Pesti Srácok

Nem gondolhatunk arra, hogy soha nem lesz igaza Magyarországnak! – Zétényi Zsolt és az Öreg

A volt országgyűlési képviselő ezt annak kapcsán mondta, hogy bár Magyarország jelenleg jogtalan, törvénytelen nyomásnak, támadássorozatnak van kitéve az Európai Unió részéről, a mindenkori magyar kormányzatnak azonban mégsem szabad feladni igazának hangoztatását. Mint ahogy a trianoni békediktátum sem végleges; a történelem változik és mindig történhet valami, ami nekünk kedvezhet.

Zétényi Zsolt, volt MDF-es országgyűlési képviselő neve a rendszerváltás első éveiben lett ismertté, amikor benyújtotta a parlamentnek 1991-ben az igazságtételi törvényt. A kommunista bűnöket, koncepciós kivégzések ügyészeit, bíráit, sortüzek elrendelőit, az ÁVO, az ÁVH, a politikai rendőrség legkegyetlenebb végrehajtóit akarták számon kérni, és azokat a politikusokat, akik személy szerint feleltek több ezer magyar ember megsemmisítéséért, így például Péter Gábort, Apró Antalt, Biszku Bélát, Biszkuné Tóth Matildot és sorolhatnánk tovább. Azokat, akik kegyetlen állami eszközökkel üldözték a vélt ellenségeiket, az osztályellenséget. Zétényi hangsúlyozta: az 1956 utáni megtorlás a háborús bűnök kategóriájába tartoztak, ezért soha nem évülnek el. Az igazságtételi törvényjavaslatot az Országgyűlés elfogadta, de a Sólyom László vezette Alkotmánybíróság megsemmisítette a törvényt, ennek hatása pedig máig kézzelfogható.

A 2006. október 23-ai rendőrterror elrendelői (Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Gergényi Péter, Budapest rendőrfőkapitánya stb.), a szemkilövetők elkerülték a törvényi felelősségre vonást. Zétényi szerint az akkori politikai, rendőri, ügyészi, bírói hatalom összezárt, és a bűnösöket felmentették. Holott a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnökeként Zétényi Zsolt és Völgyesi Miklós bíró emberölési vádat fogalmazott meg.

Zétényi szót ejtett a hazaárulásról is, amelyeket rendszeresen elkövetnek a hazai balliberális, külföldről fizetett politikusok, újságírók. A felelősségre vonásuk ugyanúgy kétséges, mint a kommunista bűnösök és a rendőrterror elkövetőinek, mivel a neomarxista, globalista elveket valló Nyugat elitje hősként ünnepelné az esetleges ítéletek kárvallottjait.

PestiSracok facebook image

Végül Zétényi úgy látja, hogy a hazaárulás, a haza becsmérlése nemzeti érdekeket sért – ahogy az az Alaptörvényben benne is van. Az ügyvéd hozzátette azt is, hogy Európában csak Magyarországnak van történelmi alkotmánya, ami azt jelenti, hogy a nemzeti függetlenséget, a szuverenitást, az alkotmányosságot mindenek fölé helyezi. Ezért van jogunk visszautasítani a mértéktelen migrációt, a háborúk támogatását, netán az LMBTQ- és genderideológia lopakodó terjesztését. A jelenlegi kormány alkotmányosan vezeti az országot – hangsúlyozza Zétényi Zsolt.

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.