktatás – Az atv.hu szerint még ebben a kormányzati ciklusban felülvizsgálhatják a bolognai rendszert
Még ebben a kormányzati ciklusban jónak látnák a döntéshozók a bolognai rendszer felülvizsgálatát, miután a felsőoktatás az EMMI-től a Palkovics László vezette innovációs tárcához került – írta kormányzati forrásokra hivatkozva az atv.hu. A szisztéma számos területen korrekcióra szorul, az alapképzés számos tudományterületen nem elégséges, ami összességében a magyar felsőoktatás színvonalának, versenyképességének a rovására mehet.Környezetkímélő fejlesztésekre és hatékony kutatásra alapozza a jövőt Magyarország
Erős makrogazdasági alapokon áll az ország, ami fontos a várható gazdasági lehűlés előtt – mondta Palkovics László innovációért és technológiáért felelős miniszter azon a szerdai háttérbeszélgetésen, amelyen Magyarország jövőbeli gazdasági stratégiájáról is beszélt. Az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz tartozó szakterületekről – mint a környezetkímélő fejlesztések, felsőoktatás, kutatás, közlekedésfejlesztés – részletesen is kifejtette az elképzeléseket, és kategorikusan cáfolta a kormányt ért, propagandisztikusan leegyszerűsítő bírálatokat az európai uniós klímaegyezménnyel kapcsolatban.Palkovics minisztériumához kerül a felsőoktatás
A kormány döntése alapján a felsőoktatás irányítása 2019. szeptember 1-től átkerül az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz (ITM) – közölte szerda délután az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). A köznevelés irányítására önálló államtitkárságot hoznak létre, Maruzsa Zoltán vezetésével.Magyar Péter: A határon túli magyar fiatalok is felvehetik a diákhitelt, de a magyar állampolgárság előfeltétel
A magyar állampolgársággal rendelkező határon túli fiatalok akkor is igényelhetik a magyarországi diákhitelt, ha nem magyar felsőoktatási intézménybe járnak - hangsúlyozta portálunk megkeresésére Magyar Péter, a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatója. Mint hozzátette, a Diákhitel 2001-es megalapításától az volt az elsődleges cél, hogy elősegítse Magyarországon és a Kárpát-medencében a társadalmi mobilitást, azaz ne legyen olyan magyar állampolgárságú diák, aki azért nem tud bekerülni a felsőoktatásba, mert a családi és egyéb körülményei ezt nem teszik lehetővé. Kiemelte: az elmúlt tizennyolc évben több, mint 400 ezer diáknak adtak valamilyen formában hallgatói hitelt, akik közül 52 százalék egy felmérés szerint nem tudta volna elkezdeni vagy befejezni a diákhitel nélkül felsőoktatási tanulmányait. Ez Magyar Péter szerint azt jelenti, hogy több, mint 200 ezer olyan fiatal van ma a piacon, akik a diákhitel segítségével jutottak diplomához.Ajánljuk még