zétényi zsolt
A Százak Tanácsa arra kéri Novák Katalint, hogy vonja vissza a lemondását
Zétényi Zsolt, volt MDF-es képviselő a Százak Tanácsa nevében címzett nyílt levelet a parlamenthez, amelyben arra kérik a köztársasági elnököt, hogy vonja vissza lemondását. Indoklásuk szerint Novák Katalin visszalépése a pozíciójától megosztaná a nemzetet, a lemondások pedig nem voltak szükségszerűek.
Nem gondolhatunk arra, hogy soha nem lesz igaza Magyarországnak! – Zétényi Zsolt és az Öreg
A volt országgyűlési képviselő ezt annak kapcsán mondta, hogy bár Magyarország jelenleg jogtalan, törvénytelen nyomásnak, támadássorozatnak van kitéve az Európai Unió részéről, a mindenkori magyar kormányzatnak azonban mégsem szabad feladni igazának hangoztatását. Mint ahogy a trianoni békediktátum sem végleges; a történelem változik és mindig történhet valami, ami nekünk kedvezhet.
Politikai Hobbista – Magyarországon bukkant fel a halálkultusz túlélője (videó)
A Politikai Hobbista felidézte minden idők egyik legijesztőbb szektája, a Heaven’s Gate kult történetét (videónkon), amelynek 39 tagja követett el 1997-ben rituális öngyilkosságot azért, hogy ily módon megszabadulva emberi mivoltuktól, felszállhassanak az akkor Nap- és Földközelben lévő Hale–Bopp-üstökös mögött rejtőző űrhajóra, és az elvigye őket a létezésnek arra a “következő szintjére”, amit évtizedek óta ígért nekik a szektavezér. Az emberi mivoltukat már korábban, itt, a Földön is igyekeztek meghaladni; azáltal, hogy androgén, aszexuális lényekké váltak. A szekta néhány tagja végül nem vett részt az “elragadtatásban”, olyannyira, hogy az egyik ilyen aszexuális, androgén lény Magyarországon rejtőzött el, de a Hobbista csapatának sikerült egy friss fotót szereznie róla. Hogy ki az, kiderül az adásból...
"Ha a bűnösök nem bűnhődnek, akkor a történelem megismételheti önmagát" - Zétényi Zsolt a Boomerlázadásban (videó)
A Boomerlázadás március 14-ei vendége Zétényi Zsolt ügyvéd volt. Az MDF volt országgyűlési képviselője, az igazságtételi törvény megalkotója az adásban arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a bűnösök nem bűnhődnek, akkor a történelem megismételheti önmagát. Zétényi Zsolt leszögezte, hogy az ukrán-orosz háború nem Európa és nem Magyarország háborúja, hanem két nagyhatalom, az Amerikai Egyesült Államok és az orosz birodalom közötti színtér. A 174 éve kitört 1848-as forradalomra és szabadságharcra március 15-én szabadon emlékezhetünk. Nem úgy mint a kommunista rendszerben, ma már nem kell titokban, bujdokolva elzarándokolni, elmenni a Petőfi-szoborhoz vagy a Batthyány-örökmécseshez, hogy letegyük az emlékezés virágait. Zétényi Zsolt kifejezetten fontosnak tartja, hogy nemzeti ünnepünkön lesz a Békemenet, amely most már nemcsak Magyarország függetlenségéről szól, hanem Európa békéjéről a háború ellen. Ha valamikor, a fiataloknak ma óriási szerepe van hazánk, s így Európa jövőjének formálásában, és ehhez ad példát, muníciót az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, a márciusi ifjak halált megvető bátorsága, önfeláldozása és az 1956-os forradalomban a pesti és a budai srácok helytállása.
Boomerlázadás Zétényi Zsolttal: háborús bűnösök, gyilkosok ágyban, párnák közt haltak meg (VIDEÓ)
A PestiTV Boomerlázadás hétfő esti műsorának vendége Zétényi Zsolt, egykori országgyűlési képviselő, ügyvéd volt. A beszélgetés fő témája az "igazságtételi törvény" volt, amelyet harminc évvel ezelőtt nyújtott be maga Zétényi Takács Péterrel együtt az Országgyűlésnek, miszerint a kommunizmus áldozatai ellen elkövetett súlyos bűnök ne maradjanak büntetlenek. Zétényi úgy fogalmazott: minden hangsúlyos, erős rendszerváltozási folyamatban a múlttal való szembenézés egy kardinális pont, hiszen a továbblépés feltétele, hogy a múltat világosan lássuk és amit lehetséges, megtegyünk a múlt bűnei tekintetében. Nem csak büntetőjogról van szó, hanem vagyonfosztásról, élettől való megfosztásról és számos megtiportságról, megaláztatásról. Ennek egy szelete a büntetőjogi igazságtétel - tette hozzá, megemlítve, hogy céljuk az volt, hogy azokat a cselekményeket és azokat a tetteseket, akik még felderíthetők, azokat meg kell büntetni. Ahogy törvényes az, hogy ha most megölnek valakit a szomszéd utcában, akkor meg kell büntetni, és azt is meg kell büntetni, aki politikai okokból öl meg másokat. - hangsúlyozta Zétényi. A képviselők többsége 1991. november 4-én fogadta el a törvényt, csaknem kétharmados aránnyal, ám Sólyom László és az SZDSZ miatt nem lehetett elszámoltatni a kommunistákat! Mint ismert, a Sólyom László vezette Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta a „nyugvó elévülés” kimondását, és azt is levezette, hogy a hazaárulás bűntette 1944 és 1990 közötti korszakra eleve nem volt jogilag meghatározható 1991-ben. Ezt követően több kísérlet is történt hasonló tartalmú törvény elfogadtatására, Zétényi Zsolt második törvényjavaslatát is az Alkotmánybíróság kaszálta el, de ekkor már utalt arra, hogy a nemzetközi jog szerint lehetséges bizonyos felelősségre vonás. 1993-ban végül megszületett egy törvény, amely az 1956-os forradalom és leverése során elkövetett bűncselekményeket büntette volna. E törvény alapján több per is indult, a legnagyobb nyilvánosságot a sortűzperek kapták. A megtorlás megnemesített fajtája az igazságszolgáltatás - emelte ki Zétényi. Ez maradt el azok miatt, akik alkotmányellenesnek nevezték az igazságtételi törvényt. Stefka István, a PestiTv programigazgató helyettese a téma kapcsán úgy fogalmazott: háborús bűnösök, gyilkosok ágyban, párnák közt haltak meg. Nézzék meg videónkat, a teljes adás pedig a PestiTV oldalán érhető el.Ajánljuk még
Pócs János a Polbeatben: az MSZP-s maffia a Tisza Pártban él tovább
Schiffer András a Polbeatben - Hogyan tovább?
"Végre arról beszélünk, aminek értelme van!" - Itt a nagy kibeszélő Polbeat!
Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!
