grund
Wilders győzelme elhozza az európai jobboldali áttörést? – Pajkos Adrián a Grundban
A Grund legutóbbi részében Hoppál Hunor vendége Pajkos Adrián egyetemi hallgató volt. A srácok az európai jobboldal áttörési lehetőségeiről beszélgettek, hiszen az utóbbi néhány évben Olaszország – és persze: Magyarország – példáján kívül nem sikerült a kontinens szuverenista erőinek komolyabb, kormányzati pozícióra váltható eredményeket elérniük. Az összetartás azonban meglátszik, hiszen a patrióta-konzervatív pártok Európa-szerte reflektálnak egymás sikereire. Így történt ez Geert Wilders esetében is, aki a holland választási rendszerhez mérten nagy volumenű győzelmet tudott elérni. De vajon képes lesz-e Wilders Szabadságpártja kormányt alakítani? És mi a helyzet a Németországban villámgyorsan erősödő AfD-vel, vagy az ausztriai közvélemény-kutatásokat vezető Osztrák Szabadságpárttal? A migráció, a genderkérdés és az orosz–ukrán háború dotálása okozta társadalmi feszültség képes lesz elhozni a változást a jövő évi EP-választásokon? Európai konzervatív körkép és jövőlatolgatás a legfrissebb Grundban.
Szavazhassanak a 16 évesek is? – Szűcs Gábor a Grundban
A Grund legutóbbi adásának vendége Szűcs Gábor jogász volt. A műsor apropóját a Momentum új keletű ötlete adta, a lila liberálisok ugyanis Alaptörvény-módosítást kezdeményeznek a választójog alsó határának 16 éves korra csökkentése érdekében. Vajon mi állhat a javaslat hátterében? Hogyan befolyásolná egy ilyen változtatás a szavazási hajlandóságot? A vonatkozó nemzetközi példák (például Ausztria esete) a liberális hisztériapártoknak kedveznek, vagy épp ellenkezőleg, a jobboldali erőket hozzák helyzetbe? És vajon képes-e egy 16 éves tinédzser arra a mérlegelésre, amellyel a politikai világot a maga összetettségében átlátva felelős döntést tud hozni az ország jövőjéről? Ezekre a kérdésekre kerestük a válaszokat a Grund legfrissebb részében.
Mi vár a felvidéki magyarokra? – Jeney János térképész a Grundban
A Grund legfrissebb adásában Hoppál Hunor vendége Jeney János térképész volt. November 2-án ültük az első bécsi döntés 85. évfordulóját, amellyel 1938-ban a Felvidék déli részét és Kárpátalját visszacsatolták Magyarországhoz – ennek kapcsán alakult a műsorban a beszélgetés a felvidéki magyarok múltjáról és jövőbeli lehetőségeikről. Mit jelentett a Trianon utáni első revíziós siker az akkori Magyarország számára? Hogyan jellemezhető napjainkban a felvidéki magyarság helyzete? Az idén szeptemberi parlamenti választáson járt a legközelebb a törvényhozási képviselet visszaszerzéséhez a szlovákiai magyar közösség, mégis 4,4%-os eredménnyel ismét kimaradtak a pozsonyi parlamentből. Megpecsételődött az etnikai politizálás sorsa, vagy épp ellenkezőleg, tovább kell küzdeniük az ottani nemzettársainknak? Milyen jogi és társadalmi nehézségekkel kell küzdenie manapság a felvidéki magyaroknak? Ezekről a kérdésekről beszélgetett Hoppál Hunor Jeney Jánossal a legutóbbi Grundban.
Miért baj az, ha a Nyugat mellett a Kelettel is jóban vagyunk? – Bándy Péter a Grundban
A Grund legutóbbi adásában Hoppál Hunor vendége Bándy Péter, a Demokrata vezető szerkesztője volt. A műsorban Orbán Viktor kínai útjának reakciói kerültek terítékre – többen rosszalló megjegyzést tettek a magyar kormányfő Egy Övezet és Egy Út-csúcstalálkozón való részvételére. De vajon tényleg csak arról van szó, hogy Orbán Viktor „keleti autokráciák” vezetőivel egyeztet? Segít-e ez a kapcsolatrendszer hazánknak gazdasági és kereskedelmi szempontból? Geopolitikai elhelyezkedése alapján egyáltalán megengedhetné-e magának Magyarország, hogy – a divatos liberális kifejezéssel élve – elszigetelődjön a keleti országoktól amiatt, mert a nyugati szövetségi rendszer része? És milyen felvilágosítást ad a Nyugat álszentségéről az, hogy olyanok vádolják oroszpártisággal a magyar kormányt, akik a felszín alatt gyümölcsöző kapcsolatokat ápolnak Moszkvával? Ezeket a kérdéseket fejtegettük a Grund legfrissebb részében.
Miért nem készült fel Izrael a Hamász támadására? – Tárik Meszár a Grundban
A Grund legutóbbi adásában Hoppál Hunor vendége Tárik Meszár Közel-Kelet-szakértő volt. Az Eurázsia Központ és a Migrációkutató Intézet munkatársával az Izraelben kialakult háborús helyzetről beszélgettünk. Miért érte váratlanul az izraeli szolgálatokat a Hamász brutális támadássorozata? Mi lesz az izraeli túszokkal és a gázai lakosokkal a következő időszakban? Van esélye a katonai konfliktus kiterjedésének – akár Libanon, Irán, vagy Szíria irányába? Mennyire megalapozottak azok a hírek, amelyek szerint a palesztin terroristák az EU-tól érkező fejlesztési forrásokból is fegyverkeztek? Az USA Izrael felé kilátásba helyezett támogatása miatt a kialakult helyzet vesztese lesz az eddig kistafírozott Ukrajna? Ezeket a kérdéseket jártuk körül a legfrissebb Grundban.
