grund
Lángba borulhat a Közel-Kelet az iráni dróntámadás következményeként? – Tárik Meszár a Grundban
A Grund legutóbbi adásában Hoppál Hunor vendége Tárik Meszár Közel-Kelet-szakértő, az Eurázsia Központ kutatója volt. A műsorban az Izrael elleni iráni támadás felé vezető útról, az ügy részleteiről, valamint lehetséges utózöngéiről zajlott a beszélgetés. Mi volt Irán drónoffenzívájának előzménye a politikai és médiavilágban, valamint a titkosszolgálati színtéren? Hogyan értékelhető Jordánia kiállása Izrael mellett, tekintve, hogy a jordánok meglepő módon aktívan segédkeztek az iráni drónok semlegesítésében? Hogyan rezonált az eseményre a többi környékbeli arab ország, és várható-e felbátorodás a zsidó állam célba vételére – akár Libanon részéről – Irán támadását követően? Milyen esélye van egy államközi háború kirobbanásának a Közel-Keleten, és hogyan hat majd a gázai konfliktusra és a globális biztonsági architektúrára az április 13-i Izrael elleni akció? Ezeket a kérdéseket jártuk körül a legfrissebb Grundban.„A Párbeszéd nevű formáció létezését egy metafizikai problémának írnám le” – Ungár Péter a Grundban
A Grund legutóbbi adásában Hoppál Hunor vendége Ungár Péter, az LMP társelnök-frakcióvezetője volt. A zöld országgyűlési képviselővel az LMP ellenzéki pártpalettán való jelenlegi helyéről, a DK-MSZP-Párbeszéd-összefogásról, valamint a Párbeszéd nevű formáció létezésének metafizikai végiggondolásáról is beszélgettünk. És miért volt szükség Hack Péter nem túl sok eséllyel kecsegtető jelölésére a köztársasági-elnökválasztáson ? Mi az LMP célja Vitézy Dávid általuk kívánt győzelmén túl az önkormányzati választásokon? Hogyan alakulhatnak az EP-választási eredmények a párt számára? Június 9. után napirendre kerül az LMP európai szövetségesi rendszerének újragondolása az Európai Zöld Párt Vitézy Dávidra vonatkozó intoleráns kritikája után? És kialakították-e már az álláspontjukat Magyar Péter politikai színrelépésével kapcsolatban? Ezekre a kérdésekre is válaszolt Ungár Péter a legfrissebb Grundban.Donáth Anna akár hazánk EU-tagságát is veszélyeztetné? – Dornfeld László a Grundban
A Grund legutóbbi adásában Hoppál Hunor vendége Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője volt. Donáth Anna ismét az EU-hoz rohant Magyarországot befeketíteni, hiszen a momentumos EP-képviselő vizsgálatot kezdeményez az Európai Parlamentnél Magyar Péter hangfelvétele ügyében. A hazáját feljelentgető liberális képviselőnő szerint az ügy akár Magyarország uniós forrásait is veszélyeztetheti, EU-tagságunkat pedig megkérdőjelezheti. Mennyiben lehetséges mindez, és vajon milyen politikai magatartásra utal, hogy a magyarokat sújtó bármilyen következményhez proaktívan szeretne hozzájárulni a magyarországi baloldal üdvöskéje? A műsor második felében az új NATO-főtitkár idén esedékes megválasztásáról beszélgettünk. A nemzetközi sajtó két politikust emleget lehetséges aspiránsként, Mark Rutte ügyvezető holland miniszterelnököt és Klaus Iohannis leköszönő román elnököt. Hogyan alakulnak az esélyek, és miként formálódik az egyik vagy másik jelölt mögött felsorakozó tagállamok köre? Mit jelentene Iohannis vagy Rutte NATO-vezetése térségünkre és az észak-atlanti szövetség jelenlegi célkitűzéseire nézve? Ezeket is áttekintettük a legfrissebb Grundban.Krisztus tudta, hogy kereszthalál vár rá, mégis bevállalta értünk – Zila Gábor a Grundban
A Grund húsvétvasárnapi adásában Hoppál Hunor vendége Zila Gábor, a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány ügyvezetője volt, a témát pedig az ünnep aktualitása adta. Miért tartják a húsvétot a kereszténység egyik, ha nem a legfontosabb ünnepének? Milyen előnye származik a ma emberének Jézus kereszthalálából? Mi az emberiség válságának fő oka? A műsorban ezeken kívül felmerült még Scorsese Krisztus utolsó megkísértése című alkotásának jelentősége, a kulturális szekularizáció vallási kockázata, és Jézus posztmodern eltorzításának következménye, valamint szóba került a református egyház húsvéti készülődése is.Mit keres Pécsett Gréczy Zsolt? – Móna Márk a Grundban
