"Ha a bűnösök nem bűnhődnek, akkor a történelem megismételheti önmagát" - Zétényi Zsolt a Boomerlázadásban (videó)
A Boomerlázadás március 14-ei vendége Zétényi Zsolt ügyvéd volt. Az MDF volt országgyűlési képviselője, az igazságtételi törvény megalkotója az adásban arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a bűnösök nem bűnhődnek, akkor a történelem megismételheti önmagát. Zétényi Zsolt leszögezte, hogy az ukrán-orosz háború nem Európa és nem Magyarország háborúja, hanem két nagyhatalom, az Amerikai Egyesült Államok és az orosz birodalom közötti színtér. A 174 éve kitört 1848-as forradalomra és szabadságharcra március 15-én szabadon emlékezhetünk. Nem úgy mint a kommunista rendszerben, ma már nem kell titokban, bujdokolva elzarándokolni, elmenni a Petőfi-szoborhoz vagy a Batthyány-örökmécseshez, hogy letegyük az emlékezés virágait. Zétényi Zsolt kifejezetten fontosnak tartja, hogy nemzeti ünnepünkön lesz a Békemenet, amely most már nemcsak Magyarország függetlenségéről szól, hanem Európa békéjéről a háború ellen. Ha valamikor, a fiataloknak ma óriási szerepe van hazánk, s így Európa jövőjének formálásában, és ehhez ad példát, muníciót az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, a márciusi ifjak halált megvető bátorsága, önfeláldozása és az 1956-os forradalomban a pesti és a budai srácok helytállása.
A március 14-ei Boomerlázadásban az orosz-ukrán fegyveres konfliktus kapcsán Zétényi Zsolt azt mondta, hogy szerinte ez az orosz birodalom és az Amerikai Egyesült Államok, valamint a hozzá kapcsolódó háttérhatalom közötti háború. “Az orosz birodalmi gondolat egy fél évezrede létező gondolat, amelyet valószínűleg az amerikai nagyhatalom nem annyira ismer történelmileg. (...) Tulajdonképpen ez egy kikényszerített agresszió, amelyet természetesen elítélünk.” - tette hozzá az ügyvéd.
Stefka István ezután emlékeztetett, hogy 1989 óta, a rendszerváltás hajnalától napjainkig több kemény konfliktus bontakozott ki a határainkon túl (pl.: romániai forradalom, délszláv háború), és akkor is rengeteg menekültet fogadtunk be Magyarországra. Zétényi Zsolt - aki az első szabadon választott parlamentben volt országgyűlési képviselő - elmondta, hogy “semmiféle kormányzati utalás nem volt akkor, hogy bármiféle területi előnyre akarnánk szert tenni. Tehát ilyen kommunikált szándékok nem voltak.” A korábbi háborús helyzetek jó példaként szolgálnak arra, amit a mai magyar kormány nagyon helyesen tesz, hogy nekünk ebből, az orosz-ukrán háborúból ki kell maradnunk.
A következőkben emlékeztek, hogy 1945-től 1989-ig a Tanácsköztársaság, azaz a véres Kommün Lenin fiúi több mint 500 ártatlan magyar embert gyilkoltak meg, ezen kívül csaknem 1300 magyart végeztek ki koncepciós perek alapján. Az kétségtelen, hogy ez volt Közép-Európában a legvéresebb, legkegyetlenebb bolsevista diktatúra. Elhangzott, hogy Zétényi Zsolt mostanában készül könyvet kiadni A kommunizmus magyarországi halálos áldozatai címmel (1919-1990). Ezt az Antall-kormány volt országgyűlési képviselője azért tartotta fontosnak megírni, mert célja a kommunizmus örökségének feltérképezése. “
Főleg a mai fiatalság nem nagyon ismeri a kommunizmus bűneit, és ezeket jó megmutatni. Mert a kommunizmus nem tűnt el.
- részletezte az ügyvéd. Majd hozzátette, hogy amíg van ötágú vörös csillag, és léteznek olyan mozgalmak, amelyek nem tagadják meg a marxista hagyományt, addig ennek időszerűsége van. Az ügyvéd példaként említette a 2006-os gyurcsányi terror történéseit.
A Fidesz-KDNP kormány megcsinálta
A folytatásban Szakál Borostyán rákérdezett arra, hogy ugyan 1991. november 4-én elfogadták, megszavazták a Zétényi Zsolt, volt országgyűlési képviselő által előkészített igazságtételi törvényt, ennek gyakorlati megvalósítását mégis az Alkotmánybíróság (Sólyom László) és a köztársasági elnök (Göncz Árpád) lehetetlenné tette. A bűnösök bűnhődése tehát váratott magára. A Boomerlázadás vendége elmondta, hogy végül a Fidesz-KDNP kormány megcsinálta, hiszen 2012. január 1-jén lépett hatályba a javaslata. Zétényi továbbá megjegyezte, hogy a Civil Összefogás Fórum (CÖF) keretében is létrejött egy Igazságtételi Bizottság ennek segítésére.
Az adásban az 1848-49-es forradalom és szabadságharc jelentőségére, és március 15-e, nemzeti ünnepünk szerepére is kitértek, amelyet Zétényi úgy jellemzett, hogy ez a nap is a magyar nagyság és büszkeség egyik napja. Az ügyvéd szerint
március 15-e elválaszthatatlan a magyar függetlenségtől, a magyar önazonosságtól és a magyar erőtől, attól a gondolattól, hogy a magyarság képes világhatalmakkal szemben is érvényesíteni önállóságát, alkotmányosságát.
Zétényi elmondta, hogy a magyar vívta meg a világ legnagyobb antikommunista forradalmát, többek között ezért lehet azt mondani, hogy a magyarság képes a független, szuverén nemzet létrehozására. Az idén pedig március 15-én indul a Békemenet, amelyre ismét százezer magyar ember megjelenését várják. Zétényi Zsolt - aki már a kezdetektől részt vesz az eseményen - kifejtette, hogy
Békemenet azért, mert Magyarország véleménye, álláspontja, célja ennek a nagy nemzetközi összeütközésnek a békés rendezése.(...) Mi humanitárius megfontolásból és az ésszerűség alapján is békét szeretnénk, mert ez hozza meg a térségnek is a békét.
“A béke követelése mindig időszerű.”
Zétényi kiemelte, hogy “a béke követelése mindig időszerű.” A magyar pedig befogadó nemzet, segítenek, ha kell, azt viszont nem szeretik, ha igaztalanul bántják őket.
A műsor végén Zétényi Zsolt a fiataloknak üzenve azt mondta, hogy nem lehetnek közömbösek a saját történelmük, a saját múltjuk iránt. A magyar egy értékes entitás, amiért érdemes cselekedni.
- hangsúlyozta az ügyvéd.
Stratégiai döntés
Az április 3-ai országgyűlési választásokra utalva Zétényi úgy fogalmazott, hogy
egy stratégiai döntés előtt állunk. Ha nem folytatódik ez a nemzeti önazonosságot építő és erősítő politika, akkor visszafordíthatatlan, romboló erők kezdenek el működni.