Sokesélyes parlamenti választás előtt áll Lengyelország – Rosonczy-Kovács Mihály a Grundban
A Grund legfrissebb adásában Hoppál Hunor vendége Rosonczy-Kovács Mihály Olaszország- és Lengyelország-szakértő, a Nézőpont Intézet külügyi igazgatója volt. A beszélgetés apropója a közelgő lengyelországi választás volt, aminek a kimenetele a térségre, így benne hazánkra is nagy hatást gyakorol majd. Mi a globalista körök érdeke a voksoláson? Mennyire esélyes a Kaczyński-féle Jog és Igazságosság újrázása? Előállhat-e az, hogy a kutatások szerint 10 százalék körüli támogatottságú, radikális jobboldali Konföderáció lesz a királycsináló? Az ukránokkal való elmérgesedett gabonavita pusztán kampányretorika, vagy a hűvös lengyel-ukrán viszony kitart a választások után is? És várható újbóli fellendülés a magyar-lengyel kétoldalú kapcsolatok és a visegrádi négyek regionális együttműködése terén? Ezekre a kérdésekre válaszolt a szakértő a legutóbbi Grundban.
Miért alakult űrpolitikai csoport az Országgyűlésben? – Ferencz Orsolya a Grundban
A Grund legutóbbi adásában Hoppál Hunor vendége Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos, a Fidesz országgyűlési képviselője volt. A műsorban szó esett az Országgyűlés őszi ülésszakának kezdetéről, az ellenzéki frakcióvezetők megnyilvánulásairól Ungár Pétertől egészen Gyurcsány Ferencig. És persze a Dobrev-kormány rémképéről, amely a Gyurcsány-korszak tapasztalataihoz képest a háborús jelenünkben még biztonságpolitikai és költségvetési többletterheléssel is járna. Hoppál Hunor faggatta még Ferencz Orsolyát a Fidesz-frakció által beterjesztésre szánt szuverenitásvédelmi törvénycsomag időszerűségéről, a svéd NATO-tagság támogatásának kilátásairól, mindezek mellett pedig az országgyűlési képviselő azt is elárulta nekünk, hogy mi áll az újdonsült parlamenti űrpolitikai csoport megalakulásának hátterében.
A verekedés az új kampányeszköz Szlovákiában – Kurmai Kornél a Grundban
Bográcsozás közben verekedett össze a vele egyet nem értőkkel egy szlovák képviselőjelölt, és a volt szlovák miniszterelnök mellbe rúgta a volt szlovák belügyminisztert. Két esemény, amelyek alapján a szó szoros értelmében dübörög a választási kampány a bezzegeuropéer és egyáltalán nem balkánias Szlovákiában, ahol például pár éve egy térségünkben példátlan újságíró-gyilkosság borzolta a kedélyeket. De milyenek is valójában a szlovák közállapotok? Mit mutat egyes szlovák politikusok Magyarország vélt területi követeléseivel kapcsolatos hergelése? Kinek a győzelmére számíthatunk a szeptember 30-i előrehozott parlamenti választásokon? Robert Fico esetleges visszatérése a magyarellenes politikát, vagy az ügyek mentén történő korrekt együttműködést vetíti elő – tekintve, hogy a háború és a migráció ügyében Szlovákia korábbi miniszterelnökének álláspontja egyezik a magyar kormányéval? Ezekre a kérdésekre kereste a választ Hunor és Kornél a legfrissebb Grundban.
Pressman semmibe veszi a klasszikus nagyköveti feladatköröket – Szűcs Gábor a Grundban
A Grund e heti adásában Hoppál Hunor vendége Szűcs Gábor jogász volt. A műsor témáját az adta, hogy David Pressman amerikai nagykövet az utóbbi hónapokban rendre pártpolitikai vircsafttal borzolta a kedélyeket a magyar nyilvánosságban. A folyamat egyik mélypontjaként pedig nemrég a Horthy Miklós szerepét övező emlékezetpolitikai vitában próbált önkényes igazságosztóként eljárni. Mi is egy nagykövet elsődleges feladata a fogadó és a küldő állam vonatkozásában? Hogyan értékelhető Pressman eddigi tevékenysége – a klasszikus nagyköveti feladatokat is elvégzi a politikaifurkósbot-szerep mellett? Egyáltalán igazolható a diplomácia koordináta-rendszerében az, hogy egy konkrét politikai oldal mellett teszi le a voksát, és hergel a fogadó ország kormánya ellen? A Trump elnök által kinevezett David Cornsteinnel összevetve hogyan tudjuk összehasonlítóan jellemezni a két képviseletvezető munkáját? Alappal várható jövőre egy esetleges elnökváltásnál, hogy másfajta (lehetőleg ismét jó) képviselete legyen az USA-nak Budapesten, vagy a deep state-nek is lenne ehhez egy-két szava? Ezekre a kérdésekre kereste a választ Hoppál Hunor Szűcs Gáborral a legutóbbi Grundban.Ajánljuk még
Betűnként egymillió forintot fizettek egy parkolófeliratért - Újabb részletek Karácsonyék Budapest Brand botrányából
Az EU-ból is kiraknák Magyarországot a budapesti béketárgyalások miatt
Megérkezett az első súlyos fenyegetés, Magyarországot kizárnák az EU-ból a budapesti békecsúcs miatt.
Ezért nevezték el Kuplungnak a hadseregben Ruszin-Szendi Romuluszt
Többször előkerült a "Szívem" vagy a "Cica" megnevezés a parancsnoki értekezleten.Karácsonyék nagyon megsértődtek Orbán Viktor kritikáján