A Grund e heti részében Hoppál Hunor vendége Móna Márk újságíró volt. Az adásban Márk új projektjéről, a Pécsi Sztorik című riportműsorról és az önkormányzati választás kampányában szaporodó pesti sztorikról beszélgettünk. Miért nyitott Pécsett irodát a baranyai megyeszékhelyhez semmilyen szálon nem kötődő DK-s Gréczy Zsolt? Mennyire segítették vagy akadályozták Márk riporteri munkáját a pécsi közgyűlés baloldali képviselői? Mi tapasztalható a vidéki város vezetésének furcsa ügyeivel kapcsolatban, és mennyiben hasonlít Pécs és Budapest helyzete? És hogyan alakul majd a főpolgármester-jelölti verseny azután, hogy Karácsony Gergely egyre több kihívóval szembesül? Ezeket a kérdéseket tekintettük át a legutóbbi Grundban.A deepfake befolyásolja majd a politikai kampányokat? – Gergely Máté a Grundban
A Grund legfrissebb részében Hoppál Hunor vendége Gergely Máté, a Világgazdaság újságírója volt. A műsorban a jelenkori infotechnológiai változásokról, a mesterséges intelligencia fejlődéséről és annak közéleti-társadalmi vonatkozásairól beszélgettünk. De mi is az a deepfake-technológia, és jelenthet-e veszélyt a politikai kampányokra? Lehet-e kihatással egy-egy választásra, ha a ma ismert technika segítségül hívásával olyan szavakat és cselekedeteket tulajdonítanak egy vezetőnek, amelyeket soha nem mondott és tett? Miért forradalmi újítás a ChatGPT? Hol tart most a mesterséges intelligencia tökéletesítése, és vajon mennyire fogja átalakítani a munkaerőpiaci szerkezetet és a munkavégzés formáját a jövőben? És milyen hatással bír a virtuális valóság napjainkban a társadalom kulturális attitűdjeire, vagy akár a gyermekkori fejlődésre? Ezekről is szó esett a legutóbbi Grundban.Macronnak minden mindegy? – Gav Duncan a Grundban
A Grund legutóbbi adásában Hoppál Hunor vendége Gav Duncan volt. Az utóbbi hetek kül- és biztonságpolitikai kedélyeit főként Emmanuel Macron háborús retorikája korbácsolta fel. A francia elnök ugyanis expressis verbis kimondta: katonákat kellene küldeni Ukrajnába. A disztópikus gondolat megosztását persze – Guy Verhofstadton kívül – nem követte átütő siker, sőt, Macron egy ponton elbizonytalanodott eredeti szándékában, de végül megerősítette, hogy a háborúban „stratégiai ugrásra” van szükség, azaz igenis nyugati katonákat kell küldeni az ukrán frontra. De mit is jelentene pontosan a francia elnök könnyelműen közölt terve? Hogy áll ma Európában a háborús fáradtság védelmi, politikai és gazdasági szempontrendszere? A novemberi amerikai elnökválasztást már most tematizálja az orosz-ukrán háború kérdésköre, de vajon a téma a júniusi EP-választás kimenetelére is hatással lesz? Ezekről beszélgettünk Gav Duncannel a legfrissebb Grundban.Sulyok Tamás megválasztásakor végleg kettészakadt az ellenzék? – Imre Gyula a Grundban
A Grund e heti adásában Hoppál Hunor vendége a Fidelitas Digitális és Innovációs Kabinetjének vezetője, Imre Gyula volt. A srácok a napokban reflektorfényt élvező államfőválasztás közjogi hátterét elemezték. Ismeretes, hogy Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság eddigi vezetőjét választották hazánk új köztársasági elnökévé. De vajon milyen parlamentáris hagyományból fakad, hogy az Országgyűlés választja meg Magyarországon a legfőbb közjogi méltóságot? Volt-e egyáltalán bármiféle relevanciája az ellenzék által felvetett közvetlen elnökválasztásnak? Mit mutat a kormánnyal szembeni pártokráciában a baloldal egy részének távolmaradása, és az LMP és a Mi Hazánk jelenléte az államfőről szóló szavazáson? És milyen elnöki ciklusra számíthatunk Sulyok Tamás szakmai karaktere alapján? Ezekről beszélgettünk a legutóbbi Grundban.A kommunizmus kísértete ma is fenyeget – Radó Bálint a Grundban
A Grund legutóbbi adásában Hoppál Hunor vendége Radó Bálint történész volt. A témát a kommunizmus áldozatainak emléknapja szolgáltatta, amelynek kapcsán Mansfeld Péter kegyetlen kivégzésétől a kedvezményezett kultúrelit támogatói szerepén át egészen a kommunista berendezkedés mélyrétegeiig jutottunk, és a gyilkos eszmerendszer eredőit is áttekintettük. De vajon miként érdemes hozzáállnunk a kommunizmus kísértetének mai megjelenéséhez, amikor a woke és az eltörlés kultúrájának diktatúrája tombol Nyugaton? Mennyiben képesek indoktrinálni a mai fiatalokat az oktatási intézményekben, és mi az úgynevezett értelmiség felelőssége a neomarxizmus terjesztésében? Milyen feladat hárul a felnövekvő generációkra az ordas eszmék rehabilitálását megelőzendő? Ezekről is beszélgettünk a legfrissebb Grundban.Ajánljuk még