igazságtételi törvény
Boomerlázadás Zétényi Zsolttal: háborús bűnösök, gyilkosok ágyban, párnák közt haltak meg (VIDEÓ)
A PestiTV Boomerlázadás hétfő esti műsorának vendége Zétényi Zsolt, egykori országgyűlési képviselő, ügyvéd volt. A beszélgetés fő témája az "igazságtételi törvény" volt, amelyet harminc évvel ezelőtt nyújtott be maga Zétényi Takács Péterrel együtt az Országgyűlésnek, miszerint a kommunizmus áldozatai ellen elkövetett súlyos bűnök ne maradjanak büntetlenek. Zétényi úgy fogalmazott: minden hangsúlyos, erős rendszerváltozási folyamatban a múlttal való szembenézés egy kardinális pont, hiszen a továbblépés feltétele, hogy a múltat világosan lássuk és amit lehetséges, megtegyünk a múlt bűnei tekintetében. Nem csak büntetőjogról van szó, hanem vagyonfosztásról, élettől való megfosztásról és számos megtiportságról, megaláztatásról. Ennek egy szelete a büntetőjogi igazságtétel - tette hozzá, megemlítve, hogy céljuk az volt, hogy azokat a cselekményeket és azokat a tetteseket, akik még felderíthetők, azokat meg kell büntetni. Ahogy törvényes az, hogy ha most megölnek valakit a szomszéd utcában, akkor meg kell büntetni, és azt is meg kell büntetni, aki politikai okokból öl meg másokat. - hangsúlyozta Zétényi. A képviselők többsége 1991. november 4-én fogadta el a törvényt, csaknem kétharmados aránnyal, ám Sólyom László és az SZDSZ miatt nem lehetett elszámoltatni a kommunistákat! Mint ismert, a Sólyom László vezette Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta a „nyugvó elévülés” kimondását, és azt is levezette, hogy a hazaárulás bűntette 1944 és 1990 közötti korszakra eleve nem volt jogilag meghatározható 1991-ben. Ezt követően több kísérlet is történt hasonló tartalmú törvény elfogadtatására, Zétényi Zsolt második törvényjavaslatát is az Alkotmánybíróság kaszálta el, de ekkor már utalt arra, hogy a nemzetközi jog szerint lehetséges bizonyos felelősségre vonás. 1993-ban végül megszületett egy törvény, amely az 1956-os forradalom és leverése során elkövetett bűncselekményeket büntette volna. E törvény alapján több per is indult, a legnagyobb nyilvánosságot a sortűzperek kapták. A megtorlás megnemesített fajtája az igazságszolgáltatás - emelte ki Zétényi. Ez maradt el azok miatt, akik alkotmányellenesnek nevezték az igazságtételi törvényt. Stefka István, a PestiTv programigazgató helyettese a téma kapcsán úgy fogalmazott: háborús bűnösök, gyilkosok ágyban, párnák közt haltak meg. Nézzék meg videónkat, a teljes adás pedig a PestiTV oldalán érhető el.Ajánljuk még
"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Újra veszélyben nemzetünk és hitvallásunk!
Magyar Péter miniszterelnök ámokfutása nem ért véget.
„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.
