kánikula
Ilyen hülyék nem lehetünk! Nem…? – A szárazság megrendelője ugyanis a monokultúrás mezőgazdaság
Noha a sajtóban nem kap akkora teret, mint két éve, idén is jelentős aszály pusztítja az országot, különösen az Alföldet. Az elenyésző termés persze csak a gazdálkodókat érinti közvetlenül, tehát az ország népességének elsöprő többségét nem; legfeljebb az élelmiszerárak emelkedésében. A heteken át, szinte megszakítás nélkül tartó kánikula azonban már sokkal észrevehetőbb mindenki számára. Szokatlan módon szeptemberbe is átnyúlik a jócskán 30 fok fölötti hőség, miközben Lázár János építési miniszter, a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány kuratóriumi elnöke a Tranziton azt közölte, hogy már a gépeink és berendezéseink se bírják tartósan ezt a hőhullámot, egyszerűen nem ilyen melegre vagyunk berendezkedve sem műszakilag, se mi magunk testileg. De akkor miért nem oldjuk meg? Miért nem csökkentjük a száraz hőséget? Szép időnk van ma, ugye?
Ma is. Meg már két hete, amióta majd’ beledöglünk a kánikulába. Amikor kora nyáron többen figyelmeztettek, figyelmeztettünk, hogy idén is csapadékhiányos évünk van, rögtön felbukkantak a kommenthuszárok, hogy „micsoda hülyeség ez, hiszen éppen esik az eső”. Valóban esett akkor, de hol van most az a víz? Most szükség lenne rá! Aki józanul akar gondolkodni a témáról, az már öt meg tíz meg húsz éve is hallhatta, hogy a helyes vízgazdálkodás és a vizes helygazdálkodás a jó válasz a klímaváltozásra. Ám ahelyett, hogy erről beszélnénk sokat és értelmesen, mindent túlharsog a klímarettegők klímahisztije. Két érzelmi kitörés között pedig ők is csak melegítik a várost. 
