igazságtételi törvény
Boomerlázadás Zétényi Zsolttal: háborús bűnösök, gyilkosok ágyban, párnák közt haltak meg (VIDEÓ)
A PestiTV Boomerlázadás hétfő esti műsorának vendége Zétényi Zsolt, egykori országgyűlési képviselő, ügyvéd volt. A beszélgetés fő témája az "igazságtételi törvény" volt, amelyet harminc évvel ezelőtt nyújtott be maga Zétényi Takács Péterrel együtt az Országgyűlésnek, miszerint a kommunizmus áldozatai ellen elkövetett súlyos bűnök ne maradjanak büntetlenek. Zétényi úgy fogalmazott: minden hangsúlyos, erős rendszerváltozási folyamatban a múlttal való szembenézés egy kardinális pont, hiszen a továbblépés feltétele, hogy a múltat világosan lássuk és amit lehetséges, megtegyünk a múlt bűnei tekintetében. Nem csak büntetőjogról van szó, hanem vagyonfosztásról, élettől való megfosztásról és számos megtiportságról, megaláztatásról. Ennek egy szelete a büntetőjogi igazságtétel - tette hozzá, megemlítve, hogy céljuk az volt, hogy azokat a cselekményeket és azokat a tetteseket, akik még felderíthetők, azokat meg kell büntetni. Ahogy törvényes az, hogy ha most megölnek valakit a szomszéd utcában, akkor meg kell büntetni, és azt is meg kell büntetni, aki politikai okokból öl meg másokat. - hangsúlyozta Zétényi. A képviselők többsége 1991. november 4-én fogadta el a törvényt, csaknem kétharmados aránnyal, ám Sólyom László és az SZDSZ miatt nem lehetett elszámoltatni a kommunistákat! Mint ismert, a Sólyom László vezette Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta a „nyugvó elévülés” kimondását, és azt is levezette, hogy a hazaárulás bűntette 1944 és 1990 közötti korszakra eleve nem volt jogilag meghatározható 1991-ben. Ezt követően több kísérlet is történt hasonló tartalmú törvény elfogadtatására, Zétényi Zsolt második törvényjavaslatát is az Alkotmánybíróság kaszálta el, de ekkor már utalt arra, hogy a nemzetközi jog szerint lehetséges bizonyos felelősségre vonás. 1993-ban végül megszületett egy törvény, amely az 1956-os forradalom és leverése során elkövetett bűncselekményeket büntette volna. E törvény alapján több per is indult, a legnagyobb nyilvánosságot a sortűzperek kapták. A megtorlás megnemesített fajtája az igazságszolgáltatás - emelte ki Zétényi. Ez maradt el azok miatt, akik alkotmányellenesnek nevezték az igazságtételi törvényt. Stefka István, a PestiTv programigazgató helyettese a téma kapcsán úgy fogalmazott: háborús bűnösök, gyilkosok ágyban, párnák közt haltak meg. Nézzék meg videónkat, a teljes adás pedig a PestiTV oldalán érhető el.Ajánljuk még
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.
Riskó Judit: Legalább ne lenne bizonyított, hogy Portik gyilkos!
Csurka István igazsága – és tévedése
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)
